Mormiskázás 1. rész

Mormiskázás 1. rész

A módszer neve mormiska és - természetesen - az utánozni kívánt élőlény (bolharák, azaz Gammarus fajok) mozgásának imitálásán alapul. Látszólag inkább csak időtöltés vagy közösségi esemény Oroszföldön, mintsem komoly halfogási módszer a mormiskázás. Ez természetesen nem igaz, igen komoly méretű halakat tudnak horogra csábítani az apró csalikkal, például kiló körüli dévéreket!

Ez egy speciális lékhorgász módszer, amely a csali apró rezgésekkel történő mozgatásán alapul. Az oroszok annyira kedvelik a módszert, hogy még nyáron sem akarnak lemondani a mormiskázásról. Ehhez egy viszonylag merev spiccbot végére mormiskázó kapásjelzőt tesznek, és ahogy télen, ilyenkor is apró rezgésekkel keltik életre a csalit. A másik nyári mormiskázó módszer a műtárgyról vagy csónakból végzett mormiskázás.
Ezt az érdekes és rendkívül eredményes finomszerelékes módszert mutatom be a lehető legrészletesebb módon, minden apró dologra kitérve, amit első látásra talán nem is tartanánk fontosnak. Remélem, sok horgászt a módszer kipróbálásához egy kicsit közelebb hozok.

Kezdjük először a szerelék legfontosabb elemeinek részletes bemutatásával.

Gammarus, a módszer névadója

Kapásjelző

Anyaga

A kapásjelző kétségtelenül a készség egyik legfontosabb része, hiszen ennek segítségével érzékelhető a csalink iránti érdeklődés. Többféle anyagból készülhet. A tradicionális kapásjelzők természetes anyagok felhasználásával készültek, a modern kor jelzői szintetikus anyagúak.

Kapásjelzők

Az egyik ilyen anyag a vaddisznó sörte. A legérzékenyebb kapásjelző az egy szál sörtéből kialakított jelző. Amennyiben 2 méternél mélyebb vízben horgászunk, akkor az ilyen finom jelző alkalmazása inkább hátrányos, mint előnyös. A túl gyenge jelző a mély vízben a kint lévő hosszú zsinór súlya miatt nehezen nyeri vissza alakját, ezért késéssel jelzi majd a kapást. Ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a vaddisznó sörtéhez, akkor fogjunk össze több szálat és azokból alakítsuk ki a jelzőt. Egyszerűen csak hajtsuk vissza a sörtéket és rögzítsük őket. Ezt megtehetjük egy szilikon csővel vagy cérnabandázzsal, esetleg ragasztással is.

A modern kapásjelzők szintetikus anyagúak vagy fémből készülnek. A műanyagból készültek sokkal finomabban jeleznek, mint a legtöbb fémanyagú. Egyéni ízlés is dönthet, hogy melyik jelzőt részesíti előnyben a horgász. Ezek az anyagok már mélyebb vízben is kitűnően megállják a helyüket, nagy rugalmasságuknak könnyen visszanyerik alakjukat köszönhetően.

A kapásjelző részei

A következő képen egy verseny kapásjelzőt látunk, amely az egyik legprofibb a módszer jelzői közül. A képen a számok a damil befűzésének sorrendjét követik (a zsinórt csak a 2, 4, 5 számokkal jelölt részeken kell átfűzni).

A kapásjelző részei: 5. véggyűrű 4. damil rögzítő 3. jelzőszál 2. damil vezető 1. gumituskó a rugóval

Nagyon fontos, hogy a damil teljesen akadálymentesen fusson az orsótól a mormiskáig. Tehát ne szoruljon meg a damil egyetlen damil vezetőben sem (ez megterhelné a finom kapásjelzőt, ami könnyen tönkremenne). Erre fokozott figyelmet kell fordítani, hiszen télen a nedves damilunk könnyen odafagyhat a bottesthez.

A kapásjelző botra erősítése

A vaddisznó sörte kapásjelzőt szilikon csövekkel erősíthetjük fel a legkönnyebben. A bolti forgalomban kapható jelzők közül pedig szinte mindegyik rendelkezik gumituskóval, amelynek egyik furata a bot végének készült. A furat elhelyezkedése szerint kétféle kivitelben kaphatók: vagy a bot meghosszabbításaként, vagy a botra merőlegesen álló helyzetben rögzíthetők.

A kapásjelző hátsó profilból. 1. damil vezető furat 2. jelzőszál 3. botvégnek készült furat. Mindig a nagyobb méretű és a vastagabb tuskórészen lévő furat készül a botvég számára
Ez a kapásjelző kétféle módon szerelhető a botra, merőlegesen (a) illetve a bot folytatásaként (b)

A merőlegesen szereltet ritkábban látjuk, én személy szerint kevésbé szeretem, mert bevágáskor elfordul a bottesten. Bármelyik szerelési módszert választjuk, a bottestet egyszerűen csak beledugjuk a furatba addig, amíg nem szorul, és ezzel el is készültünk.

A jelző elhelyezkedése

Miután a számunkra leginkább megfelelő egyenes vagy merőleges pozíciót kiválasztottuk, adódik a következő kérdés. Hová tegyük a kapásjelzőt, alulra vagy a bottest fölé? Egyéni ízlés kérdése, legtöbb esetben a bot alá kerül.

A bottest

A bottest anyaga az egyik legkevésbé fontos kérdés. Készülhet műanyagból, hasított bambuszból, fémlapból vagy egy rakós bot visszavágott spicctagjából is. Két kritériumnak kell csupán megfelelnie: ne legyen se túl merev, se túl hajlékony. Hossza általában (nyélrész nélkül) nem haladja meg a 25 centimétert. A mormiskázó bottest szerepe nem a hal fárasztása, mint egyéb horgászmódszerek során. Itt a bot rendszerint egyáltalán nem vesz részt a fárasztásban, csak bevágunk a bot megemelésével és aztán kézzel szedjük be a damilt, amíg a hal felszínre nem kerül.

A botokhoz általában nem árusítanak középső damil vezetőt. Én magam készítem a képen látható elemekből. Két cső szükséges hozzá, egy kis átmérőjű kemény falú (pl. fültisztító vagy nyalóka pálca) és egy nagy átmérőjű, lágyabb falú cső (pl. szívószál).

Középső damil vezető és készítése

A csövek hossza kb. 1 cm legyen. Helyezzük egymásba a két csövet és húzzuk fel a bottestre. Ezzel elkészült a damil vezető. Erre a könnyen elkészíthető dologra azért van szükség, hogy bevágáskor elossza a terhelést és az erő ne közvetlenül a kapásjelzőre essen.

Az orsó és a markolat

Az orsó csupán damil tároló funkciót lát el a mormiskázás során. Mindig fix hosszúságú damillal horgászunk. Sohasem húzunk le, illetve tekerünk fel damilt az orsóra a horgászat közben. Célunk a horgászat során az esetek túlnyomó többségében éppen az, hogy a fenék felett néhány centiméterrel rezegtessük a csalit. Ha mégis feljebb akarunk horgászni a vízoszlopban, akkor magasabbra tartjuk a készséget, így „rövidítünk” a szereléken.

Mormiskázó orsók: 1. balalajka, 2. integrált. A 3. változat hagyományos orsórögzítő, amibe tetszőleges (minél kisebb) orsót tehetünk

Az orsó lehet a bot markolata is, ezt balajkának nevezik (1) az alakja alapján. Az orsó egybe lehet építve a markolattal (2) vagy külön orsótartója van a botnak (3), mint egy hagyományos horgászbotnak. Csavaros orsótartót nagyon ritkán alkalmaznak mormiskázó boton.

Damilvezető-szem a mormiskázó orsón

Az orsó esetében fontos, hogy legyen damil vezető szeme, amely meggátolja a felesleges damil karikák lefutását horgászat közben és egyben a kapásjelző irányába vezeti a damilt.

Az orsó talpa kétféle elhelyezkedésű lehet

Az orsó kerülhet a bottest alá függőleges pozícióban, akár egy hagyományos tároló- vagy legyezőorsó, illetve a bottestre merőlegesen.

Bottámasz

Egyszerű bottámasz

A bottámasz arra szolgál, hogy ne kelljen a teljes készséget letenni a hóba. A támasz egy fektetett C alakú műanyag, amely a bottestre van ráhúzva. Így a bot 25-40 fokos szöget zár be a jégréteggel.

Az első részben az alapfelszerelés egyik legfontosabb elemét, a mormiskázó botot és annak közvetlen felszereltségét tekintettük át. A következő rész a mormiskákkal és a mormiskázás módszerének, gyakorlatának ismertetésével foglalkozik.

Balogh Róbert
Képek: a szerző és Wikipedia

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.