A nagyobb pontyok elejtése talán nem egyszerű feladat, pláne nem a kifejezetten nagy nyári melegben, amikor a víz hőmérséklete is bőven 20 Celsius-fok felett van. De mint a példa is mutatja majd, nem lehetetlen feladat. Egy ilyen 72 órás kalandomat szeretném elmesélni, ahol egy kifejezetten jó orsót is lehetőségem volt tesztelni.
Mivel a tavalyi nyaram elég zsúfoltra sikeredett, igyekeztem minden alkalmat megragadni, hogy hódolhassak az egyik kedvenc hobbimnak, a horgászatnak. Nem túl sok választási lehetőségem volt a munkám miatt, ezért az augusztusi melegben kellett szerencsét próbálnom. A horgászatra M. Gábor barátom és a párom, P. Melinda kísért el. A gyomai Spicces Horgásztóra mentünk, ahol már több 10 kg feletti pontyot sikerült a szákba terelni. Nem titkolt vágyam volt, hogy ismét hasonló méretes pontyokat fáraszthassak. A 72 óra alatt lehetőségem volt tesztelni egy Nevis Ryder 40-es nyeletőfékes orsót is, amiben kifejezetten pozitívan csalódtam. Többnyire nagyobb 50-60-as orsókat szoktam használni, de ez a kis orsó határozottan elnyerte a tetszésemet és felvette a versenyt a nagytestű pontyokkal és amurokkal is.
Az orsó 3 csapággyal és persze egy tűgörgő csapággyal is fel van szerelve. A nyeletőfék és az első fék kifejezetten - részben a megnövelt féklamelláknak köszönhetően - széles tartományban állítható, ezért minden helyzetben megtaláljuk a nekünk legmegfelelőbb beállítást, amivel teljesen felőrölhetjük a megakasztott hal erejét. A grafit-hybrid anyagú házzal rendelkező orsó tömege 450 gramm. Az orsót gyorszáras, kifejezetten kényelmes hajtókarral, alumínium dobbal és karbon pótdobbal látták el. Az 1 : 5,5 áttétellel rendelkező Nevis Ryder orsót 40 és 50-es méretben dobták piacra. A 40-es dobok zsinórtároló kapacitása 0,30 mm / 200 m. A tervezők az esztétikumra is figyeltek, kimondottan szépen megmunkált és festett orsóról van szó.
Horgászatunk augusztus 7-én kezdődött. Reggel fél 7-kor érkeztünk meg a tóra, ahol elfoglaltuk a már jól bevált 16-os horgászállást. Gyors kipakolás után igyekeztünk minél hamarabb kiválasztani a horgászhelyeinket és lebójázni ezeket. Én az általam már jól bevált helyeket választottam, ahol körülbelül 150-200 cm-es a vízmélység egy törés tetején. Gábor a nagy melegre tekintettel egy közel 5 méter mélységű helyet választott. Csalizáshoz többféle kombinációt próbáltunk, hogy minél hamarabb kiderüljön, mi lehet a nyerő. Én fekvő csalikat választottam a meleg vizekben rendszerint jól működő büdös és fűszeres dipbe mártogatva. Gábor kikönnyített csalit alkalmazott, hátha az jobban felkelti a halak figyelmét. Etetésre száraz kukoricát és 16-os halibut pelletet használtunk.
Sajnos nappal nem igazán voltak aktívak halak, nekem nem is nagyon volt kapásom. Összesen egy testesebb dévérkeszeget és egy 2,5 kg-os pontyot sikerült fognom. Gábor kikönnyített csalija jobban működött, több 5 kg feletti pontyot fogott, és már a délután folyamán sikerült egy 7,5 kg-os tükröst szákba terelnie, majd az este folyamán egy 8 kg-os tőpontyot is. A nagy meleg nagyon visszavette halak kapókedvét, ami eléggé megnehezítette a mi dolgunkat is. De azt vettük észre, hogy a kapások zöme a mély, 5 méteres vízből jön.
Mivel a nap folyamán alig volt kapásom, igyekeztem új helyeket keresni magamnak. Egy ígéretesnek tűnő helyen betörtem néhány nádszálat, hátha van amur is a közelben. Az éjszaka szokatlanul csendes volt, ezért már alig vártam a reggelt, hogy kipróbálhassam az újonnan kinézett helyeket. Most már én is mélyebb vízben horgásztam, mindkét szerelékemet közel 4 méteres vízben helyeztem el. Gábor a második napot is jobban kezdte: az első kapás egy 7,2 kg-os tükröst adott neki, majd fogott egy 5,5 kg-ost is. Hosszú pihenés után végre az én kapásjelzőm is sípolni kezdett. Nagyon örültem ennek kapásnak, és persze annak, hogy végre halat fárasztok. Ekkor kezdtem el megismerni a Ryder 40-es teherbírását és viselkedését, hogy hogyan reagál a hal különböző megmozdulásaira, kirohanásaira. Nagyon tetszett, amit tapasztaltam! Az orsót kifejezetten finom zsinórvezetés jellemzi, és a fék is remekül működött. Ami nekem nagyon tetszett, hogy az orsó fékét nagyon széles tartományban tudtam állítani, finomítani a hal viselkedéséhez igazodva. Közben - nem kis meglepetésünkre -, Gábor egyik botján is megszólat a kapásjelző. Gyors berántás, és már ő is halat fárasztott.
A szákolások után egy 4 és egy 8,3 kg-os ponty került a matracunkra. Nagyon boldogok voltunk, mert még soha nem volt ezen a tavon olyan, hogy egyszerre fogjunk halat mind a ketten.
A halak visszaengedése után igyekeztünk gyorsan újrahúzni. Csalinak két darab 16 mm-es SBS bojlit használtunk egy kis lebegtető szivaccsal, mivel eddig ez a csali bizonyult a legfogósabbnak.
A csali nálam is jól működött, hiszen sikerült fognom egy 4,8 és egy 6 kg-os pontyot is. De a nap folyamán többször megnéztem a betört nádat, és azt vettem észre, hogy szinte teljesen megették őket, ezért az egyik szereléket azonnal átvittem oda, csalinak 2 szem amuros mega mais kukoricát használtam egy kis lebegtető szivaccsal. Nem sokkal a behúzás után már jött is a kapás. Berántás után kezdődhetett a fárasztás, ám sajnos a halat nem tudtam elég közel hozni a parthoz, mert az előkém elnyíródott. Az előke újrakötése után vittem is vissza a szerelékem.
Körülbelül 22 óra lehetett, amikor a kapásjelzőm ismét eszeveszett sípolásba kezdett. Rohantam a bothoz, és a berántás pillanatában már éreztem, hogy nem kis hallal van dolgom! Hosszan kirohant, legalább 20 méter zsinórt lehúzott, mire meg bírtam állítani. Elég nehezen tudtam a halat közelebb hozni, de mikor végre a stég elé ért, megláttuk, hogy egy szép amur van a horgon. Mivel párom azzal a vággyal érkezett ide, hogy egy amurt fogjon, átadtam neki a botot. A Nevis orsó féke nagyon jól működött, az amur minden kirohanását megfelelően kompenzálta, ezzel teljesen kifárasztotta a halat. Egy ilyen nagy és erős hal sem volt akadály az orsónak. Negyedóra fárasztás után sikerült is megszákolnunk. Gyönyörű, egészséges volt a 8 kg-os amur, és persze a párom vágya is teljesült, amivel nem kis örömöt okoztam neki.
A mérlegelés után visszaengedtük az amurt. Nagyon figyelnünk kell a visszaengedésre, mivel az amurok csak lassan térnek magukhoz, ezért többször húzzuk előre-hátra, hogy víz jusson a kopoltyújába, és oxigénhez jusson. Amikor már lassan elkezd csapkodni, akkor elengedhetjük.
Ezután ismét behúztunk. Hajnalban, 2 órakor ismét szólt a kapásjelző. Olyan 20 perc fárasztás után sikerült egy 8 kg-os tőpontyot a szákba terelni.
A harmadik napot ismét Gábor nyitotta egy 7,7 és egy 7 kg-os ponttyal. Ezután nekem is megérkeztek a kapások. Rövid fárasztás után egy 8 kg-os tükrös pihent a pontymatracon.
Ezután már csak hajnalban volt kapásunk. Érkezett egy kis hidegfront és eső is. A kis lehűlés meghozta a halak kapókedvét: az eső elállta után nemsokára meg is érkezett az első hal, ami egy 7,2 kg-os tükrös volt.
Hajnalban ismét megtörtént az, hogy mindkettőnknek egyszerre volt kapása. Körülbelül 20 perc fárasztás után sikerült a két halat megszákolni. Az egyik egy 5,5 kg-os tükrös volt, a másik pedig egy 6,8 kg-os tőponty. Pirkadatkor fogtuk az utolsó halat, egy 7,8 kg-os tükröst.
A nagy meleg ellenére a 3 nap alatt összesen 21 halat sikerült fognunk 137,3 kg összsúlyban és 6,5 kg-os átlaggal. Nagyon boldogan és persze fáradtan indultunk haza.
Összességében a Nevis Ryder 40-es orsóval nagyon meg voltam elégedve, bátran merem ajánlani ezt az orsót minden bojlis horgásztársamnak. Tökéletesen megfelel a kezdők és a profi bojlis horgászok minden elvárásának is. Kifejezetten olcsó árfekvése az, ami még vonzóvá teheti ezt az orsót. Minden jövendőbeli megvásárlójának jó fogást és sok sikeres fárasztást kívánok!
Borgulya Roland (vups)
