Az évszázadok során a sziget fővárosának tartott Ráckeve Budapesttől 47 km-re található a Ráckevei-Duna ág vagy másik nevén a Kis-Duna partján. A település közepén híd kapcsolja az újtelepi részt az óvárosihoz. Ráckeve közvetlen településelődje Szentábrahámtelke volt. Az első írásos említés 1212-ből ismeretes, amelyben az itt élő szerzeteseket azzal vádolták, hogy jogtalanul szerezték meg a veszprémi püspököt illető tizedet. A tatárjárást követő időszakban a monostor elnéptelenedett. A hagyomány szerint az itt található Angyali sziget neve a tatár elől menedéket keresőktől ered. A török csapatok elől menekülők 1439-1440 között érkeztek Szentábrahámtelkére és itt alakították ki második szabad királyi városukat, lehetőség szerint átmentve az első minden kiváltságát. A XV-XVI. század fordulóján Ráckeve legjellegzetesebb társadalmi rétege az egyébként számbeli kisebbségben lévő szerb kereskedők voltak. Távolsági és helyi kereskedelemmel és vízi áruszállítással foglalkoztak.A város történetéről részletesen olvashatnak a Tourinform oldalán:http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=kisterseg_rackeveA rendkívül hangulatos településen több izgalmas látnivaló és program várja a horgászokat, családtagjaikat, barátaikat. Most a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat.Ráckeve legimpozánsabb épülete, a helyreállított Savoyai-kastély. Az 1702-ben elkezdett építkezés csaknem két évtizeden át tartott. Hildebrandt műve, a világi barokk építészet első magyarországi emléke. A Dunára nyíló oldalszárnyakat a korábbi építésvezető, Mayarhoffer András istállókkal zárta le 1750-ben.A város egyik legjelentősebb műemlék épületegyüttese a görögkeleti szerb templom és környéke. A Boldogasszony templom befejezését 1487-ben írásos adat rögzíti. Egységes gótikus stílusban épült, de a főhajó mellé épített két oldalkápolna már a XVI. század elejéről való, amire a reneszánsz részletképzés utal. Középkori részleteket is mutató különálló harangtornyát 1758-ra fejezték be, keresztjét 1795-ben tűzték fel. A templombelsőt gótikus hálóboltozat fedi. A falakat mindenütt freskók borítják. Korábbi festése felett a ma látható réteg 1765 és 1771-ből való.A neobarokk Münich-házban kapott helyet az Árpád Múzeum, ahol gazdag gyűjtemény található a régi céhek és egyletek irat és tárgyi anyagaiból, a vízi életre utaló néprajzi emlékekből. Különlegesség a XII. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy XVI. századi festett fa Madonna. Állandó kiállításai: Fejezetek a Duna menti múltból, valamint A molnárok és vízimalmok című kiállítások.A szent János téren láthatjuk a XVIII. századi Nepomuki Szent János szobrot. Közelében áll az eklektikus stílusban átalakított Horváth-kúria (Szent János tér 13.).Ráckeve egyik nevezetességének számít a Duna parti sétányon minden szerdás és szombaton megrendezésre kerülő piac. A tradicionális eseményen a helyi termelők kíváló portékáit vásárolhatja meg a látogató. A vízpart nyújtotta hangulat, a kürtőskalács, a sült kolbász a füstölt árúk illata teszi teszi varázslatossá az itt eltöltött időt.Ráckevén szinte egyedülálló Vízikarnevált rendeznek minden év augusztus 19-én este. A Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál keretében életre kel a Kis-Duna, a lampionokkal díszített, programokkal tarkított hajók és csónakok felvonulását egy nagyszabású vízparti party zárja.A város életében meghatározó gasztronómiai esemény az Őszi Ászok Fesztivál, mely a horgászok, borászok, lovászok, galambászok, vadászok és egyéb ászok közös ünnepe. A szüreti felvonulás és bál, a halászléfőzés, a vadétel- és borkóstoló mellett még számos érdekesség, így idegenforgalmi kiállítás, kisállat bemutató, kézműves foglalkozás, népművészeti vásár, színpadi produkciók és vetélkedők várják a látogatókat.