A Haldorádó Horgászportál fórumozó tagjai ismét Izsákon tartották évi rendes horgászversenyüket. Nemcsak szigorúan vett horgászverseny ez, mint tudjuk, sokkal inkább baráti találkozó. Az internet világában gondolatokat cserélő vagy akár vitatkozó horgászok itt évek óta nemcsak „nick nevekkel” találkoznak, de személyesen is megismerhetik egymást. Persze csak az új jelentkezőkre igaz ez, mert sokan régi jó ismerősként, barátként köszönthettük egymást.
Ebben az évben 19 csapat adta le előzetes nevezését a versenyre, sokan vallatták már az előző héten vagy napokban a tó halállományát, de pénteken már mindenki a csodálatos környezetben fekvő tórendszer legnagyobb taván rendezendő versenyre készült. Nem változott a környezet az előző évihez képest, nagyon igényes, kulturált helyszín várta az ideérkezőket.
Sajnos az időjárási előrejelzés nem volt ennyire kecsegtető, hiszen annak alapján a versenyzők mindenre készülhettek a hétvégén: napsütés, viharos szél, eső is várható.
Ebből pénteken a déli órákban csak a ragyogó napsütés, a tó felületét alig borzoló szellő volt az igaz. Szépen jöttek is a halak, termetes pontyok, csodálatos compók, tenyeres kárászok szákolását láthattam körben az egész tavon. Vagyis majdnem az egészen, mert a tó keskenyebb részében mintha kevesebb lett volna a kapás. Mivel a csapatok száma késő délutánra fixálódott, egy gyors közvélemény-kutatással arra a döntésre jutottunk a versenyzők nagy többségével, hogy másnap csak a kiszélesedő rész két oldalán lesz versenypálya, a keskeny szakaszt kihagyjuk.
Másnap, szombaton reggel minden a kiírásnak megfelelően történt. Előbb Döme Gábor köszöntötte a csapatokat, majd Jankovich István tulajdonos kívánt sok szerencsét, eredményes horgászatot a hétvégére. Ezt követően elkezdődött a sorsolás. Három darab hatfős szektorban foglalhatták el a helyüket a versenyzők, majd megkezdhették meg a felkészülést.
A felkészülési idő vége előtt, 8 óra körül megtörtént az etetőanyag és csali limitek ellenőrzése. Az látszott, hogy mindenkinél inkább alultervezett volt a mennyiség, a lehetséges maximumot még csak meg sem közelítették. Ez részben érthető is, hideg volt még a víz, gyengébben táplálkoznak a halak, horgászaink inkább kisebb mennyiségű, de „ütősebb” illatú etetőanyaggal készültek a halak horog közelébe koncentrálására.
Sajnos az etetés megkezdésére percre pontosan beigazolódott a meteorológusok előrejelzése, egyre erősödött a szél. Ez a legjobban a keleti oldalon ülőket zavarta, a nyugati oldalon felfogta kissé a széllökéseket a horgászok mögötti fasor.
Kilenc órakor kürtszóra megkezdődött a verseny. A következő 5 óra a versenyzőké, a kétfős csapatoké volt. Miért hangsúlyozom ezt? Mert nem szokványos horgászversenyről van itt szó, a megszokottól eltérő szabályok érvényesek. A másnap horgászó csapattárs aktívan részt vehet, segítheti társát a küzdelem során. Gyakorlatilag csak horgászni nem horgászhat, nem vághat be, nem dobhat a felszereléssel az ez évtől érvényes kiterjesztett szabályok szerint. Nem öncélúan alakultak e szabályok így, szerettük volna a csapatmunkát erősíteni, hogy a versenyzők részt vállalhassanak egymás sikereiben, küzdelmében. A két versenynap alapján elmondható, hogy ez kitűnően bevált, láthattunk profi módon megszervezett összmunkát bőven.
Nagyon hamar horogra kerültek az első halak, zömmel kárászok vették fel hamar a felkínált finomságokat.
A tó két oldalán ülő versenyzők azonban nem egyformán részesültek az időjárás áldásából. A „C” szektorban és a „B” szektor végén ülőknek bizony keményen meg kellett küzdeni a keresztben fújó széllel, a néha hatalmas hullámokkal. Ráadásul a verseny első óráiban még árnyékban is ültek, emiatt gyakorlatilag 5 fokkal hűvösebbnek érezhették a szelet.
A nyugati oldalon a sokkal enyhébb szél és a napsütés - ami igaz, hogy nehezítette a csillogó vízfelület miatt az úszóantenna szemmel tartását (bár egyesek ezt is ügyesen megoldották egy távcső segítségével) - volt jellemző, ráadásul abban a szerencsében is részesülhettek, hogy sokkal kevésbé zavarta a horgászatot a zsinórnak öblöt fújó szél, sokkal könnyebben tartották az etetésen a csalit, nagyobb eséllyel vette fel a csalit ponty.
Mert az már az elején látszott, hogy rakósra alig áll ki nagyobb testű hal, kizárólag kárászok, compók jöttek a partközeli sávban, és azok sem olyan ütemben, hogy veszélyt jelentettek volna a matchbottal horgászókra. Viszont értékes időt vett el a nagyhalfogástól!
A túloldalon nem volt ilyen gond, mert ott kézben sem lehetett tartani a rakós botot az erős szél miatt. Nagy nehézséget jelentett az etetési ponton tartani, megállítani a szereléket. Amennyiben valaki rosszul választotta meg az úszó méretét, rosszul választotta meg azt az ólommennyiséget, amit a fenék közelébe tett le, azt tapasztalhatta, hogy nem tudja elsüllyeszteni megfelelően a zsinórt, ezért a szél és az erősen áramló vízfelszín miatt pillanatok alatt hatalmas öble lett a zsinórnak, a szerelék és a felkínált csali pedig egyszerűen átszáguldott az etetés felett. Sokan küzdöttek ezzel a problémával, nem volt egyszerű feladat ezen az oldalon a horgászat. El kellett találni azt az ideális állapotot, amikor még nem durvult el a szerelék, de viszonylag jól le lehetett lassítani, hamar el lehetett „dugni” a zsinórt a felszín alá. Ebben az esetben igencsak megnőtt az esély nagytestű hal akasztására.
A verseny utolsó másfél órájára aztán kissé fordult a szél, elmúlt a kényelmes helyzet a nyugati oldalon, viszont sokat javult a keletin.
Sajnos ez sem volt váratlan. Északkeleti irányból sötét felhők tornyosultak, a verseny lefújására és a mérlegelés idejére megérkezett a szemerkélő eső.
A mérlegelés befejeztével ebédeltek a versenyzők, majd ismét elfoglalták a versenypályát, de már a másnapi felkészülés lázában égve.
Délutánra aztán az időjárás is megkönyörült, a szél szinte teljesen elállt, az eső is alábbhagyott. A halak kapókedve az átvonult markáns hidegfront után is rendben volt, néhány óra alatt volt, aki 30 kg pontyot fogott. Reméltük, másnapra is így marad mindez!
Az este fénypontja a közös vacsora volt, ami ez alkalommal is igen ízletesre és nagyon bőségesre sikerült. Tisztelet és köszönet a szakácsoknak érte!
A továbbiakban igen jó hangulatú beszélgetések folytak minden asztalnál. Persze az előző este után most sem maradhatott el a késő éjszakába nyúló pókerparti és a baráti poharazgatás.
Meg kell, hogy valljam, régen nevettem, nevettünk ennyit. Néhány fórumtársunk igencsak otthon van a jókedvcsinálásban is, nem csak a pókerben.
Másnap reggel sajnos esőre ébredtünk, megint csak igaza lett az előrejelzésnek, ezért aztán a sorsolást az étteremben voltunk kénytelenek megtartani. Kiemelésre kerültek azok a csapatok, akik az előző napon szélső helyen horgásztak, ők ezt az előnyt ebben a fordulóban már nem élvezhették.
Az előző napi menetrendnek megfelelően zajlott a továbbiakban a folytatás. Az etetéskor még jócskán hulló eső aztán később csillapodott, és mindenki örömére a szél sem kezdett rá! Az előző napi úszós kategória versenyzői csak sóhajtottak erre: ha tegnap ilyen idő van, talán minden másképp alakul! Ez a szép a horgászatban, az időjárás olyan, amilyet a nagy Rendező aznapra elrendel. Sok beleszólásunk nincs, az adott körülményeknek megfelelően kell megoldani a horgászatot.
Közben látványos fárasztásokban, szebbnél szebb halakban gyönyörködhettünk.
Amiben az összes szemlélődő megegyezett, az egyik csapat igen precízen végrehajtott csapatmunkája volt. Egyszerűen jó volt nézni, amit a Balzer csapat ebben a fordulóban előadott. Hihetetlen precizitással horgászott Gombás Gábor, tudatosan készülve a finom horgászatra. Ehhez persze kellett az a segítség, amit a társtól, Pocsai Márktól kapott. A bedobott csali általában nem töltött két percnél többet a vízben. Ha kapást jelzett az egészen érzékeny spicc, rendre akasztás is követte. Ezek általában tenyeres kárászok voltak. Gábor kitekerte, kiemelte a halat, letéve egy pontymatracra. Közben a másik kezével átvette Márktól a felcsalizott másik felszerelést. Márk átvette a „halas” botot, levette a halat, megtöltötte a kosarat, friss csalit tett a horogra. Közben Gábor újra fárasztott, Márk már ott ált az előkészített bottal. Órákon keresztül hibátlanul művelték ezt az igen jól szervezett „precíziós” horgászatot. Az őket látó szektortársak is nagy eredményt vártak a csapattól.
Közelgett a verseny vége, elkezdődött a hajrá, majd - egy-egy, a dudaszóban már horgon levő hal fárasztása után - megkezdődött a mindent eldöntő mérlegelés.
Az eredmény elkészülte közben a versenyzők elfogyasztották a tökéletesre sikerült pörköltet, majd megkezdődött az ünnepélyes eredményhirdetés.
Elsőként az úszós kategória első 5 helyezettje került díjazásra:
1. Farkas Attila Passz csapat 25.150 g
2. Borsos Gábor Megnyerjük 16.400 g
3. Kurucz Dávid Kukacmukik 10.280 g
4. Gulácsi Norbert Pancserok 12.970 g
5. Császár János Haltartó Team 11.680 g
Majd a fenekező kategória első 5 helyezettje vehette át díjait:
1. Gombás Gábor Balzer Team 30.890 g
2. Kurucz Gergely Kukacmukik 28.940 g
3. Szili László Kárász-bányász Team 16.020 g
4. Drozdik Attila Oszi Team 22.220 g
5. Kotter Róbert Haltartó Team 17.470 g
A díjazott csapatok:
1. Kukacmukik 39.220 g 2 pont
2. Haltartó Team 29.150 g 4 pont
3. Megnyerjük 26.870 g 4 pont
A különdíjak átadása következett ezután. A legjobb külföldi versenyző díját Samorai Róbert (Bag’em Match Baits Team) kapta.
A legjobb vegyes páros díját a Puding Team: Pohl Szilvia és Garai Gábor nyerte. A Jankovich István által a legjobb nőversenyzőnek felajánlott díjat Pohl Szilvia kapta.
A legnagyobb hal kifogásáért járó különdíjat Szili László - Kárász-bányász Team - kapta egy 5.420 g-os tükörponty kifogásáért.
Igen izgalmas, az időjárási körülmények által nehezített versenyen vagyunk túl. Nagy küzdelmet láthattunk, látványos fárasztásokat, gyönyörű halakat. A nagyon igényes környezetben megrendezett verseny igazi jó társaságot kovácsolt össze, láthattunk profi módon megszervezett csapatmunkát, ám nem csak a szép környezet, a jó horgászat, de a régi barátokkal, ismerősökkel való találkozás is emlékezetessé tette ezt a hétvégét. Sajnálhatja mindenki, aki nem jött el, garantáltan jól érezte magát, aki itt volt ezen a hétvégén, akár horgászott, akár csak szemlélődött. Köszönet mindenkinek!
Jövőre találkozunk! Alig kell egy évet várni erre.
Letölthetők a 3 nap vágatlan fotói itt.
