Víz, hőség, vízpart, botok, golyók, horgok, halak, emberek. Barátság, jókedv, segítőkészség, kitartás és szerencse. Ezek a verseny hétvégéjének főbb meghatározói. Az idei, sorrendben a hatodik Flúgos Futam amatőr bojlis vándorkupa eseményeiről olvashat, aki itt tovább görget.
Nem volt egyszerű, ezt bátran mondhatom, de mindenki mindent beleadott és kitartott, ezt is tények támasztják alá! Kezdődött már a télen és befejeződött pünkösdhétfőn…
Sokan fogadták el a meghívást és páran újként jelentkeztek, örömmel jöttek. Akinek volt már módja megismerni e versenyek családias, könnyed hangulatát, aki már tapasztalta a gazdag ajándék- és díjözönt, arról úgy láttuk, hogy ki nem hagyta volna semmi pénzért. És ha pénznél járunk, a mai anyagias világban az is fontos szempont, hogy mit kaptak annyiért, amennyiért… igyekeztünk kevésből sokat alkotni.
Sajnos nem lett teltházas a „buli”, de így is tökéletesre, sőt talán a sorozat történetének legjobbikává lett! Jó időt kaptunk, kicsit talán túlontúl jót is, a halak nemhogy elkerültek, szinte már a versenyzőknek kellett néha átmenetileg szabadságot kérniük.
21 csapat felelt meg a kiírásnak és fogadta el a feltételeket, így tehát meg is jelent a helyszínen és felvette a kesztyűt, akarom mondani, a horgászbotot. Lássuk sorjában!
Mi, szervezők a verseny előtti délutánon érkeztünk, hogy előkészítsük a pályát. Erre azonban már nem kerülhetett sor, ugyanis a helyiek mindent elrendeztek a „tudtunkon kívül”! Persze ennek csak örültünk, hiszen frissen kaszált pályával vártak, a versenyen nem résztvevő horgászok értesítését kiplakátozással már jó előre megtették, a megnyitóra kihangosítással, mozgó büfével és természetesen teljes apparátussal készültek. Ráadásul a halak szákba gyűjtésének, majd kis idő múlva mégis visszaengedésének tilalma alóli felmentést saját hatáskörükben megoldották a megyei kormányhivatal illetékes osztályán.
Számunkra szokatlan volt ez a hozzáállás, hiszen nem mindenütt, sőt sok helyen nem jellemző ez a korrektség, segítőkészség. Köszönjük Kozári Miklósnak, Kovács Gábornak és minden halőrnek az odaadó, fáradtságot és ellentmondást nem ismerő munkájukat, értünk!
A benevezett versenyzők már kora reggel kezdtek gyülekezni, ki messzebbről, ki közelebbről érkezve, szerencsére a kiírtnál előbb összejött az összes csapat, csak - mondhatom, szinte szokás szerint - In-Team-ékre kellett kicsit várnunk, de örültünk, hogy ők is épen odaértek.
A regisztráció az érkezés sorrendjében zajlott, majd az első sorsolás a regisztráció sorrendjében. Az ekkor kihúzott sorszám határozta meg a második sorsolási sorrendet, amiben a csapatok egy-egy - szponzori felajánlásokkal - alaposan megpakolt dobozt vehettek el a sorból, amiben egy sorszám volt, ami meghatározta a leendő versenyhelyet és értelemszerűen a szektort is. Az idén három szektortámogatót sikerült becserkésznünk, ezek a Haldorádó, a Gigant Baits és a Maros Mix. A Répási-öböltől befelé, a Kapás utcáig terjedő első szektor a Gigant Baits lett, a második a Maros Mix, míg a harmadik a Haldorádó.
Problémamentesre sikerült a sorsolás, így hamarosan mehetett mindenki Isten hírével a helyére. A versenyzők a kipakolás erejéig beállhattak, majd minden járművel ki kellett állni egy parkolóba, ahol a halőrök, esetenként a rendőrök és persze a közelben horgászó csapatok figyelték, hogy ne történjenek incidensek.
Délután egy órára már mindenki élesített felszereléssel várta az egy órával később induló versengést. A hőmérő higanyszála már árnyékban is 30 Celsius-fok fölé kúszott, és az előrejelzések még sokkal melegebb időt jósoltak a hétvégére. Meg is jött…
A halőri csapat egy csónakból adta le a startjelet, amire negyvenkettő végszerelék csobbant a Desedában. Meg voltunk győződve, hogy jó ideig nem lesz mérlegelnivalónk, hiszen egy 245 hektáros tóból nem olyan egyszerű kivarázsolni ripsz-ropsz 3 kilónál súlyosabb halakat. Csak kicsit tévedtünk…
15:25-kor érkezett az első hívó jelzés a Carpius Maximus csapathoz. Roszkos Jani keveredett afférba egy 7,62 kg-os ponttyal. Sőt a második hal is itt és szintén Rozinak érkezett kisvártatva. Jól kezdődik… és jó időben is!
Egy csapat sajnos nem volt megelégedve az egyébként kifejezetten kulturált körülményeikkel, így közös megegyezéssel - miután nem fogadták el a felajánlott tartalék helyek egyikét sem - hazaengedtük őket. Megjegyzem, tisztán látszott rajtuk, hogy az aznap reggel véget érő 5 napos horgásztúrájuk következményeit szenvedik, nem az éppen elkezdődő versenyét…
Az éjszaka őrült tempót diktált több helyen is. Voltak olyan csapatok, akik iparszerűen „termelték” ki a halakat. A Tó-Bi Team alig több mint 15 óra alatt 11 db szép és főleg értékelhető halat szákolt, megfogva a későbbi legnagyobbat egy 14,82 kg-os, bikaerős nyurgatestűt. Igaz, ezt követően 32 órás csend uralkodott a helyükön…
De csüggedésre lehetőség sem volt, ugyanis közben más helyeken jelent meg az éhes pontyarmada. A két szélső szektor 4-4 csapata eleget tett a pontyfogási kötelezettségének, míg a középső szektorban csak 2 csapat ékeskedhetett az első huszonnégy órában halas fotón. Igaz, így is szédítő 200 kilós összfogással borzolták az idegenek és a többiek, köztük mi, mérlegesek idegeit is. Örültünk, hogy alaposan halas lett a verseny… már az első napon is.
Akkor még nem is sejtettük, hogy ez még csak a kezdeti „pangás” időszaka volt! Mi jött még ezután?!
A szombat reggeli mérlegelés igen hosszasra sikeredett, alig kaptunk levegőt, alig értünk vissza a némileg árnyékos bázisunkra, még a reggelinket sem volt időnk bekapni, amikor már ismét 10 pluszos halhoz hívtak, amit nem szerettünk volna, hogy zsákba tegyenek, így azt kértük a kiírásban, hogy azt azonnal méressék le. A Tóth Béla - Bíró Norbi alkotta páros hajnali 14 felettije, két 10 felettije után a Gerzsei Zoltán - Szucskó József páros is feliratkozott a „tízen túliak” társaságába.
A tikkasztó nappali hőségben sem állt meg a halak hada, érdekes módon teljesen rendszertelenül, összevissza jelentek meg. Ahol megálltak csipegetni, onnan szünet nélküli fárasztó fárasztásokról kaptunk hírt, majd mehettünk mérlegelni a megtelt zsákok lakóit.
Nem mellesleg megjegyzem, hogy a desedai nyurgatestűek - de még a tükrösök, tövesek is - egyéb horgászhelyeken nem tapasztalt vehemenciával védekeztek a horgon, rettenetesen intenzíven szerették volna mérlegelés és fotózás előtt megszabadulni a parti horgászoktól. Én ilyennel más vizeken, még az amuroknál jellemző partszéli „mindent beleadok” védekezésekben sem tapasztaltam, és ez volt a többiek véleménye is. Valamiért nagyon kemény harcosokká nevelték ezeket a vízi lényeket a helyiek. Ez persze a mi szempontjaink szerint csak jó és hasznos élménnyé lett!
Délben a Bíró Ferenc és Temesi József mesterséfek által elkészített és „házhoz” is szállított babgulyásból lakhattunk jól. A két idősnek köszönhetően a háromnapos verseny mindegyik napján finom, bőséges és pontos időre a szánk elé tett kajáktól lehettünk jóllakottak és teltebbek. Köszönjük nekik, hogy most sem sikerült fogynunk egy dekát sem!
A verseny intenzitásából szombaton délután kicsit veszített, de bepótolta az éjszaka, amikor tényleg nem volt megállásunk. A Lógatós Team kétszer kért soron kívüli mérlegelést, de többen kérték, hogy ha már arra járunk, ugyan nem mérnénk-e meg a közben megfogott halukat.
Mondhatom, hogy nem aludtuk ki magunkat és talán azt is bátran kijelenthetem, hogy életemben nem kerékpároztam ennyit, mint ezen a versenyen a mérlegelés kapcsán. Misó szét is taposta a kerékpárja pedálját, ezért aztán javasoltam is neki, hogy álljon át a kislánya, Hanna rollerére, arról maximum az aszfaltot tudja koptatni, igaz, a mérlegelő helyre kicsit lassabban és több energiát elégetve érkezik csak meg! De azért megoldottuk a problémát…
A második napi eredmények összesítésekor döbbentünk rá, hogy az előző napon elért 200 kiló feletti fogási eredményt ismét hozták a versenyzők, sőt a nem értékelhető, 3 kg alatti pontyokat is hozzáadva majdnem 300 kilónyi pontyot kanalaztak ki a csapatok.
Látszottak már az arcokon a hőség és a fáradtság okozta ráncok, de látszott az is, hogy mindenki nagyon jól érzi magát, hogy otthonosan belakták a partot és többen szomszédolással töltik el a halfogás szüneteit. A rekkenő időhöz alkalmazkodva nagyon jól érezte magát mindenki. Számomra nagy öröm volt, hogy senkiben sem merült fel zokszó, mindenki mindennel meg volt elégedve, hogy mindenki jól érzi magát és még sikerélmények is érik őket, hiszen a harmadik nap kezdetére már csak 4 csapatnak nem sikerült értékelhető pontyot fognia. Volt, aki csukát, volt, aki harcsát fogott, többen 3 kiló alatti pontyokat, de ezek sajnos ebben a versenyben nem értek pontot, így csak élményt adhattak.
A vasárnap ebédre kihordott sült csirkecomboktól mindenki új erőre kapott, így a résztvevők délután ismét intenzívebb versengésbe kezdtek. Az utolsó hajrá mutatta meg igazán, hogy milyen céltudatos tud leni az amatőr is! Az utolsó éjszakán szinte mindenki „harcolt”, a szektor elsők megállás nélkül „dolgoztak”. Mi is sokat jártuk a versenyhelyeket mérlegelni, szinte nem volt megállásunk sem. Nem mellékesen megjegyzem, hogy közel 500 kg pontyot fogtak az utolsó napon! Azt hiszem, ez minősíti a versenyzőket, azok jól megválasztott taktikáját, a Desedát és persze annak pontylakóit is, azaz a gyönyörű és hatalmas állományt!
A hétfői napfelkeltére már csak egy csapat maradt „pontyszűz”, de az AERO Team esetében látszott, hogy nem is feltétlen a halfogásért jöttek, sokkal inkább a buli vonzza őket erre a versenysorozatra. Volt ott pacalfőzés, sütés, mini lakodalom bőséges jókedvvel. Mindemellett a verseny teljes ideje alatt a mezőny gyerekeit pecáztatták, akik a partközeli keszegeket spiccbottal csalogatták ki nem kis mennyiségben.
A hétfői ebédet még a parton fogyasztottuk el, kellett is a fáradt szervezetnek a forró sertéspörköltből érkező energia. Kettőkor, a lefújást követően mindenki igyekezett rutinosan és gyorsan összepakolni és kijutni a halőrházhoz, ahol díjeső fogadta a megfáradt csapatokat.
Elképzelhetetlen díjeső várt a résztvevőkre, a kupákkal együtt több mint 60 díj várt a 40 versenyzőre, így bátran mondhatom, nemhogy mindenki kapott díjat, hanem akár többet is hazavihetett az értékes horgászfelszerelésekből!
A Kaposvári Sporthorgász Egyesület vezetőivel és a halőrökkel közösen számoltuk ki a végeredményeket, igyekeztünk nagyon pontosak lenni, nehogy valami hiba csússzon a számításokba. Sikerült is, hiszen azóta sem érkezett panasz, így nyilván precízek voltunk. Íme, az eredmények, a díjazottak és a díjaik (az eredményekben benne van az 5-10 kg közöttiekért járó + 1 kg és a 10 kg felettiekért járó + 3 kg is):
Gigant Baits szektor:
- Lógatós Team (Bán István, Engert Szabolcs) 160,30 kg
- IN-Team (Simon Csaba, Simon László) 67,46 kg
- Tuticarp Team (Batta András, Takaró Zsolt, Takaró Dániel) 40,32 kg
- Zsír Olimpikonok (Juhász Balázs, Miklós Gábor) 22,32 kg
- Mindörökké Ponty Bojlis csapat (Kovács Gábor, Hegedűs Csaba) 19,34 kg
- Laser Carp Team (Blaskó Csilla, Hegedűs Imre, Gombár Zoltán) 13,34 kg
- Görbebot Csapat (ifj. Kálmán Péter, Kálmánné Kriszti, Kálmán Péter) 7,72 kg
Gigant Villa (szponzor csapat: Antal Péter, Tari András) 42,94 kg
Szektor összfogás: 373,74 kg
Maros Mix szektor:
- ATOMIC Carp II. Team (Gerzsei Zoltán, Szucskó József) 207,38 kg
- ATOMIC Carp I. Team (Kácsor Zsolt, Nagy Norbert) 18,62 kg
- BojliGuru Carp Team (Bartalos György, Bartalos Péter, Weiszhaupt László) 11,2 kg
- Turul Pontyfogó Team (Vaskó Károly, ifj. Vaskó Károly) 10,40 kg
- Hal-Kan Team (Széles Balázs, Tóth Ferenc, Valter Margit) 10,30 kg
- A Fantasztikus Négyes (Juhász Balázs, Kis András, Kis Richárd, Muth Bernadett) 3,30 kg
- AERO Team (Gáncs Krisztián, Horváth István, Gáncs Ruben) 0 kg
Szektor összfogás: 261,2 kg
Haldorádó szektor:
- Tó-Bi Team (Tóth Béla, Bíró Norbert) 123,2 kg
- Alba Carp Team (Filkorn László, ifj. Filkorn László, Filkorn Krisztina) 54,36 kg
- Carpius Maximus Team (Roszkos János, Hanzi Elek) 42,90 kg
- Bázis Carp Team (Csukat Károly, Stamber Lajos) 25,76 kg
- Bagdi Team (Bagdi Attila, Bagdi Zoltán, Miklós Béla) 14,36 kg
- Bárkás Carp Team (Klembucz István, Barta Attila) 7,26 kg
Szektor összfogás: 267,84 kg
Totál összfogás: 902,78 kg
Díjak:
Szektor 1., 2., 3. helyezettek: 1-1 db kupa, plusz a szektorszponzorok által felajánlott horgászcuccok. A Gigant Baits és a Maros Mix egy-egy nagy doboznyi bojlit, pelletet, dipeket, magokat adott, a Haldorádó több kiló bojlit, több doboz pelletet és ráadásként felajánlott egy Daiwa Phantom horgászbotot, egy Eurohold horgászorsót és egy pontymatracot. A Kaposvári Sporthorgász Egyesület mindhárom győztesnek adott egy-egy palackkal a „Deseda Bora” címkéjű aranyérmes vörösborból.
Mindhárom szektor utolsó csapatnak a Carp Friend Baits egy-egy vödrös bojlis alapcsomagot ajánlott fel.
A szektor többi csapatának értékes „vigaszdíjat” adtunk, amelyekben vegyesen volt minden felajánló termékeiből.
A „Legnagyobb hal” díj (Bíró Norbert, 14,82 kg) a Carp Friend Baits és az SBS Baits által felajánlott egy-egy értékes csomag.
A „Legtöbb halat fogó csapat” (Lógatós Team, 29 db hal) díja az IQ Baits által felajánlott igen értékes bojlis csomag.
A „Legnagyobb átlagsúly” díj (Alba Carp Team, 9,06 kg) egy Haldorádó Team Kft. és az SBS Baits által felajánlott csomag.
A „Legszebb hal” díjat (Gerzsei Zoltán, 7,12 kg-os koi ponty) az SBS Baits ajánlotta fel.
A „Fairplay”, avagy „Kíméletesebb bánásmód” díját a Tuticarp Team egy maréknyi fonott zsinórt régóta magával hurcoló ponty kifogása utáni gondos ápolásért kapta.
A „Legpechesebb” díjat az AERO Team kapta, miután nem sikerült egyetlen értékelhető halat (de pontyból még méret alattit) sem fogniuk. Viszont ott volt a legmozgalmasabb és leghangosabb támaszpont. A díjat a Titan Baits ajánlotta fel. Erről még annyit tudni kell, hogy maga a díj is kiérdemelte a legpechesebb díj címet, ugyanis kedden futárral elküldték, amit a futár szerdai ügyetlenkedése miatt nem sikerült eljuttatni hozzám, csütörtökön a futárszolgálat raktárában maradt, mire én határozott kérést intéztem feléjük, hogy innentől kezdve már a Deseda partra kell kézbesíteniük péntek reggelre. Sajnos ez sem sikerült, mert útközben totálkáros lett a futárautó, így nekem kellett félórás kocsikázás árán érte mennem.
A Kaposvári Sporthorgász Egyesület ajánlott fel még egy hétvégi desedai horgászlehetőséget, melyet a Görbebot Csapatnak adtuk.
Ezeken felül még adtunk 3 különdíjat „Ifjú utánpótlás reménységek” címen, amit Härter Hanna, Misó lánya adott át Gáncs Rubennek, Kis Richárdnak és Takaró Dánielnek.
Támogatónk volt még a Fishmax, Kislaki Tamás, aki CSL adalékokat, tigrismogyoró- és kendermag csomagokat ajánlott fel.
Köszönjük a példaértékű, az eddigieknél is bőkezűbb támogatást mindenkinek, és Isten tartsa meg szokásukban! Köszönjük a Kaposvári Sporthorgász Egyesület mérhetetlen segítségét, az emberséget, amivel mellettünk álltak, köszönjük a Desedának, hogy szép arcát mutatta, a kapitális és hatalmas harci kedvvel bíró nyurgatestű pontyoknak, hogy megkíméltek a beégéstől! No, és persze köszönjük és gratulálunk a kitartó és az eredményeket kicsikaró résztvevőknek, hogy társak voltak egy sikeres verseny létrejöttében és lebonyolításában. Várunk mindenkit jövőre is a következő helyszínen! Erről még nincsenek leírható, közölhető információim, de tervek természetesen már vannak a tarsolyban. Ami biztos, hogy jövőre tavasszal szeretnénk megrendezni a hetedik Flúgos Futamot!
Mert szép helyen, sok hal között, kedves emberekkel, jó időben lenni, horgászni nagyon jó!
Jeszy
