Az első rész közzététele után jutott csak eszembe, remélem senki sincs, aki úgy gondolja, hogy konkurenciát kívánunk a nagy gyártóknak állítani. Csupán hasznos elfoglaltságot szeretne kínálni ez az írás a hosszú téli estékre, ha már sokunk részére a horgászat egy kis időre felfüggesztésre került. Az pedig, hogy egy-egy modell kicsit hasonlít a jól bevált formákra, természetesen csak a véletlen műve :-).
"Miután elkészítettük és ellenőriztük a halacska \'gerincét\', készüljünk elő a ragasztásra. Ne felejtsük el, hogy előtte legyen előkészítve a nyelv helye. Az első halnál túl gyorsan szerettem volna végezni ezzel a művelettel. Utána bosszankodtam eleget, hogy a szépen csiszolt haltest ragasztónyomoktól lett \'dorozsmás\'. Persze jólesett volna ha az új szerzemény további munkaráfordítás nélkül szaporodik, de azért nekiláttam az újbóli csiszolásának. A következő daraboknál azonban gondolkodtam egy kicsit, és a ragasztási művelet előkészítéseként öntapadó papírszalaggal vontam be a testet.
A ragasztás közben még tartani is könnyebb, és a kezünket is kisebb eséllyel kenjük össze. Használjunk kétkomponensű anyagot, hogy a festés előtt csiszolható felületet kapjunk. Én az ötperces kötési idejű eporapid műgyantával dolgoztam. A teljes szilárdulási ideje 24 óra, az ötperces szilárdulási idő azonban elég arra, hogy elvégezzük a munkánkat. Az utolsó művelet, hogy lehúzzuk a papírszalagunkat. Célszerű ezt még a képlékeny időben megtenni.
A sablon arra is jó, hogy az első percekben megtartja a frissen ragasztott halacskát.
Miután levettük a ragasztószalagot, a hasbevágás körül keskeny 0,5 - 1 mm széles műgyanta sáv marad. Ezt a festés előtt csiszolóvászon szalaggal be tudjuk dolgozni a haltest vonalába. Minnél korábban távolítjuk el a szalagot, annál kevésbe fog kiemelkedni a felületből a ragasztóanyag.
A drótváz beragasztása és a kitüremkedő ragasztás eldolgozása után a halak színezése következik. Az első példányoknál a színezést, és egyáltalán a festést a ragasztás után kezdtem el. A technika azonban módosult a tapasztalatok alapján. A ragasztás előtti maszkolás, majd a felesleges ragasztó letörlése könnyebb egy lealapozott, méginkább két réteg alapozóval bevont haltest esetében. Ezért mostmár a ragasztás után mégegy alapozóréteg felhordása, majd a színrefújás következik. A színeket Neolux flakonból, vagy makettfújó pisztollyal hordhatjuk fel a fahalainkra. Ekkor is célszerű a maszkolás alkalmazása, ezzel megelőzhetjük, hogy a teljes haltestet elszínezzük. Ráadásul még oldalvonala is lesz halainknak. Én a fújáshoz egy kis segédeszközt készítettem, kemény habszivacsból egy kis "ágyat" kap a hal a fújás előtt.
Ekkor szépen körbe tudjuk fújni a hátát, illetve az oldalát. Ezt a műveletet úgy célszerű elvégezni, hogy a hal teste oldalról csak súrló festékréteget kapjon. Ettől kapunk átmenetet az alapszín, és a "csalogató" festés közt.
A szemeket festhetjük maszkon keresztül, ragaszthatjuk öntapadó matricából, vagy pecsételhetjük egy szöggel.
Festés előtt trükközhetünk egy kicsit. Megpróbálhatunk a hal testése pikkelymintát tenni. Ennek két egyszerű módszere a tüllfüggöny darabon keresztül való színezés, vagy az alufólia csíkból készült "pikkelyes bőr". Az első szerintem értelemszerű művelet. A második az egy kis fóliacsíkot, és egy fémreszelőt igényel. A fóliát simítsuk rá a reszelőre, majd szabjuk ki belőle a fahal bőrzekéjét. Ezt a csíkocskát kell felragasztani festés előtt. A ragasztáshoz használhatjuk a kétkomponensű ragasztónk oldószerrel higított keverékét, de próbálkozhatunk a hobbi boltokban kapható ragasztólakkal is.
Miután kisminkeltük a csalit, kenjük be legalább egy réteg lakkal. Én erre a célra parkettalakkot használok. Az utolsó réteg lakk előtt ragasszuk be az előre elkészített nyelvet a testbe. Ennél a műveletnél is használjunk maszkolást. Bosszantó lenne, ha a készterméket rontanánk el a szétcsorgó műgyantával.
A halak nyelvét én visszaváltható műanyagflakonból készítem. Ez kellően rugalmas anyag. Az első lépésben készítettem egy mesterdarabot a lemásolt hal nyelvéről, később ezt csak körbe kell rajzolni és kivágni.
Kedves olvasók, ezt az írást igazából kedvcsinálónak szántam. Azt szerettem volna, ha kiviláglik, hogy nem olyan nagy ördöngösség az egész, egy-két kedves csali egész rövid idő alatt pótolható."
Persze ami itt olvasható, csak az induláshoz elég. Szakirodalomnak elsősorban a nagy gyártók szakmai tapasztalatait javasolnám (ha lenne ilyen bárhol hozzáférhetően leírva). Aki mélyebben szeretné beleásni magát a fahal - műcsali készítésbe, azoknak jó szívvel ajánlom kedves barátaim írásait a Pecalista archívumában a következő címen, s egyben köszönet mondva Benyusnak és Horinak: Itt olvasható a Pecalista archivumában
Zsooti
