Mikor megkaptam a Shimano cég újabb összeállítását, eszembe jutott az egyik, korábban olvasott hozzászólás. Ebben azt írta egy horgásztársunk, hogy nagyon tetszettek neki a korábbi bemutatók, de annyi szép és jó volt ezekben olvasható az olcsóbb árkategóriában szereplő termékekről, hogy kíváncsian várja, mivel tudom megindokolni azt, miért érdemes ezekkel szemben a magasabb árfekvésű termékek közül választani. Mitől tudhat többet egy akár több ezer forinttal drágább bot vagy orsó? Mi az a plusz, amit ezek a felszerelések még nyújthatnak? A címben szereplő összeállítás árcédulája azt sugallja, valami plusznak kell bennük lenni, hogy rájuk essen a választás. A feladat tehát adott. Nézzük, mit is kapunk a pénzünkért?
A főiskolás éveket követően néhány évet a hazai autóiparban töltöttem. Sok-sok új és használt autót adtam el, és az itt eltöltött évek nagyon sok hasznos tapasztalattal, kellemes és akár kellemetlen élményekkel vérteztek fel. Az autópiac is hasonlatos kicsit a horgászcikk piachoz. (Ne gondolja senki, hogy van különbség eladás szempontjából egy autó vagy egy orsó között. A vásárlót mindkét esetben ugyanaz mozgatja, a szükségleteinek egyfajta kielégítése: a meglátni és megszeretni, majd megszerezni. Egyszerűen azért, mert ez a megszerzési ösztön bennünk él. Ahogyan egy ügyfelem mondta, autót szerelemből vesz az ember, és valljuk be, botot, orsót is sok esetben nem a racionális érvek mentén választunk.) Egyik öreg, rutinos kollégám hihetetlen eredményesen tudta eladni azokat a modelleket, amelyeket a gyártó rendesen felextrázott. Ezek az autók nyilván lényegesen magasabb árban keltek el, mint alapfelszereltséggel bíró társaik, ezért nagyon kíváncsi voltam, milyen érveket tud felhozni a drágább modellek mellett. A következőket mondta:
„A-ból B-be el lehet jutni kerékpárral, szekérrel és akár egy alapmodellel is. Az azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények között kell ezt az utat eltöltenünk. Az utazással eltöltött idő minősége a fontos. Miért ne kényeztesse magát az ember?” Azt, hogy miért kell egy adott dologból olyat választani, ami különleges, többet nyújthat, mint a többi más, az Üvegtigrisből ismert autónepper, Gaben és a büfés Lali párbeszéde világítja meg sajátos módon, mikor Gaben egy Chevrolet Impala utáni igény sajátos felmérését végzi:
„- Te, álljunk meg, nekem most esett le, most értem meg, te nekem el akarsz adni egy kocsit!
- Ez nem csak egy kocsi.
- Ez nekem csak egy kocsi.
- Nem!
- Mert?!
- Mert ez nem pénzkérdés. Mert ilyet nem lehet csak úgy venni.
- Miért vennék én pont ilyet?
- Miért? Nem akarsz?
- Fogadjunk…
- Lali! Lalikám… te eddig azt sem tudtad, hogy ilyen kocsik egyáltalán léteznek. Ugye? Na! Akkor te most nem lehetsz benne biztos, hogy te nem akarsz ilyet venni. Tehát még az is lehet, hogy akarsz.
- Kell a pénz?
- Itt nem erről van szó.
- Hanem?
- Hanem arról, hogy ez egyfajta küldetésem nekem.
- Küldetés.
- Pontosan.
- Akkor ez az egész, ez most nekem jó, tulajdonképpen. Értem teszed.
- Figyelj, látom, hogy nem érted. Most mondok egy példát. Ha te most állandóan kólát innál, akkor én azt mondanám neked, hogy igyál traubit. Mert ha traubit iszol, ugyanazt a cukrozott löttyöt csurgatod a beleidbe, mint a többiek, de azáltal, hogy ők kóláznak, te pedig traubizol, különbözöl a többiektől.”
Kicsit sarkosan, de erről van szó. A horgászok is megpróbálnak különbözni egymástól. Mindenki belecsempészi az egyéniségét a hobbijába is.
Korábban írtam, hogy halat akár seprűnyéllel is lehet fogni. Azt a kijelentésemet továbbra is fenntartom, hogy ma már egy neves gyártó az alacsonyabb kategóriában sem adhat ki szemetet a kezei közül, mégis van igény arra, hogy elérhetőek legyenek drágább eszközök is. A választást biztosítani kell mindenkinek. Kinek-kinek pénztárcájához mérten, vagy csupán az önmaga által kialakított elképzeléshez, vágyhoz kell biztosítani azt a felszerelést, amivel boldogan kiülhet a vízpartra. A kérdés ezért szerintem így nem az, hogy miért vegyünk drágább felszerelést, hanem inkább az, hogy ha megengedhetjük magunknak azt, hogy többet költsünk a hobbinkra, akkor ezért a plusz pénzért milyen „minőséggel” kényeztetnek el bennünket. A vastagabb tollal írt árcédula biztos tudja azt a pluszt nyújtani, amire szükségünk van? Vannak úgynevezett pszichikai árpontok, amit átlépve már kőkemény küzdelem folyik a vásárlók kegyeiért. Mit tud bevetni ebben a vásárlóért folytatott harcban a Shimano? Ezekre a kérdésekre is keresem a választ, mikor „kivesézem” új „tesztalanyomat”.
A Shimano cég Speedmaster sorozata az ínyenceket és a már egy adott módszerben korábban elmélyülő, de abból többet kihozni szándékozókat célozza meg. Vegyük szemügyre a botot! Kemény tok, ezen belül a már jól ismert, igényes vászontok. A bot szemrevaló külcsínnel bír. Egyelőre nem merülök el a műszaki adatokban és a katalógus által leírtakban, csupán gyönyörködöm. Ezt a botot nagyon eltalálták. A matt fekete test, a csapos illesztések, a minőségi kötések, a Fuji orsótartó és gyűrűsor méltóvá teszik a nevéhez. Ránézésre valóban egy mestermű. A nyéltag kialakítása nem szokványos, igazi védjegye lehet a botnak. Számtalan gravírozás, felirat sorolja azokat az extrákat, amelyektől ezzel a bottal picit más lehet a halfogás. Egy biztos. A botot kézbe véve egyfajta „életérzés” suhan át az emberen. Karcsú, könnyű, légies a pálca. Úgy érzem, és ami fontos, el is tudom hinni, ezzel a bottal aztán igazán más a halfogás. (Tudom, hogy azért ehhez jóval több is szükségeltetik, de mint halandó horgász, ezt érzem.)
A Speedmaster matchbotok közül a legfinomabb pálca van a kezemben. Ezt az első suhintások is igazolják. Igazi kis keszeges-kárászos bot benyomását kelti, bár érezhetően van benne tartalék a komolyabb ellenfelekkel szemben is.
A bot minden porcikájában tökéletesre sikerült. Első ránézésre - véleményem szerint - három tábort lehet meghódítani vele. Elsősorban azokat a horgászokat, akik tudnak és szeretnek is költeni a hobbijukra, és a külcsín mellett a belbecs fontosságát is értékelik. Másodsorban azokat a horgászokat, akik értékelik azokat a műszaki fejlesztéseket, amelyeket a Shimano felvonultatott a bot gyártása során, és végül, de nem utolsósorban azokat, akik a matchbotozás mellett kötelezik el magukat, és ehhez szerelik fel magukat olyan felszereléssel, aminek segítségével e módszer minden percét kiélvezhetik.
A felületes ismerkedés után - ami inkább belső sugallatokra és észszerű megállapításokra épül, mintsem tényekre -, alaposabb szemrevételezés következik. Igyekszem kizárni magamból a gyereket, és komoly felnőttként próbálom kiértékelni az előttem fekvő matchbotot. A gyűrűsor kötése hibátlan, a gyűrűk külön is szót érdemelnek.
Ezen a boton Fuji gyűrűket találunk, szám szerint 16-ot. A Fuji gyűrűk jellemzője a rendkívül nagy teherbírás és kopásállóság. A Fuji fejlesztésének köszönhető új anyag segítségével sikerült a matchbothoz karcsú, vékony, mégis erős, ellenálló gyűrűzést készíteni. A Fuji név önmagában is garancia lehet arra, hogy ebben a gyűrűzésben nem lehet kivetnivalót találni.
Ez azonban önmagában mégsem elég. A gyűrűk felkötésénél is vittek egy kis pluszt a dologba. Érdemes megnézni, milyen sokat tud dobni egy aprócska kis esztétikai tuning - jelen esetben a három vékonyka csíkkal kialakított díszkötés - az összhatáson.
A csapos illesztések megfelelőek, kotyogásnak semmi jele.
A bottest anyagát olvasgatom. Biofibre Powered. A rakós botom egy Speedmaster AX, ami szintén ebből az anyagból készült, ezért sejtem, mire számíthatok majd a terhelések során. Nem vagyok egy műszaki zseni, többnyire csak az érdekel, hogy működjön valami, a hogyannal ritkán foglalkozom. Elolvasom a fellelhető passzust, hátha okosabb leszek Biofibre ügyben.
Biofibre Technology
A Shimano nevéhez fűződő technológia egy újfajta anyagot és bottag-építést takar. A Biofibre (bioszál) nevű anyag a botgyártás egyik forradalmi újdonsága, amely szerves, aromás, hosszú láncú molekulákból épül fel, és négyszer (!!!) erősebb, mint bármely más karbon anyag. Ezek a nem szövött, a rövid-középhosszú mérettartományba eső bioszálak véletlenszerű elhelyezkedésűek, nem keresztezik egymást, hanem „úsznak” egy elasztikus gyantában (szintetikus gumiban) és minden irányból erősítik a karbonszálat. A körkörösen elhelyezkedő szálak növelik a nyomószilárdságot, ellenállnak a csavarodásnak és elnyelik az ütéseket, a hosszanti lefutásúak pedig jelentősen növelik a törési szilárdságot. A bioszálnak van még egy hihetetlen extra tulajdonsága: ellenálló képessége a hőmérséklet csökkenésével növekszik. Jellemzői +80 és +10 Celsius-fok között változatlanok, és +10 °C és -20 Celsius-fok között javulnak!!! (A rakós botos horgászat ABC-je 2.rész - A botgyártás titkai és az érthetetlen rövidítések)
Izgalmas anyag lehet, de fontosabb, hogyan fog muzsikálni a gyakorlatban. Az azonban kétségtelen, hogy érdekes felületet kapott a bottest. Olyan, mintha egy meggyűrt sztaniolpapírral lenne bevonva. A fény minden négyzetcentiméterén másképpen törik meg, különös fényjátékot idézve ezzel elő. Szemrevaló, de ami ennél is fontosabb, hihetetlen rugalmasságot is kölcsönöz a botnak.
A boton fellelhető a számomra fontos horogakasztó szem is. Eddig meg vagyok elégedve, az orsótartó következik. Ha már megkérik a bot árát, akkor itt is illendő valami pluszt adni. Így gondolhatták ezt a Shimano tervezői is, mikor az orsótartót is a Fuji cégtől szerezték be. Maga a markolat kialakítása is ötletes. Ott, ahol a botot fogjuk, megvastagították a nyelet, elérve ezzel azt, hogy a horgász ne görcsösen markolja, hanem könnyedén tudja tartani a kézbe simuló markolatot. Az orsótartó masszívan, pontosan szorítja a szetthez kínált orsót, de bármelyik másik Shimano orsóval is remekül összeillenek. (Kipróbáltam még Tubertini Applause, Spro Blue Arc és DAM Quick orsókkal is, ezek is jól érezték magukat a Fuji ölelésében.)
Elérkeztem a nyélhez. Na ez az, ami kiverte a biztosítékot nálam. Jó értelemben véve. A parafa nyél megosztva, egy fémes toldással elválasztva éri el azt a hatást, amitől ezer közül is felismerhetővé válik a bot. Azon túlmenően, hogy jól néz ki - bár ez nyílván ízlések és pofonok kérdése is -, nagyon kézre álló is lett a nyélkialakítás. Az orsótartónál említett megvastagodás szépen elkarcsúsodik, majd a fémes toldást követően újból kézbesimulóan bumfordi lesz. A dobásoknál később nagyon komfortos volt ez az apróság. A nyél egy fém záródugóban végződik, amibe az M Concept feliratot gravírozták.
A Master Concept szlogenje az erő és irányítás. Azokat a botokat jelölik vele, amelyeknél egyedi tulajdonságok és műszaki különlegességek sora kényezteti a horgászt. Ezek a botok karcsúak, könnyűek, mégis hihetetlen erősek. A Speedmaster matchbot botteste például S.D.R (Shimano Dynamic Response), magyarul dinamikus reakciót biztosító eljárással készül. Ennek az egyedülálló szerkezeti konstrukciónak köszönhető a bottest falának teljesen egyenletes a falvastagsága, ami segít kiküszöbölni a fárasztások, dobások során fellépő káros feszültségeket, függetlenül attól, merre hajlik a bot. Segítségével érzékenyebb, gerincesebb gyorsabb lesz a bot.
Gyártó | Shimano |
Típus | Speedmaster 390 |
Teljes hossz cm (mért!) | 396 |
Szállítási hossz cm | 134 |
Bot tömege g (mért!) | 189 |
Gyűrűk száma | 16 |
Gyűrűk típusa | Fuji SIC |
Tagok száma | 3 |
Illesztések | csapos illesztés |
Bot anyaga | XT60/100 carbon & Biofibre |
Dobósúly | 15 g |
Optimális úszóméret | 8-14 g |
Ideális zsinórméret | 0,12-18 |
Orsóval szerelve átbillenési pont az orsótól mérve cm: | 23 |
A bot valóban egy Chevrolet Impala. Egyedi, különleges, és sok olyan technikai jellemzőt rejt, ami a használat során megkülönbözteti társaitól.
Mivel egy kombóról van szó, a szetthez kínált orsót is szemrevételezem. Egy ilyen kaliberű bothoz hasonló orsó dukál. Nem csalódom, egy Aspire 3000S RA orsó lapul a dobozban.
A cég Aspire névre hallgató termékei korábban a botok között tették le védjegyüket. A Shimano zászlóshajójának is tartott Aspire rakós bot összeforrott az ötszörös világbajnok Alan Scotthorne nevével, majd később a pergetőbotok között is feltűnt ez a márkanév. Az orsók között 2007-ben mutatkozott be először, ezért bátran kijelenthetjük, nem egy füst alatt, sebtében lett felépítve ez a modell. Lépésről lépésre bővítették a palettát. Maga az Aspire név korábban is a magas minőséget és az ehhez társuló árpontot jelentette, a kérdés csupán az volt számomra, mivel kápráztatja el a vásárlót a bothoz kínált orsó.
Az orsó magán hordozza napjaink trendjének minden vonását. A színe arany, a ház erős, masszív.
A dob kialakítása nagyon tetszik. Ránézésre egy forgópisztoly tölténytára jut az eszembe. A dob fémes csengésű, a zsinórprofil tökéletes. (Mivel nincsen matchdob az orsóhoz, a korábbi bemutatóban ismertetett alátöltés szükséges, ha nem szeretnénk 300 méternyi damilt felcsévélni a dobra.)
Az orsó mérete 3000-es, ezzel nincsen bajom. (Alaposan szétnézve az orsóim között, zömében ezt a méretet találtam.) Az áttétel 5,0 : 1, ami határeset, de ez legyen a legnagyobb gondja. Az orsó hajtókarja érdemel külön kitérőt. Egyetlen darabból alakították ki, és véleményem szerint igen kézre állóra sikeredett. A kényelmes, nagyméretű gumi fogantyú segít a beépített golyóscsapágyaknak is köszönhető sima futást kihasználni.
A cég ezt az orsót a világ egyik legkorszerűbb hátsófékes orsójának titulálja. Részükről nyilván lehetne elfogultságról beszélni, de tény, hogy akárki akármit mondhat, a Shimano az orsók terén nem tud nagyot tévedni. Legalábbis nekem még nem volt a kezemben olyan orsójuk, amivel bármi gondom lett volna. (Természetesen igaz lehet ez más orsókra is, amelyeket mások használnak megelégedéssel. Mivel én javarészt Shimano orsókat tekergetek, róluk tudok felelősen nyilatkozni.)
Az orsó lelki mélyanalízisét a mellékelt táblázatból és leírásból bárki elvégezheti, nekem elegendő az is, hogy a zsinórt szépen rakja, könnyed a futása, megbízható a fékrendszere. Komolyabb kiértékelésre Benyus vállalkozhatna. (Én maximum szétszedni tudnám, majd az alkatrészeket dobozba helyezve, postázni a megfelelő szakszervizbe.)
Gyártó | SHIMANO |
Típus | Aspire 3000S RA |
Tömeg g (mért): | 285 |
Áttétel: | 5,0 : 1 |
Méret: | 30 |
Csapágy: | 7 A-RB golyóscsapágy + 1 tűgörgős csapágy |
Dob, pótdob: | Hidegen sajtolt alumínium dob és 2 pótdob |
Dobemelés: | Kétsebességes dobemelés |
Visszaforgásgátlás: | Azonnali visszaforgásgátló II |
Hajtókar: | Forgácsolt aluminium hajtókar |
Fékrendszer | Hátsófék + harcifék |
Zsinórbehúzás (cm): | 74 |
Zsinórkapacitás | 0,20 / 220m |
Orsóház anyaga: | XT7 grafit |
Egyéb jellemzők: | Úszó tengely II. |
Nagy átmérőjű zsinórvezető görgő | |
Kiegyensúlyozott forgórészek | |
Hidegen sajtolt tányérkerék | |
Hiper hajtómű | |
Ergonómikus orsótalp és hajtókar fogantyú | |
Aero Wrap dobemelő rendszer |
A páros összhangjára egy horgászat során derült fény. Ez fontosabb, mint bármilyen papírízű elemezgetés. Az erények és hibák a használat során jönnek elő.
Végre sikerült kifognom egy szép, napsütötte napot. Hétvége lévén a tó tömve. A favorizált helyeket már „zöldhajnalban” elfoglalták, ezért csak egy távolabbi sarokba tudok lekucorodni. Körben mindenki fenekezik, pittyegnek a kapásjelzők, megy a hétvégi „keresztbedobálós”. Nem szeretnék beszállni a játékba, ezért a meghorgászandó távolságot kb. 30 méterben jelölöm ki. Itt biztonságban leszek. A „tesztalanyokat” összepárosítom. Az orsó és a bot a vízparton is illenek egymáshoz. Mivel a Speedmaster 390 matchbot 15 grammban határozza meg a maximális úszóméretet, egy 10 grammos úszót szerelek. (Erősebb, Speedmaster 390 FA testvére már szigorúbb, 20 grammos úszót is elvisel. A tesztelésre kapott matchbot azonban a lágyabb, finomabb pálca.) Az etetőanyag „éréséig” van időm felmérni a terepet. Már az első próbadobásnál kiderül, igazán finom kis pálcát tartok a kezemben. A 10 grammos úszót könnyedén juttatom a kiszemelt távolságra. A bot csillapítása hibátlan, a spicc kellően gyors a bevágáshoz, kellően lágy a vékony előkéhez is. Jól eltalálták, annyi szent.
Maga a bot légiesen könnyed, kérdés, milyen erőtartalékokat rejt egy ilyen karcsú nádszál. Az etetőanyagot becsúzlizom, és jókat derülök magamban. Hárman is keresztbe dobnak egymáson. Hiába, oda kell dobni, ahol a hal van. Plusz másik két szerelék. Igyekszem nem figyelni a profikra, inkább a felszerelésemmel foglalkozom. Az etetésre rátalálnak a kárászok, compók, ők húzgálják az oroszlán bajszát. A szebb compók remekül védekeznek, igyekeznek a mélybe fúródva menekülni. A bot szépen utánuk nyúl, és rendre visszakényszeríti őket a víz felszínére. Úgy érzem, velük van igazán elemében a bot.
Egy szép elhúzós kapásra bevágva azonban megmutatja, van benne azért tartalék. A hal vadul menekül, rendesen meghúzza a botot a kezemben. Egy-egy vehemensebb kirohanásnál szinte nyélből érzem a hal mozgását. (Egyébként is remekül közvetíti a horgon forgolódó halak minden rezdülését.) A fárasztás végén kiderül, egy csuka a váratlan és meglepő vendég. A horog a szája sarkában ül, így a vékony előke ellenére sikerül partra segítenem. Jól szórakozom.
Az orsónak a fárasztásban nem sok szerep jut, a bot rugalmassága rendszerint elegendő a halak megadásához. Lazítok a féken, hogy kicsit szóhoz juthasson. A következő compónál már zene füleimnek. Egyenletesen, folyamatosan adja a damilt. A harcifék segítségével szigorítok. A bot veszi át az orsó szerepét. A karcsú pálca szépen dolgozik. Az orsó futása több mint tökéletes. Halk, sima, egyenletes. Nem találok benne semmi kivetnivalót.
A könnyű felszerelést végig kézben tartva horgászom, nem érzem azt, hogy leszakadna a karom a megerőltetéstől. Néha megeresztek egy-két „izmosabb” dobást, hogy érezzem, mit bír a bot. Ő az erősebb. Nem is gondolná a horgász, milyen tartalékok rejlenek egy vékonyka pálcában is. Ha osztályoznom kellene ezt az összeállítást, ötös fölét kellene adnom. Az áráért azt adja, amit elvárhatunk tőle. Könnyedséget, erőt, precizitást, ötletes, okos megoldásokat és szépséget. Ez a szett ugyanis egész egyszerűen szép, és ami szép, azt könnyen megszereti az ember. Akár első látásra.
Kinek ajánlom ezt a párost? Azoknak, akik kicsit jobban szeretnének elmélyülni a matcbotozásban, és ehhez keresnek egy olyan összeállítást, aminek segítségével a tenyeres kárásztól a szebb pontyokig minden hal fárasztása élmény. Akik ínyencnek vallják magukat, és örömmel áldoznak hobbijuk oltárán, szintén nem fognak csalódni. Azt kapják a pénzükért, amit elvárhatnak érte. Végezetül azok figyelmébe ajánlom ezt a szettet, akik egy valóban profi felszereléssel szeretnék űzni a halakat. Ha nem felejtjük el azt a tényt, hogy a nyél vége mindig a horgász kezében van, és ezért a legtöbbet ő maga tehet a halfogásért, örök életre megbecsült és hű társra tehetünk szert ebben az összeállításban. Ez a páros nem fog cserbenhagyni bennünket.
(X)
Írta: Polyák Csaba (csabio)
Fotók: Takács Péter (t_peti)