Perfect megoldás - Matchbottal a Csőhídi-pályán, Feederbottal állóvízen - Velencei finomságok, Hogyan csinálják a sógorok?, A magyar halkincs - A Ráckevei-(Soroksári-)Duna, Gyakorlat teszi - Mit ér a sügér?, Gyakorlat teszi - A távdobás jelentősége, Hazai vizeken - Kavicsbányai kapitálisok, Nagyító alatt - Az ember asztaláról
Perfect megoldás
Matchbottal a Csőhídi-pályán
A fővárosban (és annak vonzáskörzetében) élő horgászok egyik legkedveltebb vízterülete a Ráckevei-Duna jól ismert szakasza, a Csőhídi-pálya. A számos híres verseny helyszínéül is szolgáló terület remek gyakorlópályája a finomszerelékes horgászoknak. Jól megférnek itt egymás mellett az érzékeny fenekezős (feeder, picker), match- vagy rakós botos horgászok. Hogy éppen melyik a legeredményesebb, több tényezőtől függ. A helyi sajátosságok feltárásában Horváth Gyula Gábor, a Perfect Team mesterhorgásza segít. Az általa használt, bevált trükkök alkalmazásával minden hasonló jellegű vízterülten eredményesek lehetünk!
Feederbottal állóvízen
Velencei finomságok
A Velencei-tavi evezőspálya az ország egyik legismertebb, legnépszerűbb versenypályája. Számos cikk készült már az itteni horgászlehetőségekről és remek fogásokról, de azok főként az úszós, versenyszerű horgászatot kedvelőknek szóltak. Méltánytalanul háttérbe szorult a fenekezős tábor. Talán egy kicsit törleszthetünk tartozásunkból, és ez az írás kizárólag nekik szól!
Hogyan csinálják a sógorok?
Többször volt szerencsém Ausztriában horgászni, és hamar szembetűntek az ottani és a hazai vizek közötti különbségek. Régóta fogalmazódott bennem a kérdés: miért és hogyan csinálják ezt is jobban a "sógorok"? A csatlakozással járó nagyobb személyi fluktuációnak biztos lesz olyan hatása is, hogy többen próbálhatnak szerencsét nyugati szomszédunk vizein. A csalódások, viták és nemzetünk lejáratásának elkerülése érdekében megkértem régóta itt dolgozó osztrák horgászbarátomat, Günther Konnertet, adjon általános tájékoztatást a kinti horgászlehetőségekről, szabályokról, árakról.
A magyar halkincs
A Ráckevei-(Soroksári-)Duna
A folyóvizek kilométer-számlálása a torkolatnál kezdődik, ebből adódik, hogy a legfelső pont, a Kvassay-zsilip az 57. folyamkilométer táblánál található. A műtárgy vízügyi területen fekszik, gépkocsival nem lehet behajtani, de mindkét part jól megközelíthető. Vízszintesés nincs. A folyás szerinti bal part horgászat szempontjából előnyösebb, mert ott partvédő kövezés szegélyezi a vizet, míg a másik oldalon magas part van. Szóba jöhető halak: a keszegfélék. A rablók közül mindkét süllő akad, s igen szép balinok foghatók. A Csepelnek haladó gyorsforgalmi út hídja alatti szakaszon darabos busákat kerítenek horogra a csónakos horgászok.
Gyakorlat teszi
Mit ér a sügér?
Csak azért is pergetni fogunk! Sügérre! Bizony, nincs is ennél jobb tavaszi sport, mint a szép, kövér csíkos hátúakat horogvégre csalni. Tudni érdemes ugyanis, hogy a sügér szintén ez időben ívik, egészen a part közelében könnyen fellelhetjük. Ha pedig megtaláltunk egy csapatot, akkor aztán szüret! Ennek ellenére szinte alig akad horgász, aki mégis sügerezésre adná a fejét. Pedig egy igazi sporthal, kiváltképp a kétarasznyi példányok, a húsa pedig legalább olyan ízletes, mint a süllőé. Jómagam évek óta szenvedélyes tavaszi sügerező vagyok. Imádom ropogósra sült, finom, fehér húsát, a rántott sügérikrával pedig, azt hiszem, zsarolni is lehetne. (Hozzáteszem: a halat egyébként leginkább csak passzírozva szeretem. Üvegen keresztül. Ami átjön, azt talán megeszem...)
Gyakorlat teszi
A távdobás jelentősége
Nem gondoltam volna, hogy horgászataim során valaha is jelentősége lesz a nagy dobásoknak. Az idén szeptemberben Romániában megrendezendő Pontyfogó Nemzetek Világ Kupájának szabályzata viszont rákényszeríttet, hogy komolyan foglalkozzak a nagy távolságokra végzett dobásokkal. A világkupán nem lehet behúzni a szerelést, szigorúan csak dobni lehet. Mivel radutai horgászataim alatt elég jól megismertem a tározót, azonnal eszembe jutott a tény, hogy meglehetősen kevés jó hely van 100-120 méteres dobótávolságra. Mindössze körülbelül 30-35. Viszont még legalább negyven haltartó hely akad körülbelül 140-150 méteres távolságra, míg a maradék ötven sorsolható hely egyenértékű egy sivatagi horgászattal. Hal ott nincs! Adott volt tehát a feladat: mindenképpen el kell sajátítani a 150 méterre történő horgászatot.
Hazai vizeken
Kavicsbányai kapitálisok
Szalkszentmárton az "igazi Alföld" szélén fekszik. Dunaújvárossal szemben, de azért "abszolút lapos" tájon. Itt nincs domb, magaslat. Illetve - van… De csak egye helyen. Mert a szalkszentmártoni kavicsbányatavak mellett a kitermelt sóder meddőhányóin a zölddel benőtt dombok megtörik a sík vidék egyhangúságát. A régi Délegyházára emlékeztet sok mindenben, csak éppen érintetlenebb, vadregényesebb kiadásban. A 120 hektáros tórendszer a hatvanas évek elején keletkezett, és a Duna emlékezetes, 1965-ös hatalmas nyári árvize hozott bele először színes dunai halállományt, szinte a dunai halak minden faját. Azóta már védve van a terület a duna áradásaitól, még a rekordnak kikiáltott 2002-es hatalmas árvíznél sem tört át a Duna vize a tavakba, igaz, volt pár kritikus órája az árvízi védekezésnek. Viszont a közel negyven éve bekerült dunai halállománynak köszönhetően itt még a kapitális dunai nyurgapontyok is megtalálhatók…
Nagyító alatt
Az ember asztaláról
"Vannak szakmák, hivatások, ahol nagy szüksége van/lehet az embernek az orrára, példákat hozhatok: a borászatban, a kozmetikai iparban specialistákat képeznek, hogy bizonyos termékeket "kifaggassanak". Az orvos, a természetgyógyász s mások gyakran támaszkodnak az érzékszerveikre, köztük a szaglásra némely probléma felismerésénél. A szakmám olyan, ahol az illatok információt hordoznak, onnan jöhetett a készség, az is lehet, hogy az ég adta adomány a szóban forgó képességem. Úgy derült rá fény, hogy a többiek, a csapattársaim, köztük a bátyám is szagolgatták a keverékeket, esetleg belenyaltak, hogy az összetevőket s azok arányát megsaccolják. Nekem nem volt rá szükségem, az orromra támaszkodhattam."
-
