Dunapataj Dunapataj Budapesttől délre kb. 103 km-re, Kalocsától északra cca.: 15-km-re elhelyezkedő, közel 3337 lelket számláló település. Történeti múltja igen színes, ezt bizonyítják templomai, régi épületei, lakóházai és a -Pataji Múzeum- is. A település természeti értékekben szintén gazdag. Ide tartozik az 1976 óta védett Szelidi-tó, a meszes-szódás jellegű Miklapuszta és a Duna ezen részén található holtág és szigetek. Mivel a település természeti és építészeti értékeiben gazdag, ezért nagy hangsúlyt kap az idegenforgalom. A turizmusban legnagyobb szerepe a Szelidi-tó üdülőterületének van, de egyre jellemzőbb a faluturizmus is, amellyel a helyi jellegzetességeket, népszokásokat széles körben ismertetni tudjuk. A rendszeresen megrendezett nyári és őszi rendezvények már hagyományt jelentek Dunapataj életében, mellyel színes népszokásaink bemutatásra kerülnek. Az önkormányzaton kívül több egyesület és alapítvány tevékenykedik a település fejlődése, jövője érdekében. Nevezetességek Református templom: A XV. században épült a régi templom alapjaira, eredetileg gótikus stílusban, csúcsos, faragott ablakokkal - ezek maradványai láthatók még napjainkban is. Az eredeti templomot többször is bővítették. Tornya 1773-ban épült Mária Terézia engedélyével, majd 1861-ben eklektikus stílusban újították fel. A templomkerítés falában egyházi személyek sírkövei vannak befalazva, mint pl.: Pathai Baracsi János pataji születésű püspöké, aki 106 évesen halt meg. Dunapataj a XVII. században átmenetileg püspöki székhely volt. A templom védett műemlék, a templom előtt található Béke tér műemléki környezet, a templomtoronyban lévő óra ipari műemlék. 2002 nyarán a templomtornyot újrasüvegezték. Katolikus templom: Épült 1761-ben copf stílusban, Nepomuki Szent János tiszteletére. Különlegessége 1934-es átépítésből, bővítéséből adódik, amelyet Möller Károly építész dolgozott ki, és az ő irányítása alatt hajtották végre. A templom szentélyét levágták a templomhajóról, majd görgők és csigás szerkezetek segítségével 6 ember közel 10 métert húzta odább. A köztes rész felfalazásával növelték a meg a templomhajót. Magyarországon ez volt az első épületelhúzás, műemléki épület. Pataji Múzeum:-Unitárius templom: A Pataji Múzeum főépülete. Épült 1937-ben, erdélyi stílusban. Az épület eredetileg gabonaraktár volt. Az 1936-ban alakult pataji unitárius gyülekezet megvette, és rövid időn belül Szinte László tervei alapján átalakította, felújította. A gyülekezet a 60-as évek derekán megszűnt. Ezt követően a Pataji Múzeumnak vette meg a község és kezdte rendbe hozni a rossz épületet. 1982-ben az eredetire történő felújítás után átadták múzeumi épületnek. Jelenleg a Pataji Múzeum gyűjteményeinek ad otthont, továbbá koncerteket, és kulturális eseményeket rendeznek itt. Pataji vonatkozású könyvgyűjteménye egyedülálló az országban. Képzőművészeti anyagát többek között Kiss István, pataji születésű festőművész alkotásai, valamint Chovan Lóránt festőművész közel teljes életműve alkotja. A fatornyos templom festett, kazettás mennyezete egyedülálló Magyarországon.   Tájház, kovácsműhely, lakóházzal: A Pataji Múzeum 1968-ban avatta fel első épületét, a Tájházat, melyet néhai Dr. Csilléry Klára néprajzkutató (a Patajért emlékérem kitüntetettje) rendezett be. Az állandó kiállítás címe: Pataji parasztház a XIX. században. A mellette álló kovácsműhely - lakóházzal -is múzeumi épület.         Dunai holtág és szigetvilág: Érintetlen szigetvilág húzódik itt a Duna bal partján Harta, Dunapataj, Ordas határában az 1538-48 folyamkilométer között. Ez az első érintetlen szigetsor a folyó alsó szakaszán Budapesttől délre, amit eddig jobbára csak a helybeliek ismertek. A folyó ezen a szakaszon jobbra kanyarodik és így a bal parton végez építő munkát, ami napjainkban is tart és további szigetek épülnek, amelyeken nagyon jól tanulmányozható az élővilág térhódítása. A terület felöleli a töltésen belüli erdőt, a három nagyobb szigetet (Felső-zátony, Alsó-zátony, C sziget) és három nagyobb holtágat (Katlak, Al-Duna, C-Duna). A töltésen belüli parti erdők mentén többfelé telepítettek gyümölcsöst, építettek hétvégi házakat. A szigetek jó része azonban zavartalan, ember által háborítatlan, a szó legszorosabb értelmében vett őserdő.