A legtöbb horgász azért nem horgászik harcsára, mert ha eredményt is akarunk elérni, nagyon sok időre van szükség, és egyszerűen nem tudnak erre kellő időt szánni. Jól gondolják? Részben ez igaz, de én is keresem azokat az aktív módszereket, amelyek segítségével néhány óra alatt is reális esély nyílik a harcsa megfogására. Ilyen az úsztatás, amelyet eredményesen alkalmazok itthon és külföldön egyaránt.
Szeretném előre leszögezni, hogy nem tartom magam nagy harcsahorgásznak, egyszerűen érdekel vizeink csúcsragadozójának célirányos horgászata módszertől függetlenül, de előtérbe helyezem szabadidőm szűkössége miatt az aktív módszereket, legyen szó úsztatásról vagy pergetésről.
Olaszországi horgásztúráimon szembesültem vele, hogy a horgászok nagy része, ha szóba kerül a harcsázás, akkor legtöbbször a nagy folyók és mély bányatavakra gondol, ahol egy passzív technikával, sok rászánt nappal egyszer csak megjön az áhított nagy hal. De mi a helyzet a többi vízzel, abban nincs is harcsa?
A válasz egyértelműen IGEN! Van e vizekben harcsa, csak legtöbbször nem is gondolnánk, hogy a sekély tavak és öntözőcsatornák sokszor alig egy méteres vizei is mekkora halakat rejthetnek. Így van ez Olaszországban is, ahol nagyon sokat tanultam az utóbbi két évben a sekély vízi harcsahorgászatról, de véleményem szerint Magyarországon is szép eredményeket lehetne ily módon elérni, csupán meg kell tanulnunk „megfejteni” e varázslatos kis vizek titkait.
A módszer lényege a könnyű felszereléssel való aktív keresőhorgászat, amikor a jónak vélt helyen úsztatjuk az élő csalit, ezzel kapásra ingerelve bajszos barátainkat. Én csalinak legtöbbször nadályt és iszapgilisztát alkalmazok, de ha törpeharcsával erősen fertőzött vízen horgászom, akkor az élőhalat választom. Napszak tekintetében kiemelkedik a reggeli és esti fényváltás, de a nappali órákat sem kell „temetni”, főleg, ha az időjárás is a segítségünkre van, reális esélyünk lehet a kapásra.
Az alkalmazott felszerelésnél nálam az összhangon van a legnagyobb hangsúly. Könnyű, két méter körüli botokat használok ötvenes méretű orsóval és 0,25-0,30 mm körüli fonott zsinórral, ami nem egy klasszikus „bivalyölő” összeállítás, de minden része megbízható, így élvezetes marad vele a horgászat, viszont ha egy jobb hal akad a horgomra, akkor is van esélyem megfogni az elkövetőt.
Mindenkit arra biztatok, hogy ha kicsit is nyitott a harcsázás iránt, próbálja ki az úsztatós harcsahorgászatot, mert lehet, hogy éppen e módszer fogja hozzásegíteni élete legnagyobb halának megfogásához.
Haskó Tamás
