Felsőtárkányba vezetett következő utam, amelyen újra Gábor barátom kísért el. Nemcsak, hogy kísért, hanem még a sofőr szerepét is elvállalta, így az anyósülésről nézelődve élvezhettem a kellemes, bő egy órás autóutat.
Csukázni indultunk, hisz Bárdos Zsolt jóvoltából a Sziklaforrás Horgász Egyesület által kezelt Felsőtárkányi Horgásztóra kaptunk meghívást.
Lencse Péter egyesületi tag fogadott bennünket, aki a szabályok részletes ismertetése után állami horgászjegyeink alapján kiállította a napijegyeinket.
Megtudtuk, hol van pontosan a vízen a kíméleti terület, és ellenőrzés alá kerültek felszereléseink is. Ezen a vízen a pergető horgászoknak is kötelező a halmatrac használata, amivel én személy szerint egyetértek. Eleinte nyűgnek éreztem a használatát, de már most napi szinten vadvizekre is magammal viszem, hisz nemcsak halvédelem szempontjából segítség, hanem alkalomadtán egy könnyen tisztítható, pakolásra alkalmas felületet biztosít, ha például sáros terepen vagyok.
Igyekeztünk pár kérdéssel érdeklődni, és mindenre meg is kaptuk a választ.
Mekkora az átlag vízmélység?
Hol húzódik az eredeti patakmeder?
Komolyabb akadók, bedőlt fák hol találhatóak a tóban?
Egy betörni készülő front előtti nagyon meleg napon tudtuk összehozni ezt a pergetést. A hasonlóan „vak” meleg napokat nagyon nem szeretem pecára szánni, hisz sokszor csak egy-egy hal ment meg a sikertelen napzárástól. Ez esetben viszont akkora promót kapott a víz, hogy elhittük, ilyen kedvezőtlen feltételek mellett is sikeresek lehetünk.
Felszerelés szempontjából Gábor a 7-35 grammos Wizard Samurai pálcáját hozta magával, amely korábban már nekem is bevált jiges-plasztikos technikához. Én viszont újítani akartam, így a 15-65 grammos Wizard Samurai bot és 4000-es Wizard Samurai orsó mellett döntöttem nagy csalik esetében, bízva egy testes krokodilban. Egy másik, „finomabb” szettet is készítettem plasztikos és wobbleres pecához, ebben a botot a Wizard Edge pálca képviselte, méghozzá a legfinomabb dobósúly-tartományban, azaz a 12-36 grammos medium kategóriában. Ez a bot három méretben kapható, 215, 235 és 265 centiméteres változatban. Parti peca lévén ez esetben a 235 centiméteres darabot készítettem fel egy 5000-es Wizard Edge orsóval, amelyre tőlem nem megszokott módon 0,20 mm-es szürke Wizard Braid fonott zsinórt csévéltem számítva a csukák erejére.
Csalik szempontjából – mivel csukák becserkészéséről volt szó – szerencsére tág volt a paletta. Egyedül a tó egy sajátos szabályát kellett figyelembe venni, miszerint egy csalin maximum 1 db egyágú horog lehetett. Ez kívánt némi csali-átalakítást, de ez legyen a legnagyobb gond!
Nem is kellett sok dobás az első jelentkező érkezéséig, „aki” a beharangozásnak megfelelően egy szép, egészséges csuka volt. Agresszíven támadta a fenék felett elvezetett spinnerbaitet már a part közvetlen közelében.
Gyors reggeli után Gábor barátom vérszemet kapva beindult és sorra kapkodta ki számolatlanul a szebbnél szebb csukákat, így nagyon össze kellett kapnom magam, hogy legalább a nyomában tudjak loholni.
Napközben Bárdos Zsolt, az egyesület elnöke is meglátogatott minket, aki egy kávé mellett részletes információt adott a tóról és az egyesületről:
„Egyesületünket 2007-ben tíz fő alapította. Jelenleg 30 tagunk van. Nem „gyűjtő” egyesületként működünk, hanem tagjaink folyamatos munkát végeznek az egyesület, a település, a tókörnyék és a környezetvédelem érdekében. Alakuláskor célként határozták meg a településen lévő két tó környezetének rendben tartását, gondozását, a halállomány, a horgászlehetőség, horgászturizmus fejlesztését. A település Önkormányzatával szoros együttműködésben kialakított, gondozott pihenőhelyek, horgászház várja a településen élőket, az ide látogatókat. A környezetvédelem mellett aktívan részt veszünk a község kulturális, közösségi életében. A tavainknál a „Fogd meg, engedd vissza” horgászelv szerinti sporthorgászatra van lehetőség.
A halösszetétel őshonos halakból áll, invazív fajok nélkül. A Felső-tó erős csuka-, ponty- és dévérkeszeg-állománnyal rendelkezik. Az itt fogott legnagyobb hal a 2020-ban műlegyes módszerrel fogott 20 kiló feletti harcsa volt, melyet a Műlegyező Európa Bajnokságon is résztvevő tagtársunk, Bajzát Zoltán akasztott meg, majd terelt partra. A pontyokból, csukákból is tíz kiló feletti példányok kerülnek horogra, míg a két kiló körüli dévérek sem ritkák. Az elmúlt évben kísérleti jelleggel egynyaras balin és domolykó telepítése történt, bízunk e halfajok erős állományának kialakulásában.
A tavakon úszós horgászmódszerek mellett a pergető és műlegyes horgászatra van lehetőség. A halvédelem érdekében minden horgászmódszernél csak egy darab egyágú horog használható, műcsalik esetében is. Ajánlott a szakáll nélküli vagy lenyomott szakállú horog használata. Az úszós horgászat esetében a halbölcső, míg a műcsalis horgászat során a halmatrac használata kötelező csakúgy, mint a nagyméretű, kis lyukbőségű merítő megléte, használata. Az elmúlt évben az aszályos időjárás miatt sajnos az Alsó-tó kiszáradt, ennek újratelepítését tervezzük mihamarabb elvégezni. Itt korábban sebes pisztráng horgászatra is volt lehetőség, sajnos a beszerzési nehézségek miatt az idei telepítést nem látjuk biztosítottnak.
Napijegyes horgászatra hétvégén és a kijelölt ünnepnapokon van lehetőség. A horgászrendet, nyitvatartást az egyesület honlapján, Facebook-oldalán lehet nyomon követni, itt érhetők el az aktualitások, hírek is.
Az egyesület jelentős hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre, gyermekhorgász versenyeket, Horgásztanoda foglalkozásokat tartunk, alkalmanként 30-40 gyermek részvételével. Az elmúlt években hagyománnyá vált a Felsőtárkányi Női Pergető Horgászbajnokság, ahol a MOHOSZ országos bajnokságán is induló hölgyek is versenyeznek csakúgy, mint az e módszerrel ismerkedők. A tókörnyék a horgászat mellett az egész család részére is kínál kikapcsolódási lehetőséget: játszótér, erdei kisvasút, büfé, nyársaló helyek, tanösvény.”
A pihenő után még jó pár példányt sikerült elcsípnünk, de a nagy meleg és a közeledő front miatt nagyon foghíjasan ettek. Az esetek nagy százalékában szájszéles akadásokat értünk el. A sikeresen szákba terelt csukák nagy része már a merítőben megszabadult a horgoktól. Ezeken felül pedig fejenként legalább 20, egy-egy pillanatra megakasztott halunk volt, amelyek egy jól irányzott fejrázással megszabadulva meg sem mutatták magukat.
A több mint egy órás autóút miatt nem vártuk meg a fényváltást, így délután már elindultunk hazafelé.
Összességében egy nagyon élménydús pecát zártunk, melyben jól vizsgáztak mind a Wizard Samurai, mind pedig a Wizard Edge termékek. A gyönyörű, hegyvidéki környezet és friss levegő emléke pedig azóta is él bennem.
Bármennyire is próbáltuk számon tartani, ki nyerte a napot, nem jutottunk megegyezésre. Barátom szerint ő nyert, én viszont maximum egy erős döntetlenre szavazok, amihez hozzá tartozik, hogy igaz, nem mértük a krokikat, de tuti én fogtam a legnagyobb csukát…
Szöveg: Szebenyi Péter
Fotók: Girincsi Gábor és Szebenyi Péter
EnergoTeam
