A módszer neve mormiska és - természetesen - az utánozni kívánt élőlény (bolharák, azaz Gammarus fajok) mozgásának imitálásán alapul. Látszólag inkább csak időtöltés vagy közösségi esemény Oroszföldön, mintsem komoly halfogási módszer a mormiskázás. Ez természetesen nem igaz, igen komoly méretű halakat tudnak horogra csábítani az apró csalikkal, például kiló körüli dévéreket!
Ez egy speciális lékhorgász módszer, amely a csali apró rezgésekkel történő mozgatásán alapul. Az oroszok annyira kedvelik a módszert, hogy még nyáron sem akarnak lemondani a mormiskázásról. Ehhez egy viszonylag merev spiccbot végére mormiskázó kapásjelzőt tesznek, és ahogy télen, ilyenkor is apró rezgésekkel keltik életre a csalit. A másik nyári mormiskázó módszer a műtárgyról vagy csónakból végzett mormiskázás.
Ezt az érdekes és rendkívül eredményes finomszerelékes módszert mutatom be a lehető legrészletesebb módon, minden apró dologra kitérve, amit első látásra talán nem is tartanánk fontosnak. Remélem, sok horgászt a módszer kipróbálásához egy kicsit közelebb hozok.
Kezdjük először a szerelék legfontosabb elemeinek részletes bemutatásával.
Kapásjelző
Anyaga
A kapásjelző kétségtelenül a készség egyik legfontosabb része, hiszen ennek segítségével érzékelhető a csalink iránti érdeklődés. Többféle anyagból készülhet. A tradicionális kapásjelzők természetes anyagok felhasználásával készültek, a modern kor jelzői szintetikus anyagúak.
Az egyik ilyen anyag a vaddisznó sörte. A legérzékenyebb kapásjelző az egy szál sörtéből kialakított jelző. Amennyiben 2 méternél mélyebb vízben horgászunk, akkor az ilyen finom jelző alkalmazása inkább hátrányos, mint előnyös. A túl gyenge jelző a mély vízben a kint lévő hosszú zsinór súlya miatt nehezen nyeri vissza alakját, ezért késéssel jelzi majd a kapást. Ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a vaddisznó sörtéhez, akkor fogjunk össze több szálat és azokból alakítsuk ki a jelzőt. Egyszerűen csak hajtsuk vissza a sörtéket és rögzítsük őket. Ezt megtehetjük egy szilikon csővel vagy cérnabandázzsal, esetleg ragasztással is.
A modern kapásjelzők szintetikus anyagúak vagy fémből készülnek. A műanyagból készültek sokkal finomabban jeleznek, mint a legtöbb fémanyagú. Egyéni ízlés is dönthet, hogy melyik jelzőt részesíti előnyben a horgász. Ezek az anyagok már mélyebb vízben is kitűnően megállják a helyüket, nagy rugalmasságuknak könnyen visszanyerik alakjukat köszönhetően.
A kapásjelző részei
A következő képen egy verseny kapásjelzőt látunk, amely az egyik legprofibb a módszer jelzői közül. A képen a számok a damil befűzésének sorrendjét követik (a zsinórt csak a 2, 4, 5 számokkal jelölt részeken kell átfűzni).
Nagyon fontos, hogy a damil teljesen akadálymentesen fusson az orsótól a mormiskáig. Tehát ne szoruljon meg a damil egyetlen damil vezetőben sem (ez megterhelné a finom kapásjelzőt, ami könnyen tönkremenne). Erre fokozott figyelmet kell fordítani, hiszen télen a nedves damilunk könnyen odafagyhat a bottesthez.
A kapásjelző botra erősítése
A vaddisznó sörte kapásjelzőt szilikon csövekkel erősíthetjük fel a legkönnyebben. A bolti forgalomban kapható jelzők közül pedig szinte mindegyik rendelkezik gumituskóval, amelynek egyik furata a bot végének készült. A furat elhelyezkedése szerint kétféle kivitelben kaphatók: vagy a bot meghosszabbításaként, vagy a botra merőlegesen álló helyzetben rögzíthetők.
A merőlegesen szereltet ritkábban látjuk, én személy szerint kevésbé szeretem, mert bevágáskor elfordul a bottesten. Bármelyik szerelési módszert választjuk, a bottestet egyszerűen csak beledugjuk a furatba addig, amíg nem szorul, és ezzel el is készültünk.
A jelző elhelyezkedése
Miután a számunkra leginkább megfelelő egyenes vagy merőleges pozíciót kiválasztottuk, adódik a következő kérdés. Hová tegyük a kapásjelzőt, alulra vagy a bottest fölé? Egyéni ízlés kérdése, legtöbb esetben a bot alá kerül.
A bottest
A bottest anyaga az egyik legkevésbé fontos kérdés. Készülhet műanyagból, hasított bambuszból, fémlapból vagy egy rakós bot visszavágott spicctagjából is. Két kritériumnak kell csupán megfelelnie: ne legyen se túl merev, se túl hajlékony. Hossza általában (nyélrész nélkül) nem haladja meg a 25 centimétert. A mormiskázó bottest szerepe nem a hal fárasztása, mint egyéb horgászmódszerek során. Itt a bot rendszerint egyáltalán nem vesz részt a fárasztásban, csak bevágunk a bot megemelésével és aztán kézzel szedjük be a damilt, amíg a hal felszínre nem kerül.
A botokhoz általában nem árusítanak középső damil vezetőt. Én magam készítem a képen látható elemekből. Két cső szükséges hozzá, egy kis átmérőjű kemény falú (pl. fültisztító vagy nyalóka pálca) és egy nagy átmérőjű, lágyabb falú cső (pl. szívószál).
A csövek hossza kb. 1 cm legyen. Helyezzük egymásba a két csövet és húzzuk fel a bottestre. Ezzel elkészült a damil vezető. Erre a könnyen elkészíthető dologra azért van szükség, hogy bevágáskor elossza a terhelést és az erő ne közvetlenül a kapásjelzőre essen.
Az orsó és a markolat
Az orsó csupán damil tároló funkciót lát el a mormiskázás során. Mindig fix hosszúságú damillal horgászunk. Sohasem húzunk le, illetve tekerünk fel damilt az orsóra a horgászat közben. Célunk a horgászat során az esetek túlnyomó többségében éppen az, hogy a fenék felett néhány centiméterrel rezegtessük a csalit. Ha mégis feljebb akarunk horgászni a vízoszlopban, akkor magasabbra tartjuk a készséget, így „rövidítünk” a szereléken.
Az orsó lehet a bot markolata is, ezt balajkának nevezik (1) az alakja alapján. Az orsó egybe lehet építve a markolattal (2) vagy külön orsótartója van a botnak (3), mint egy hagyományos horgászbotnak. Csavaros orsótartót nagyon ritkán alkalmaznak mormiskázó boton.
Az orsó esetében fontos, hogy legyen damil vezető szeme, amely meggátolja a felesleges damil karikák lefutását horgászat közben és egyben a kapásjelző irányába vezeti a damilt.
Az orsó kerülhet a bottest alá függőleges pozícióban, akár egy hagyományos tároló- vagy legyezőorsó, illetve a bottestre merőlegesen.
Bottámasz
A bottámasz arra szolgál, hogy ne kelljen a teljes készséget letenni a hóba. A támasz egy fektetett C alakú műanyag, amely a bottestre van ráhúzva. Így a bot 25-40 fokos szöget zár be a jégréteggel.
Az első részben az alapfelszerelés egyik legfontosabb elemét, a mormiskázó botot és annak közvetlen felszereltségét tekintettük át. A következő rész a mormiskákkal és a mormiskázás módszerének, gyakorlatának ismertetésével foglalkozik.
Balogh Róbert
Képek: a szerző és Wikipedia