A sorozat újabb részében megpróbálom tisztába tenni azokat a sokakat érdeklő alapfogalmakat, hogy mitől lesz egy rakós bot „keszeges” vagy „pontyos”. De az se keseredjen el, aki egy mindenre jó „allround” botot keres! Aki pedig arra kíváncsi, hogy mi a jó rakós ismérve, az a cikkből megtudhatja, hogy milyen összefüggésben van a bot súlya, átmérője és hossza. Tehát, folytassuk a megkezdett sorozatot!
Előzetesen, mielőtt bármivel is megvádolnának, a cikksorozatban leírtakat a képeken a saját botjaimmal mutatom be. Ez nem azt jelenti, hogy csak ezek a botok felelnek meg a leírtaknak. Csupán ezek vannak kéznél.
Nagy vonalakban három rakós bot típust különböztetünk meg:
- keszeges vagy apróhalas botokat,
- pontyos vagy nagyhalas botokat,
- mindkét kategóriának valamilyen szinten megfelelő, úgynevezett allround botokat.
Keszeges (verseny)botok
A keszeges vagy versenybotok könnyűek, gyorsak, esetleg karcsúbbak és ezáltal könnyebben kezelhetők. Kézben tartott, „pörgős” horgászathoz készülnek, hiszen ekkor a gyakori kapások, a csalivezetés pontossága, a gyors kivétel-betolás miatt nincs idő a botot letenni. Gyakran kell egy kézben tartani őket, amikor etetünk vagy csontit lövünk. Ezek versenyzésre alkalmas botok, ezekkel lehet a 200 fölötti darabszámot megfogni három óra alatt.
Pontyos botok
A pontyos vagy nagyhalas botok nehezebbek, robosztusabbak, hiszen nagy halakhoz készültek. Nem feltétlenül előny a nagy merevség, mert jó, ha a bot egy kicsit segít a guminak. Továbbá pontyozva általában letett bottal horgászunk, így az a kis súlytöbblet sem okoz problémát.
Ugyanakkor a nagyhalas botok között is vannak kifejezetten a nagyhalas, pontyos, versenyekhez készített botok, mert egyre több ilyen verseny van. Ezek a botok bár nehezebbek, mint a keszeges versenybotok, de gyorsaság, merevség szempontjából megközelítik azokat. Ezek kiválóak a folyóvízi horgászathoz is, hiszen ott is kézben tartjuk a botot és a gyorsaság is fontos.
Allround botok
Az allround botok átmenetek a két bottípus között, nem igazán versenybotok és nem is igazán nagyhalas botok, de mindkét célnak megfelelnek, még versenyezni is jók, és ha elmegyünk vele pontyozni vagy folyóra horgászni, annak is megfelelnek, de természetesen nem bírják azt a terhelést, mint az arra a célra készített nagyhalas bot. Szerintem a legjobban kihasználható botok azoknak, akik versenyezni is szeretnének, meg pontyozni is.
A rakós botok paraméterei
A bot hossza:
A legtöbb rakós bot megadott hossza nem a valós adatot tükrözi. Ez tulajdonképpen csalás, úgy is nevezhetném, üzleti fogás vagy árcsökkentő tényező. Ugyanis ha egy 12,20 m-es botra ráírják, hogy 13 méter, márpedig nagynevű cégek is megteszik, az egyszerűen a vevő becsapása. Hogy ez miért van? Így ugyanis megspórolnak 80 cm botot, amely - mivel a bot vastagabb részéből van lehagyva - jelentős anyagmegtakarítást és ezáltal ármegtakarítást eredményez. Ugyanakkor érzékileg is becsapják a vásárlót, mert ha két botot összehasonlít, amelyekre ugyanaz a hossz van írva, azonban az egyik a valóságban 60 cm-rel rövidebb, az eleve könnyebbnek és gerincesebbnek látszik.
Azonban ha a bothoz adnak mini toldót, és azt rátéve a nyéltagra a bot a spicc megfelelő visszavágása után is kiadja a feltüntetett hosszt, akkor azt mondom, fogadjuk el. Azonban ha így sincs meg a hossz, akkor sima becsapás.
Csak megjegyzem, egy neves márka ellen ilyen bothossz ügyben jelenleg folyó bírósági per is van, melynek izgatottan várom a végét. Példaértékű lehet.
A bot súlya:
A bot másik fontos paramétere, amely szoros összefüggésben van annak hosszával. Itt is meg lehet vezetni a vásárlót, hiszen egy bot súlya, amire 13 méter van írva, de a valóságban csak 12,20 méter, értelemszerűen kisebb, mint egy 12,80 hosszúságú bot súlya. Erre nagyon érdemes odafigyelni a vásárláskor.
Az apróhalas rakós botok tömege általában 800-950 g között van, míg a nagyhalasoké 950-1400 g. Még egyszer, ez nagyon hosszfüggő tényező! Ilyenkor van az, hogy a kézbe adnak egy botot, hogy ez milyen könnyű, ez csak 680 gramm. Azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy a valós hossz csak 12,20 méter. Azonban ha valaki ráteszi a mini toldót, hogy meglegyen a 13 méteres hossz, meg fog döbbenni, hogy a bot egy csapásra 1000 g-ot nyom és még lógni is fog.
Ejtsünk pár szót a bot súlyelosztásáról is! Ha a bot jól tervezett, akkor annak súlypontja közelebb van a tartó kézhez, mint egy rosszul tervezetté. Egy viszonylag jó botot is gyalázatossá lehet tenni, ha annak súlypontja túl távolra kerül a fogástól, és egy nehéz botot is elfogadhatóvá lehet tenni a megfelelő súlyelosztással. Ezt úgy érik el, hogy a bot első tagjait jobb minőségű anyagból készítik, ami megfelelően könnyű és erős, a hátsó tagoknál pedig alacsonyabb minőséget használnak. Ezért van az, hogy egy ötödik tag drágább, mint egy hetedik, pedig abban több anyag van.
Súlyelosztás mérőszáma a „tartóerő” (down force), ami a bot nyél felőli végétől 1 méteres távolságban mért erőt jelenti. Ezt otthon is könnyű megmérni. Szerintem egy rakós botnál ez lenne az egyik legfontosabb adat, csak akkor kiderülnének a turpisságok, ezért nem használják. Egyszer használta a TRIANA cég, de az is gyorsan abbahagyta.
A legjobb botoknál, amelyek meglehetősen drágák is, ez az erő 3200-3600 g között mozog. Jó nagyhalas botoknál sem több 4000 g-nál.
A bot átmérője:
Az átmérőn általában a bot nyélátmérőjét értjük, a vastagított fogórész fölött mérve, hiszen ezt fogjuk a legtöbbet. Ennek a leggyakoribb mérete manapság 47-48 mm. Az ennél nagyobb átmérő már nagyon vastag, szinte kezelhetetlenné teszi a botot, viszont erős kúpossága miatt gerincesebbnek látszik még a gyengébb minőségű bot is. Pont ezért is alkalmazzák.
A karcsúbb botok, ha nem használnak hozzájuk jobb minőségű alapanyagot, fejnehezek lesznek és lógnak. Ha jobb alapanyagból készülnek, olyan gerincesek és erősek lehetnek, mint egy vastagabb bot, ráadásul sokkal könnyebben kezelhetők is lesznek, azonban áruk nagyon megnő. Manapság a 47-48 mm a leggyakrabban használt, általánosan elfogadott átmérő.
Természetesen egy botot ennél több adattal is lehet jellemezni, de véleményem szerint ez a három legfontosabb paraméter, amivel érdemes foglalkozni.
