Mozi helyett!

Mozi helyett!

Nincs is jobb annál, mint a hosszú, téli, hideg estéken bevackolódva a kanapéra megnézni egy jó filmet vagy elolvasni egy könyvet. De közkedvelt téli program a mozizás vagy éppen egy-egy színházi előadás megtekintése is. A karácsonyi elkényelmesedés és a szilveszteri tespedés után azonban a horgászok nagy része már vágyik a szabad levegőre, még akkor is, ha a horgászat útjába olyan apróságok állnak, mint a 8 centis jégpáncél. Egy-egy séta vagy kirándulás talán átmeneti enyhülést nyújt, de akkor is viszket már az ember tenyere. Csak jó lenne bedobni, csalizni, esetleg halat fogni. Én nem vagyok nagy téli horgász, de bizony amikor Simon Zoli barátom meginvitált egy pár órás menyhalazásra az Újpesti vasúti híd közelébe, nem gondolkodtam sokat azon, hogy vegyem-e a csizmám, vagy sem!

Na de hogy is kell ezt csinálni? Hogyan lehet megfogni ezt a titokzatos ragadozót? Mivel eddig nem volt hozzá szerencsém, teljesen vakon indultam neki, abban bízva, hogy barátom talán beavat a titokba. Kérdéseimre a tőle már megszokott egyszerűséggel válaszolt: „Nyugi, ha van ott menyhal, ahová dobunk, akkor megfogjuk, ha meg nincs azon a környéken, akkor legalább nem voltunk otthon!” Szép kilátások, gondoltam magamban, na de előbb-utóbb át kell esni a tűzkeresztségen, úgyhogy vágjunk bele!

A téli Duna-partra leginkább a csend jellemző, de ünnepek után már ez is egy ajándék!

A menyhalazás felszerelésigénye nem túl bonyolult. Zoli a by Döme Team Feeder Power Fighter MH botjait hozta 360 és 390 cm hosszban. Ezek a botok éppen elegendőek ahhoz, hogy a 80-100 grammos ólmot be lehessen velük dobni 20-25 méterre. Az orsók a Team Feeder Carp Fighter szériából valók, ezeken 20-as főzsinór volt dobóelőke nélkül.

A Power Fighter botok erősített spicce bírja még a nehezebb ólmok dobását is
Néhány döccenés után a lapos ólom megáll és stabilan megtartja a csalit

A végszereléket sem kell túlbonyolítani, a szokásos Dunai nagyhurkos megoldás pont jó. A hosszabbik szárba egy 18-as monofil horogelőkét kötöttünk 70 cm-es hosszban, míg a rövidebbe egy egyszerű ólomnehezék került. Ez lehet perecólom, tányérólom vagy bármilyen laposabb formájú nehezék, amelyet a víz nem könnyen tud odébb görgetni.

A szerelék lelke egy ólomnehezék, amely lehet perec-, tányér- vagy bármilyen lapított forma
A hosszú szárú süllőző horgok megfelelnek a menyhalazáshoz is

A horog kérdését sem kell agyon variálni, hiszen mohó halacskáról lévén szó, mindent bekebelez, ami az útjába kerül. Egy hosszabb szárú süllőző horog éppen megfelel a célnak. Erre kell feltűzni a halszeletet. Vannak, aki a farokra, míg mások a filére esküsznek, sőt sokan a gébet tartják a legjobb menyhalcsalinak. Ha gyorsabb hatást szeretnénk elérni, vagy csak kísérletező kedvünkben vagyunk, lehet egy kis tuningot adni a csalinak. Zoli a Haldorádó Prixi aromából a Süllő 1-est választotta, amelynek elég átható halszaga van, így a részben dögevő menyhal számára roppant csábító lehet.

Budapesten belül számtalan jó horgászhely található, szinte érthetetlen, miért van ennyire elhanyagolva a „városi horgászat”
Érdemes már világosban elhelyezkedni, így nem kell sötétedés után esni-kelni a köveken
Guszta falat!

A legjobb fogási esélyeket a napnyugta utáni időszak tartogatja, de mindenképp érdemes még világosban elfoglalni a horgászállásokat. Amennyiben van a környéken menyhal, a Duna fővárosi szakaszán ezt egyértelmű jelzések mutatják. Egyszerűen horgásznak ott. Amennyiben nem találkozunk pecásokkal, az rossz jelnek számít.

Ennyi a végszerelék és a csali igénye a pár órás esti pecáknak
Az amúgy is ínycsiklandó halszelet így lett igazán ellenállhatatlan, legalábbis azoknak, akik szeretik a büdi falatokat

Mivel a horgászat nagy része már sötétben zajlik, mindenképpen kell gondoskodni elemlámpáról és a spiccekre világítópatronról. Ezek az apró „szentjánosbogarak” tökéletesen jelzik a menyhal agresszív kapását.

Még csak délután 4 óra van, de a nap már lebukni készül a Budai-hegyek mögé

Különleges varázsa van a téli napnyugtáknak. Egyrészt furcsa, hogy délután már sötétedik, másrészt télen megszokja az ember, hogy ilyenkor már otthon a helye. Nyáron a fülledt, meleg nappalok utáni éjjelek felfrissülést hoznak, ám ilyenkor inkább még hidegebbet, mint napközben volt.

Lassan kigyúlnak a külváros fényei

Általában a kapások számától és a kitartástól függ, meddig is érdemes maradni. Vannak, akik éjszakába nyúlóan várják, hogy megmozduljon a spicc, ám mi egyszer sem maradtunk sokáig. Szeretem a mozgalmas horgászatokat, és azt a kevés kivételt leszámítva, a menyhalazás nem az. Kevés kapás van, és ha van, akkor általában egymás után van több.

A spiccre szerelt világítópatronok – ahogy én is – már türelmetlenül várták, hogy történjen valami
Bizony, nem minden este sikerült kapást kicsikarni, de ha igen, akkor ilyen szép menyhalak voltak a tettesek

Ráadásul a kifogott halak mérete sem éppen kapitális, bár maga a hal rendkívül érdekesnek mondható. Egy szó, mint száz, a menyhalazások csak ritkán tartogatnak maradandó horgászélményt, már ami a zsákmányt illeti! Maga a hangulat azonban egy-egy ilyen téli estén igazán varázslatos lehet, főleg itt, a város közelében. Jólesik kicsit távolabbról nézni a centrum nyüzsgését, és bőven van idő az előttünk álló évet átbeszélni, tehát aki menyhalazásra adja a fejét, mindenképpen biztosítson magának jó társaságot!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.