Több gyártó termékeinél is megfigyelhetjük, hogy ugyanazt az etetőanyagot több színben is a piacra dobják annak érdekében, hogy az évszaknak és a körülményeknek leginkább megfelelő, optimális keverékkel horgászhassunk. De mi van akkor, ha éppen nincs az a szín, amit szeretnénk, vagy a kedvenc etetőanyagunkat csupán egy színben forgalmazzák? Ebben az esetben sem kell letennünk a számunkra már oly sokszor bevált etetőanyag használatáról, hiszen az etetőanyag színét, tónusát mi magunk is a körülményekhez igazíthatjuk.
Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy egyáltalán kell-e festeni az etetőanyagokat? Hiszen a hal nem lát színeket, vagy mégis? Ennek megfelelően még mielőtt kitérnénk arra, hogy miként változtathatjuk meg az etetőanyagunk tónusát, álljunk meg egy pillanatra, és tekintsük át, hogy mit állapítottak meg a halak látásával kapcsolatos kutatások.
A látás szerve a halaknál is a szemgolyó, mely a szemgolyóhoz tartozó segédszervekből és a látás idegrendszeri apparátusából áll. Jelentősége a halakban - a többi gerinceshez hasonlítva - nem olyan kiemelkedő, ami a vízi környezet következménye. Ennek ellenére csaknem valamennyien jól látnak, de szemeik elsősorban a közeli látásra alkalmasak. A lencse nyugalmi állapotban is, a többi gerincessel ellentétben, közellátásra van beállítva. Természetesen a megfelelő szemmozgató izmok összehúzásával a szem távollátásra is alkalmas, az ehhez köthető távolság azonban fajokként igen eltérő. Különböző kísérletek bizonyítják, hogy a halak a színeket is képesek elkülöníteni egymástól. Mivel a szemeik a fej két oldalán vannak, a látótereik alig, vagy egyáltalán nem fedik egymást. Ennek megfelelően több fajnak nincs térlátása sem. Szemeik külön-külön is mozgathatók. Ennél mélyebben itt fölösleges belemenni a halak látásába, hiszen az a horgászatainkat már nem segíti.
Most, hogy már tisztáztuk, hogy a halak érzékelik a különböző színeket, beláthatjuk, hogy a megfelelően megválasztott - sötétebb vagy világosabb árnyalatú - etetőanyagokkal különbözőképpen kelthetjük fel a halak érdeklődését. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat szeretnénk megosztani, amelyek természetesen nem törvényszerűek, és bármikor el lehet tőlük térni.
Az első kérdés, ami talán a színezéssel kapcsolatban felmerül, hogy mi döntsön a megfelelő szín kiválasztásakor. Ekkor a következő szempontokat vesszük figyelembe: a víz és az aljzat színe, valamint a keresett halfaj.
Talán meglepő, hogy nem az évszakokat és ennek megfelelően a hőmérséklet a meghatározó, de ennek csupán egy oka van. A víz hőmérséklete és színe általában szorosan összefügg egymással. Minél hidegebb a víz, annál tisztább és átlátszóbb, ám minél jobban emelkedik a víz hőmérséklete, annál zavarosabb. Ez azokra a vizekre is érvényes, melyekben nem élnek halak. Ennek oka a vízben élő mikroorganizmusok és alacsonyabb rendű szervezetek sokasága, hiszen minél melegebb a víz, annál nagyobb egyedszámban fordulnak elő. Ennek megfelelően minél tisztább a víz, annál inkább az aljzat tónusával megegyező (általában sötétebb) színű keverékeket használjuk, valamint minél melegebb és zavarosabb a víz, annál inkább a talaj tónusától eltérő (általában világos) színű keverékeket részesítjük előnyben. Ezeket az elveket követve nagy csalódás nem érhet bennünket a horgászataink során.
A másik szempont, melyet megemlítettünk, a keresett halfaj. Ennek megfelelően bodorkázáshoz jellemzően a sötétebb csalogatóanyagokat alkalmazzuk, ugyanakkor pontyra, kárászra, dévérre a víz színének és hőmérsékletének megfelelően, de feketétől egészen a világos- vagy citromsárgáig terjedő színskálájú etetőanyagokat, keverékeket használunk. Saját tapasztalatom még, hogy a kifejezetten sötét színű, sok darabolt gilisztát tartalmazó etetőanyagokkal eredményesen tudtam sügérre horgászni azokon a vizeken, ahol gazdag állományuk található.
Most, hogy áttekintettük, miért is lényeges az etetőanyag színe, nézzük meg, hogyan és mivel színezzük az etetőanyagot. Számos módon elvégezhető a művelet. A megfelelő tónust elérhetjük a különböző színű etetőanyagok összekeverésével, színező porok használatával, adalékanyagokkal, valamint a megfelelően kiválasztott föld hozzáadásával. A különböző földekkel és az adalékanyagokkal majd egy későbbi írás keretében foglalkozunk, ezért most e cikkben a színező porok használatát tekintjük át részletesen.
Nagyon sok cég kínál színező porokat, mindenféle színben. Azt, hogy pontosan milyen színt szeretnénk elérni, a már említett körülmények mellett a fantáziánk befolyásolja, hiszen a különböző színezők használhatóak magukban, valamint együtt keverve is. Nagyon lényeges tényező a színező porok etetőanyagokhoz való hozzáadásának a módja, ugyanis a különböző eljárások különböző eredménnyel járnak. Egyes színezők az etetőanyagnak csak egyes összetevőire hatnak (csak ezekhez kötődnek, csak ezeket festik meg), mások pedig az etetőanyag egészét átjárják. Ezzel nem csak az etetőanyagunk tónusát, hanem azt is meg tudjuk határozni, hogy a különböző eljárásokkal megfestett etetőanyag színe milyen hosszan maradjon meg, valamint azt is, hogy keverékünk hogyan viselkedjen a vízben. Ennek megfelelően három külön eljárást mutatunk be. A három eljárás közötti különbség abban áll, hogy mikor kerül a színező por az etetőanyagunkhoz. Hozzákeverhetjük a száraz vagy a már bekevert etetőanyaghoz, valamint a megnedvesítéshez szükséges vízhez is.
A három különböző eljárás bemutatására kettő kilogramm pörkölt etetőanyagot használtunk fel, melyet három egyenlő részre osztottunk. Minden harmadhoz egy evőkanál fehér színező port kevertünk, és az állagát is ugyanannyi vízzel állítottuk be, hogy a bemutató kísérlet tökéletes legyen. Kontroll etetőanyagot is kevertünk, hogy a színezés hatása jól látható legyen.
Keverés száraz etetőanyaggal:
A legtöbbször és leggyakrabban alkalmazott megoldás. Ilyenkor a színező port a még megnedvesítetlen, száraz etetőanyaghoz adjuk hozzá, abban keverjük el egyenletesen. Az egyenletes elkeverés a színező porok használatánál is fontos! Ebben az esetben a színező por nem festi meg az etetőanyagunk minden alkotóelemét, de a színezett és az eredeti etetőanyag közötti különbség szemmel látható. Az így elkészített csalogatóanyag a színét hosszabb ideig megtartja a vízben, idővel csupán halványabb lesz.
Ha a már bekevert anyagot színeztük:
Ez egy ritkábban használt megoldás. Végeredményében ugyanazt kapjuk, mint amikor a színező port a még száraz etetőanyaghoz keverjük hozzá, de ebben az esetben a hozzáadott festék hatását már a homogénre keverés közben látjuk (a száraz keverékhez adott színező hatása igazán jól csak a benedvesítés után lesz látható!). E megoldás hátránya, hogy nagyobb mennyiségű etetőanyag megfestése nehéz, mivel minél több etetőanyagot használunk, annál nehezebb lesz nedvesen homogénné átdolgozni.
Ha a nedvesítéshez használt vízhez adtuk a színező port:
Szintén kevésbé ismert és használt megoldás. Ebben az esetben a használni kívánt színezőt az etetőanyaghoz hozzáadandó vízbe keverjük, ebben oldjuk fel. Az így megfestett etetőanyag színe már kisebb mennyiségű festéktől is megváltozik, a színező anyag keverékünk egészét átjárja és megfesti. Vízben azonban már teljesen máshogy működik, mint az eddig bemutatott eljárások. A vízben feloldott festékkel megfestett etetőanyag a vízbe érve hatalmas felhőt képez. A festékpor szinte robbanásszerűen terjed szét az etetés körül, hatalmas csalogató felhőt képezve a halak számára. A szín a vízben halványul ugyan, de teljesen nem tűnik el az etetőanyagból.
A felhasznált színező por mennyisége nem csak a megszínezni kívánt keverékünk mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy mennyire intenzíven szeretnénk megfesteni az etetőanyagot. A felhasznált színező por mennyisége egy evőkanálnyitól egy egész dobozig is terjedhet, attól függően, hogy milyen árnyalatot szeretnénk elérni.
Az első két bemutatott eljárást mindenféle halfaj horgászatára egyaránt sikeresen alkalmazhatjuk, míg a harmadikként nagyító alá vett színezési módot főleg az apróbb testű keszegfélék horgászatához használhatjuk eredményesen, mivel rájuk nagy csalogató erővel bír az etetésünket körülvevő felhő. A sneciző etetőanyagokhoz pedig - véleményem szerint - szinte nélkülözhetetlenek a különböző árnyalatú (főleg sárga és fehér) színezők.
Az előző részekben áttekintettük, hogy a különböző aromák hogyan hatnak a horgászatunkra, a mostani részben a színezőanyagok hatását vizsgáltuk. A következő részekben az adalékanyagokat vesszük számba, amivel egyaránt változtathatunk az etetőanyagunk színén és ízén is…
Írta: Hajagos-Tóth Tamás,
Futó Márton
