Egy hétköznap délelőtt a szokásos e-mailjeim között böngésztem, amikor szemet szúrt egy várva várt üzenet. A feladó nem más volt, mint a Haldorádó. Reménykedve nyitottam meg az üzenetet, majd nagy felkiáltás törte meg a csendet otthonunkban: Sikerült! Én lettem azon szerencsések egyike, aki egy új horgászbotot tesztelhet, nevezetesen az új 390 Nevis Boss feedert. Hosszú, várakozással teli napok következtek, akár egy gyermek a karácsonyt, úgy vártam én is a futárt, mígnem egy hétköznap délután megérkezett.
Egy feeder méretéhez képest is hatalmas, Haldorádó emblémás ragasztószalaggal lezárt dobozban érkezett. Egészében meglepően könnyű volt. A csomag a botot és egy pólót tartalmazott. Maga a bot egy vízálló anyagú 3 rekeszes „leegyszerűsített” bottartó zsákban érkezett, ami szinte minden feederbot alaptartozéka. A spicceket tartalmazó védőcső nem kapott külön rekeszt, de a legnagyobb elem mellett minden nehézség nélkül elfér. A bot tagjait kivéve legelőször a hatalmas gyűrűk szúrtak szemet, melyek igen erőteljessé varázsolják a Nevis Boss feedert. Az első szemrevételezés után elkezdtem elmerülni a részletekben is. A bottesten a szerény Nevis felirat mellett helyet kapott a BOSS FEEDER 390 H felirat is, amely láthatóan nagyobbra sikerült, mint a gyártó cég neve.
A botot elfordítva a tengelye körül a másik oldalon láthatóvá válik a felirat, ami elárulja, milyen anyagból készült: IM-10 karbon. 3 + 3 tagból áll, szállítási hossza 136 cm, 390 cm hosszú és 100 g-ig terhelhető. Tömege mindössze 300 g. A botnak van egy nagyobb testvére is, amelynek maximális dobósúlya 140 g. A nyél végig parafaborítást kapott, amely első ránézésre elég vastag, ám ez hátrányként semmiképp nem említhető, mivel valamibe kapaszkodni is kell a nagy távolságok megdobásához.
Orsónkat a hagyományos tekerős módszerrel rögzíthetjük. A Boss kifejezetten karcsú lett, mivel a blank a nyél felett mérve 13,54 mm átmérőjű. De a tervezők elérték azt, hogy a vékony szóról ne az jusson eszünkbe, hogy gyenge is. A botnak rendkívül nagy erőtartalékai vannak, egyenletesen keményedik fel.
Az elképesztően vékony bottest matt sötétbarna, kivéve a gyűrűk kötéseinél, ahol fényes fekete színben pompázik. A nagyméretű kéttalpú gyűrűket nemcsak e színnel, hanem a kötéseknél elhelyezett 3 nagyon vékony arany csíkkal is kiemelték a tervezők.
Véleményem szerint elég feltűnő a 25 mm-es keverőgyűrű és a 4,5 mm-es belső átmérőjű spiccgyűrű. Ha már a spicceknél tartunk, vegyük is szemügyre őket! A spicctartó egy karbon és kettő üvegszálas spiccet tartalmaz. A spicceken nincs feltüntetve az erősségük, ám a szokásos módon egymás mellé fogva őket, hamar kiderül az erősségük. A nagy belső átmérőjű gyűrűk jó szolgálatot tesznek a nagyobb távolságok elérése során, illetve ha dobóelőkét használunk, az csomóval együtt is könnyedén csusszan keresztül rajtuk.
Egy ilyen erős és nagy tekintélyű botot csak a hozzá illő helyszínen és halakkal lehet igazán jól tesztelni. Úgy vélem, egynapos teszthorgászat során nem lehet teljesen kiismerni a terméket, így két különböző helyszínen és időben teszteltem a „Főnököt”. Az első teszthorgászatra a Nyíregyháza mellett található Verba tanyán került sor, a másikra pedig 1-2 hét eltolással a Hortobágyi Nemzeti Park szívében található Ohat III. számú tavon. Tudni kell, hogy mindkét horgászvíz büszkélkedik a szebbnél szebb halakban, főképp a kapitális méretű pontyokban.
A teszthorgászatom első napján borongós, esős időt jósoltak a meteorológusok, ami be is jött. Nem igazán örültem neki, de nincs mit tenni. Itt az ősz. Gyors kipakolást követően bekevertem az etetőanyagot, majd összeszereltem a botot. Fontos, hogy nagyobb dobások esetén dobóelőkét használjunk, ezért horgászatom előtt én is csévéltem az orsóm dobjára. Egy in-line kosárral ellátott szereléket használtam, amelynek tiszta súlya 50 gramm. Előkének egy 0,18 mm-es fluorocarbon zsinórt használtam 6-os Owner horoggal. Mivel számomra még ismeretlen volt a bot, üres kosárral kezdtem el dobálni. 5-6 kezdő dobást követően 10 grammonként emeltem a kosárba töltött etetőanyag mennyiségét. Üres kosárral kb. 50-60 méteres távolságot kényelmesen meg lehetett dobni. A dobásaimhoz használt súlyok 50-től 100 grammig terjedtek. A dobások során legjobban a 75-85 gramm közötti gombócokkal tudtam dobni. Lehet, nem mertem igazán odavágni a Főnöknek 90-100 grammal
Ezekkel a tömegekkel kb. 80-90 métert tudtam elérni. Meg kell említenem, hogy 173 cm magas vagyok átlagos testalkattal. Véleményem szerint egy magasabb, nagyobb dobási gyakorlattal rendelkező horgász túl tudná lépni ezt a távolságot.
A teszt során 7 db pontyot és 3 db kárászt fogtam. Itt a legnagyobb pontyom 6,9 kg volt.
A teszt második napja is elérkezett. Október elején vagyunk, itt a vénasszonyok nyara. Ennek ellenére kora reggel úgy esett az eső, mintha dézsából öntenék. A hőmérséklet ideális, de majd egész nap borongós idő volt. Mint már említettem, az ohati III. tavat választottam. Itt nincsenek határok a dobások terén. Reméltem, hogy nemcsak a dobások lesznek nagyok, hanem a halak is.
A szerelékem maradt ugyanaz. Itt is üres kosárral kezdtem, majd növeltem a tömeget. 90-100 grammal dobtam többet is, de nem sikerült a 90 méter fölé mennem vele. Így maradtam a 80-85 gramm közötti végszerelékeknél. Az alapozó etetés után megkezdtem a horgászatot. Az első halra sokat kellett várni. Eltelt 2-3 óra is, mire sikerült kicsikarni egy kapást. Bevágást követően éreztem, hogy nem egy kapitális ponty lesz. Mikor a part közelébe ért a hal, meglepődtem, mivel egy hatalmas dévért fogtam.
Kellemes meglepetés volt számomra. Nagyon rég fogtam ekkora keszeget. A bot nagyon jól jelzett: a dévér is elég volt ahhoz, hogy a legerősebb spiccen is láthassam a kapást. Teltek-múltak az órák, és ha nem is folyamatosan, de érkeztek szebbnél szebb dévérek. Egy nagyobb kihagyás után egy erőteljes húzásra lettem figyelmes. Bevágást követően megállt a bot a kezemben. Éreztem, itt a hal, amire vártam. 4-5 másodpercig mintha beakadtam volna valamibe, azután megindult a hal és rögtön letekert 20-30 métert a dobról. A fék csak úgy ciripelt, öröm volt hallgatni.
Kíméletes fárasztást követően egy 6,5 kg-os hortobágyi tükrös tette tiszteletét a pontymatracon. Fertőtlenítést és fotózást követően visszanyerte szabadságát.
Ezután még jött pár dévér, majd zárásnak érkezett még egy jó erőben lévő tükrös, ami ismételten megdolgoztatta a Boss Feedert. Hortobágyon 2 db ponttyal és 7 db dévérrel fejeztem be a horgászatot. A legnagyobb ponty 6,5 kg volt, a legnagyobb dévér pedig 1,36 kg.
Mindent összegezve nagyon meg voltam elégedve a bottal. Legegyszerűbben úgy tudnám leírni, hogy egyszerű, de nagyszerű. A bot rendkívül könnyű és vékony. A bottesthez viszonyítva hatalmas belső átmérőjű gyűrűkkel lett szerelve, ami nagyon mutatós. Kellően erős, igazi pontyos bot. Ár-érték arányban szerintem verhetetlen lesz a piacon. A bottal nagyobb távolságok is elérhetőek és akár a kapitális méretű halak fárasztásában is helytáll. Emellett tapasztalatom szerint megállja a helyét keszegezés közben is. Az általam tesztelt botot inkább a finom fárasztások kedvelőinek ajánlom. Aki kimondottan nagy távolságokat akar elérni és nagy halakat fogni, az inkább a nagyobb testvérét vegye meg.
Ezúton is szeretném megköszönni a Haldorádó, a Top-Fish 2001 Kft. és a Nevis munkatársainak a lehetőséget, hogy egy ilyen remek botot tesztelhettem.
Írta: Szabó Gergő (szgk)
Fotók: Árgyelán Dóra és Varga János
