Kedves olvasó! Tisztelettel jelentem, hogy a helyszínen megjelentem és ünnepélyesen bejelentem, hogy a hétvégén még közel százan rajtam kívül! Mint egy kisebb lakodalom… főleg, hogy volt eszem-iszom, dínomdánom, sport, szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése.
Az idei őszi, hetedik Duna Netbarát Horgásztalálkozó képes beszámolóját látjátok és olvashatjátok! Mivel rengeteg jó kép készült és hiába írnám ismét, hogy mennyire jó volt, a kaja finom volt, a halak szépek és nagyok voltak, inkább kevés szöveggel és sok, mindent hitelesen kifejező képpel illusztrálva tálalom elétek a múlt hét felét! Rengeteg meglepetés ért bennünket, többsége pozitív kicsengésű… volt sok szép és méretes hal, sok kedves ember, született egy ifjú horgász, sajnos voltak, akiket baleset ért. De ne rohanjunk ennyire előre, lássuk a történéseket!
Íme, vágjunk bele:
Szokás szerint a csütörtöki délelőttön kezdtük a helyszín kialakítását. Szerencsére voltunk már elegen ahhoz, hogy ne kellejen megszakadnia senkinek sem, persze volt, aki még a munka gyanújába sem szeretett volna keveredni, de kis nógatásra ő is a munkás brigád teljes értékű tagjává vált!
Miután a legfontosabb dolgok már készen várták a beköltözőket, mindenki nekiállhatott saját ügyei intézésének. A lányok a lakásokat rendezték be, a fiúk pecázni indultak vagy a másnapi focikupára edzettek, volt, aki a tüzet szította, na, nem közöttünk, hanem a farönkök között. Később a lányok nekiálltak a vacsora előkészítésének!
Fáradtan feküdtünk le ezen az estén, vagyis inkább másnap hajnalban, hogy reggel újult erővel kezdjünk a pálya takarításához, kijelöléséhez. Szerencsénkre a sok hatalmas pók alaposan körbefonta hálókkal a környéket, megóvva bennünket a szúnyogok támadásától!
Szóval dolgozott a fűrész, izzadtak a homlokok, szépült a terep.
Napközben megjelent Döme Gábor is, hogy kicsit tesztelje a szombati verseny helyszínén a halak kapókedvét. Kérdésemre, hogy áldott állapotban, annak is a végén lévő kedves neje milyen állapotban van, azt válaszolta, hogy van még idő, nem ideges. Mondtam, hogy nehogy aztán itt kelljen megülnünk a tejfakasztó bulit! Akkor még mindnyájan jót mosolyogtunk ezen… bár később sem fordult szomorúbbra a helyzet!
Nos, milyen az élet? Dél körül Gabi izgatottan szólt, hogy húzzam le a listáról, mert pár perce elfolyt a magzatvíz, tehát megindult a szülés! Ugye, megmondtam?!
Azóta már ismert tény, hogy aznap délután egészségesen, komplikációk nélkül megszületett Döme Viktor, 3.250 grammos, 49 cm-es ifi horgász utánpótlás fiatalember. Gratulálunk, és jó egészséget kívánunk nektek, kedves Döme család!
Közben voltak, akik edzettek a horgászversenyre is. Meglepő volt, hogy több pontyot is fogtak, persze márnákat és hatalmas keszegeket is. Példaként említem Dunaparti Andrist, aki gyorsan összeszedte magát és összeszedett pár szép halat:
A pénteki nap legnagyobb horderejű programja az 1. Haldorádó DNHT feeder focikupa volt, mely az ordasi műanyag kispályán zajlott le három Haldorádós és egy ordasi csapat részvételével.
A meccsek közben a táborban páran az esti vacsorát készítettük, amihez támogatóink segítségével tudtuk beszerezni a hozzávalókat, így tudtuk megcsinálni, hogy a kupa után a megéhezett sportemberek és persze a szurkolótábor is jóllakhasson! Itt ragadom meg az alkalmat és köszönöm meg mindenkinek, hogy igyekezett a lehetőségeihez mérten valami pluszt beletenni a hétvégébe, így semmiben sem szenvedtünk hiányt. Nem részletezem, de szinte mindenki hozott valamit a közösség javára! Köszönjük nektek!
A kupa végeredménye egyébként a következő lett:
4. a Haldorádó „C” csapata - Pintér Zoli, Bohács Zoli, Varga Janó, Nyika Sanya és Farkas Atosz.
3. a Haldorádó „B” csapata - Csapó Tibi, Keresnyei Balu, Hák Norbi, Szili Danius és Jávorka Dani.
2. a Haldorádó „A” csapata - Sori, Molnár Zsolli, Ivády Duba, Dunaparti Andris és Zakar Galóca.
1. Ordas község csapata - Szuhai Lajos, Szuhai Zoltán, Heck Gyula, Greksa Norbert, Radics Richárd és Korda László.
A játékvezető Komjáti János volt.
Gratulálunk nektek és köszönjük Ordas község vezetőjének, Szabó Zsolt polgármesternek a lehetőség biztosítását és azt is, hogy egy veteránnak kikiáltott, átlag 20 évesekből álló csapattal rommá verte a csapatainkat! Nem haragszunk, de visszavágót követelünk!
Mellesleg látni kellett volna a töltésen vert seregként visszabicegő Haldós fiúkat! Sajnáltam őket, de belekönnyeztem… mármint a nevetésbe.
Vacsora után, akinek volt kedve, csillagászkodhatott Csörgits Gabi jóvoltából. Hihetetlen látvány tárult elénk az akkor még tiszta égbolton!
Ezen az estén hamar elpilledt mindenki, éjfélkor már zengett Tábor Falva és Sátor Alja Új Hely is a horkolástól!
Aztán eljött a szombat reggel is… pontosabban a hajnal. Kora hajnalban, kb. fél ötkor a másik horgászportál különítménye tartott a tábornak egy gyors ébresztőt a töltésről harsány jókedvükkel. Nem haragszunk, de nem felejtünk, majd megyünk még mi is a ti versenyetekre!
Hat órakor nyitott az okmányiroda és megkezdődött a szokásos regisztráció, a megnyitó beszéd, a sorsolás és nyolckor természetesen a verseny.
Sajnos ekkor érkezett a hír, hogy a versenyre igyekvő egyik szolnoki társaságot súlyos közlekedési baleset érte. Aggodalommal vártuk a későbbi híreket, amik már dél körül megnyugtatóak voltak, mindannyian élnek és nem életveszélyesek a sérüléseik. Jobbulást kívánunk nekik, és lehetőség szerint várjuk a későbbi versenyekre is őket, csak ne így jöjjenek!
8 órakor hangos dudaszóval adtuk tudtára mindenkinek, mehet a balhé! Ezután jött 6 óra kemény küzdelem, sok hallal a kellemes időben, jó hangulattal. Következzen pár kép erről:
Délután kettőkor lefújtam a versengést és mérlegeltünk, eredményt hirdettünk. A verseny végeredményét itt láthatjátok:
VII. Duna NHT végeredmény(xls)
Az eredményhirdetés és díjkiosztás után következett a várva várt, kikövetelt grillmester, Csitta a rengeteg finomsággal. Ismét csak remek lett a kajája, most sem tudott hibázni. Nem is maradt éhes senki, sőt… volt, aki már csak kényszer hatására tömte magába a desszertként sütött palacsintákat!
Szerencsénkre - na és Gyalus Pisty30 szerencséjére is - a (nem) várt eső nem érkezett meg, így nyugodtan lakmározhattak egészen este 7-ig is a megfáradt, elpilledt versenyzők, kísérők. Utána többen hazaindultak, sokan azonban még maradtak vasárnapra is. Voltak, akik pecáztak, voltak, akik trécseltek a nagy sátorban, jókat poénkodtunk, miközben Anikó például 35 dekás menyhalat, Willyfog márnát, harcsát fogott.
Este aztán nem úsztuk meg az esőt, nem is kevés esett. Éjszaka fáradtan bújtunk a száraz ágyunkba a vizes környezetben, remélve, hogy reggelre eláll! De nem állt el… amikor kicsit felszakadozott, nekiláttunk horgászgatni a nyugodt körülmények között. Volt, aki feederezett, voltak, akik pergettek. Igazán nagy és jelentős mennyiségű halat már nem adott ezen a frontos reggelen a szeretett folyamunk. Vártuk a jobb időt, hogy a sátrainkat és a nagy sátrat is szárazon rakhassuk el, de ez nem sikerült, sőt! A természet egyre viharosabb széllel és egyre intenzívebb esővel „segítette” munkánkat. Bőrig ázva fejeztük be a pakolást, még most is száradnak az akkor csak hevenyészve és vizesen összehajtott sátrak, felszerelések. A hazavezető utunkat is akadályok övezték, ugyanis Zsolli az utánfutóval kiegészített karavánjával nem tudott már felkapaszkodni a töltésre, így kénytelenek voltunk traktor segítségét igénybe venni. A legmeredekebb részen tolta fel egy drótkötélen a traktort!
Minden jó, ha a vége jó, szerencsésen hazaértünk és az idő múlásával ezt a vasárnapi kellemetlenséget is elfelejtjük. Várjuk a májust, várjuk a következő Duna NHT-t. Ha tetszett és kedvet kaptál te is, akkor jelentkezz, csatlakozz egy mindig megújuló, jó kedélyű, rendkívül összetartó és főleg mindenkit befogadó társaságba!
Kötelességem még megemlíteni, hiszen becstelenség lenne, ha nem köszönném meg a Haldorádó támogatását, amivel évek óta mögötte áll ennek a rendezvénysorozatnak! Remélem, még nagyon sokáig tart ez a folyamat… köszönjük!
Végezetül nézzetek meg egy fergeteges videót egy fergeteges 7végéről, melyet Peti ismét remekbe szabott:
Írta: Jeszy
Fotók: Végh Brigi, Hacnor, T_Peti, Kbaloo
