A Carp Academy etetőhajók bemutatója említi, hogy azok vezeték nélküli halradarral is bővíthetők, ez azonban önmagában sokak számára kevés információ. Milyen az a halradar, hogyan kell beszerelni, hogyan kell beállítani, mennyire használható… - e kérdések magától értetődően merülnek fel minden érdeklődőben. Az alábbi írás ezekre próbál választ adni.
Lássuk, mit találunk a dobozban! A halradar vevő- és kijelző egysége, valamint a jeladó/érzékelő egysége mellett a készülék (angol nyelvű) használati utasítását, két antennát, két tápkábelt, egy (230 V-os hálózatról működő) akkutöltőt, illetve az etetőhajó alternatív akkumulátor-fedelét. Ez utóbbi a szonár és a kijelző közötti rádiós kommunikációhoz szükséges elektronikát tartalmazza.
| Kijelző | FSTN LCD képernyő (128 x 64 pixel) |
| Háttérvilágítás | fehér színű LED |
| Vevőegység áramellátása | 4 db AA méretű NiMH akkumulátor |
| Jeladó áramellátása | 12 V egyenáram |
| Mértékegységek | láb és méter, ill. Fahrenheit- és Celsius-fok |
| Szonárfrekvencia | 200 kHz |
| Szonár kúpszög | 45 fok |
| Maximális működési mélység | 30,4 m |
| Minimális működési mélység | 0,6 m |
| Rádiófrekvencia | 433 MHz |
| Maximális működési távolság | 400 m |
| Vízhőmérséklet-mérés | van |
| Jeladó akku-lemerülés jelzés | van |
| Működési hőmérséklet-tartomány | -20 - +70 Celsius-fok |
Fontos megemlíteni, hogy e két radartípus azonos műszaki tartalommal bír. A különbség köztük csupán a cserélhető akkumulátor-fedél eltérő formája, mely a hajótestek méretbeli eltéréseiből adódik. E vezeték nélküli halradarok kompatibilisek a Magyarországon forgalomba került Carp Academy és Speedy Carp márkajelzésű, és az ezekkel azonos műszaki tartalmú és felépítésű etetőhajókkal!
Összeszerelés
A halradar etetőhajóba integrálását praktikusan a jeladó beszerelésével kezdhetjük. Erre elvben (a készülékhez adott útmutató szerint) két módszert alkalmazhatunk, azonban a hajótestre ragasztott mágnessel megvalósítható rögzítésre legfeljebb más típusú etetőhajók esetében lehet szükség, hiszen az etetőhajó aljában a jeladót ott várja a pontosan e célra kialakított mélyedés - csak előbb el kell távolítanunk az azt burkoló fedelet.
A jeladó beszerelése után annak kábelét a hajó végén rögzíthetjük, ha szükséges - ezzel biztosítható, hogy a kábel ne legyen útban az etetőanyag „kézbesítése” közben.
A következő lépés a kábelek, ill. az antenna csatlakoztatása. Ezt elrontani sem lehet, a laikus is nyomban és 100%-os biztonsággal felismeri, mit hová kell csatlakoztatni. A szetthez adott két antenna egyforma, mindegy, melyiket használjuk a jeladóhoz (etetőhajóhoz), illetve a vevőegységhez.
Miután az etetőhajóban lévő egységet beszereltük, össze kell állítanunk a vevőegységet. Ennek külön, önálló áramforrása a talpban elhelyezendő 4 db AA (ceruzaelem-méretű) akkumulátor (nem tartozék!).
Természetesen az egység csak feltöltött akkumulátorokkal üzemel. A szetthez adott hálózati töltő segítségével a vevőegységbe helyezett akkukat közvetlenül tölthetjük, és ugyanerre a célra kiválóan alkalmazható az etetőhajókat bemutató írásban már szerepeltetett napelemes töltő is. (Arra azonban figyeljünk, hogy a hajó zártcellás ólomakkujához használható hálózati töltővel csak azt az akkut töltsük!)
A (feltöltött akkukat tartalmazó) vevőegységet úgy helyezhetjük áram alá, hogy az erre való rövid tápkábellel összekötjük az akkutartó egységet a kijelzővel. Ez már elég ahhoz, hogy szimulációs üzemmódban megismerkedhessünk a készülék működésével, gyakorolhassuk használatát, kipróbálhassuk a beállításokat és tanulmányozzuk azok radarképre gyakorolt hatását.
„Élesben”, azaz valós használat során azonban elengedhetetlen a (másik) antenna csatlakoztatása is - e nélkül nem jön létre a jeladó/érzékelő és a kijelző közötti rádiós adatáramlás.
Lássuk részleteiben, mit nyújt az vezeték nélküli halradar, és hogy az egyes funkciók, beállítások hogyan érhetők el! (Ez a rész igazán azoknak lehet hasznos, akik ilyen készüléket vásárlónak - akinek nincs ilyen készüléke, annak azt javaslom, ugorja át! Aki általában a halradarok működési elvéről és általános jellemzőiről olvasna, annak figyelmébe egy másik cikk bevezetőjét ajánlom.)
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
Be- és kikapcsolás
A készülék bekapcsoláshoz nyomja be, majd eressze fel a POWER-MENU gombot. Kikapcsoláskor e gombot hosszan, addig kell nyomva tartani, amíg a vevőegység kikapcsol. Bekapcsoláskor a képernyőn rövid időre feltűnik a Start Up menü. E menüpontból - a jobbra, ill. balra mutató gombok segítségével - választhatjuk az indítást (Start Up), ha „élesben”, vízen használjuk a berendezést, és választhatjuk a szimulátor-üzemmódot (Simulation), ami „szárazon”, a készülék beállításának gyakorlásához jöhet jól. A Start Up menü - ha nem választunk - pár másodperc elteltével eltűnik a képernyőről, és az egység automatikusan „éles” üzemmódban kezd működni.
Kijelzések - Mi látható a képernyőn?
Menü-funkciók
A készülék igen egyszerű menürendszerével könnyen elérhetők az adott helyzetben számunkra kívánatos beállítások. Az egyes menük vagy a közvetlen menüpont-választó gombok egyikének megnyomásával, vagy a POWER-MENU gomb ismételt benyomásával érhetők el. Amikor a beállítani kívánt tulajdonság menüje a képernyőn megjelenik, akkor a jobbra, ill. balra mutató váltógombok segítségével választhatjuk ki a számunkra megfelelő működési formát vagy értéket. A menük pár másodperc múltán automatikusan eltűnnek a kijelzőről, és a készülék - az új beállításoknak megfelelő - normál működéshez tér vissza.
Háttérvilágítás
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A LIGHT gomb megnyomása után a Light menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor a - megfelelő választógomb megnyomásával - kapcsolhatjuk ki (Off) vagy be (On). Figyelem: a folyamatos háttérvilágítás jelentősen csökkenti az akkumulátorok feszültségszintjét!
Érzékenység
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti. Az érzékenység értékét egy 1 és 5 közötti relatív skálán állíthatjuk.) A SENSITIVITY gomb megnyomása után a Sensitivity menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor a - megfelelő választógomb megnyomásával -állíthatjuk be az érzékenység kívánt szintjét.
Nagyobb (4-5) érzékenységre állítva a finomabb visszhang-jeleket is megjeleníti a készülék, ugyanakkor kisebb (1-2) érzékenység beállításával csökkenthetjük a képernyőn az esetleg már zavaró mennyiségű zajt. Az érzékenység állítása egyben azt is befolyásolja, hogy a készülék mely visszhangokat azonosítja halként (azaz mely visszhangokat jeleníti meg halszimbólumok formájában): nagyobb érzékenység beállításával több halat (= halként azonosított visszhangot) talál és jelez a készülék, mint kisebb érzékenység beállítása esetén.
Mélységtartomány
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A DEPTH RANGE gomb megnyomása után a Depth Range menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor az Auto beállítást választva a készülékre bízhatjuk, hogy a mindenkori mélységhez igazítsa a kijelző mélységskáláját.
Adott esetben - a képernyő felbontásának jobb kihasználhatósága érdekében - előnyösebb lehet, ha mi magunk adjuk meg azt a konkrét mélységtartományt (ezek közül - a készülék maximális működési mélységét is figyelembe véve - a 2, 4, 9 és 18 méter használható), amit a képernyőn megjeleníttetni szeretnénk. Figyelem: ha manuálisan állítottuk be mélységtartományt, és az aktuális vízmélység azt meghaladja, akkor a fenékjel nem lesz látható a képernyőn! Ilyen esetben ajánlott az Auto mód visszaállítása.
Zoom
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A ZOOM gomb megnyomása után a Zoom menü rövid időre megjelenik a képernyőn. E funkciót bekapcsolva (On) a készülék felnagyítva jeleníti meg a mederhez közeli térrészt. Ez lehetővé teszi olyan halak, különféle mederalakzatok és fenékhez közel található tárgyak azonosítását, amiket hagyományos (zoom nélküli) működtetés során a képernyő nem jelenít meg kellő részletességgel.
Zoom üzemmódban a készülék - az esetleg változó vízmélység függvényében - automatikusan úgy változatja a mélységtartományt, hogy a kijelzőn mindig a fenékjel közvetlen környezete jelenjen meg. A zoom funkció kikapcsolásával (Off) válthatunk vissza a hagyományos működésre.
Halriasztás
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti. A gyári beállítás a kikapcsolt állapot.) A FISH ALARM gomb megnyomása után a Fish Alarm menü rövid időre megjelenik a képernyőn. Ekkor a kapcsolhatjuk ki (Off) vagy be (On). Bekapcsolt halriasztás esetén a készülék a halként azonosított visszhangokat egy csipogással is jelzi.
Halszimbólum
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) A FISH ICON gomb megnyomása után a Fish Icon menü rövid időre megjelenik a képernyőn. E funkciót kikapcsolva (Off) a kijelzőn a „nyers” szonár-visszhangokat tanulmányozhatjuk, a kis halszimbólumot választva pedig bekapcsolhatjuk, aminek révén kihasználhatjuk a készülék halakat azonosító szolgáltatását.
A készülék halak azonosítására kifejlesztett szoftvere kifinomult, de megtéveszthető: nem tud különbséget tenni a halak és más víz alatt levő testek (pl. kötelek, alámerült bóják, buborékok) között. Emiatt előfordulhat, hogy halszimbólumok jelennek meg a képernyőn akkor, amikor valójában nincs is a jeladó hatósugarában hal, és ennek fordítottja is megeshet.
Mélységriasztás
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Depth Alarm menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor állíthatjuk be a kívánt módot: válasszuk a Off állást, hogy kikapcsoljuk a mélységriasztást, illetve beállíthatjuk azt a mélységet (1-28 m), aminél (azonos vagy kisebb mélység esetén) a riasztás aktivizálódik, azaz a készülék hangjelzéssel jelez.
Képernyőfrissítés sebessége
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Chart Speed menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor állíthatjuk be a sebesség kívánt értékét egy 1 és 4 közötti relatív skálán, ahol az 1 képviseli a leglassabb képernyőfrissítést és 4 a leggyorsabbat.
Mélység mértékegysége
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Depth Unit menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor választhatunk a láb és a méter mértékegységek közül.
Hőmérséklet mértékegysége
(A készülék e beállítást a memóriába elmenti.) Ennek beállításához addig kell ismételten megnyomni a POWER-MENU gombot, amíg a Temp-Unit menüpont fel nem tűnik a képernyőn. Ekkor választhatunk a Fahrenheit- és a Celsius-fok mértékegységek közül.
Alacsony telepfeszültség riasztás
A vezeték nélküli szonár vevőegysége érzékeli a jeledó/érzékelő/jeltovábbító egység áramellátásának aktuális helyzetét és riaszt, ha a jeladóhoz jutó áram feszültsége 8 V alá esik. A vevőegység alacsony telepfeszültséget jelző riasztása egy hosszú, folyamatos „biiip” hang.
Megjegyzések, tanácsok:
- A halradar halcsapatok ultrahangos visszhang-érzékelésen alapuló víz alatti keresésére való.
- A készülék képes az eltérő méretű halcsapatokat másképp megjeleníteni, ennek megfelelően 2 halvány pixellel jelöli a kis halcsapatokat, 3-5 közepesen sötét pixellel a közepes, 5-nél több sötét pixellel pedig a nagyobb halcsapatokat.
- Ez a készülék nem fényképezőgép vagy videó-felvevő, aminek minden egyes hal alakját vagy a halak számát képként meg kéne jelenítenie.
- Ennek megfelelően, ha a halradar az LCD képernyőn megjelenít ultrahangos visszhang alapján érzékelt jeleket, akkor ezzel teljesíti a készülékhez köthető elvárásokat.
- Ugyanakkor, ha a halradar megfelelő beállítások esetén sem detektál halat ott, ahol a jeladó alatt bizonyosan halak vannak, akkor az a készülék nem működik megfelelően.
- Az üzemeltetés megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a jeladó bizonyosan vízbe merül!
- Az üzemeltetés megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy minden csatlakozó tökéletes illeszkedik!
- A folyamatos háttérvilágítás jelentősen csökkenti az akkumulátorok feszültségszintjét!
- Semmiképpen ne használjon olyan eszközt a jeladó kiszereléséhez, ami kárt tehet benne, mert abban az esetben megsérülhet az érzékeny elektronika.
- Soha ne használjanak azonos területen két (vagy több) ugyanolyan FD39C készüléket, mert így ezek nem lesznek képesek megfelelően működni a rádió- és az ultrahang-interferencia miatt.
- Használaton kívül távolítsa el az akkukat a vevőegységből, ezzel megelőzhető az áramforrások esetleges sérüléséből eredő korrózió.
- Mivel a készülék működése a 0,6-30,4 méteres mélységtartományra optimalizált, nem működik megfelelő pontossággal akkor, ha víz ennél sekélyebb vagy mélyebb.
- Erősen benőtt, túlságosan hínáros vízben a vízi növényzet a normális működést már akadályozó, zavaró visszaverődéseket okozhat.
Ezek után lássuk, mit mutatott a gyakorlat… mert a készüléket - ha már a lehetőség adott volt - ki is próbáltam!
A halradar kifogástalanul működött. Stabilan mutatta a fenékjelet a mederegyenetlenségekkel együtt, sőt halat is talált. Használhatóságának leteszteléséhez igénybe vettem régi, kipróbált és kiismert halradaromat: az etetőhajót rövid pórázon a csónak mellé kötöttem, így közel azonos mederrész felett mozgott a két jeladó. Az FD 39C radar egyszerűbb, kisebb felbontású kijelzője ellenére is kiválóan értelmezhető, korrekt információkat adott az alatta lévő mederről.
Természetesen a vezeték nélküli FD 39C képe mellőzi azokat a finom részleteket, amit egy hagyományos (pláne komolyabb) halradartól elvárhatunk, de ezt adott esetben (főleg akkor, ha a csónakhasználat egyáltalán nem lehetséges) bőségesen ellensúlyozza az etetőhajóba szerelhető jeladó és annak rádión érkező jelét a parton érzékelő készülék adta szabadság. Akinek ez utóbbi és a halradar mélységmérő, meder-feltérképező funkciója a fontos, az nem fog csalódni a készülékben.
(X)
Csörgits Gábor (csg)
