Az ország egyik eldugott, még sokak számára nem annyira ismert tavára látogattunk el, amely nem más, mint a Nemesnádudvari Tőzeges-tó. A naptár május 1-et mutatott, ami idén hosszú hétvégét jelentett, és a már régen tervezett horgászat pillanatait hozta el számunkra. Szeszélyes hétvégében volt részünk, kaptunk hideget-meleget, és persze sok halat, ami feledtette velünk az időjárás viszontagságait. Sok-sok bojlit próbáltunk ki, de egy bizonyult verhetetlennek, és ez nem volt más, mint a Big Fish.
Néhány információt megosztok a tóról, hiszen nem sokan ismerhetik ezt a csodás, kihívásokkal teli, vadregényes vizet. A tó anno halnevelésre szolgált, ezért a meder jobbára egyenletes, szélein egy-egy törés található, majd hirtelen emelkedő partszél jellemzi. Vízmélysége 1,5- 2 méter között változik, de vannak mélyebb gödrök is. Változatos és kiváló minőségű halállománya garancia a sikerre!
Érkezésünkkor az idő májushoz képest még nyáriasnak volt mondható, és ez szemmel láthatóan pezsdítette a vizet és annak lakóit: rengeteg pontyugrás, tokfordulás volt látható a felszínen. Gyors kipakolást követően, de még a szerelék összeállítása előtt hosszas vízpásztázás után döntöttem a meghorgászandó területekről, és ez alapján a Hit & Run végszereléket választottam, mivel ennél a hal akadály nélkül tudja húzni a csalit, ezért kisebb az esélye, hogy beleugrik az akadóba, hiszen bokorszéleket és akadókat horgásztam az egyik bottal, másikkal pedig a mederszélesség háromnegyedénél találtam egy keményebb aljzatú részt, ahova bóját helyeztem.
Etetésre szemes anyagot, különféle halibut pelleteket, illetve a már teszthorgászatokon sokat bizonyított Haldorádó Big Fish bojlit használtam főzött és oldódó változatban.
A bóját nagy területen jól szétszórva etettem, míg a másik végszerelékhez koncentráltan, minél kisebb területen próbáltam csekély mennyiségű bojlival etetni, mivel a bokorlakó pontyokat így a legkönnyebb horogra csalni. A szerelések vízbe juttatása után nem is kellett sokat várni az első jelentkezőre, mely a bokor alól érkezett egy gyönyörű, hibátlan tőponty formájában.
Este megérkezett az időjósok által ígért hidegfront esővel és széllel. Volt „szerencsénk” felhőszakadáshoz és jéghez egyaránt. Szó szerint úgy nézett ki, mintha dézsából öntötték volna a vizet, mely rövid időre lehetetlenné tette a horgászatot.
Ekkor a halak kapókedve is csillapodott, sőt egy kis időre teljesen megszűnt. Ilyenkor veszi kezdetét a tanakodás, helyváltoztatás, finomítás. Csalinak egy szem süllyedő, panírozott Haldorádós golyót raktam fel, de a behúzás után sokáig csend volt - aznap éjszaka mintha elvágták volna, csak hajnalban szólalt meg a jelző először, de szerencsére bevágás után igazi küzdelem vette kezdetét, ami kb. 15 percig tartott. Szákolás után matracon a hibátlan, zömök, 10 kiló feletti töves!
A csali frissítése után a szerelék visszakerült a helyére. Közben viharossá fokozódott a szél, ami lehetetlené tette a behúzást, emiatt inkább dobós horgászatra álltunk át. A halak kapókedve teljesen megszűnt, ezért elkezdtük az apró PVA tasakok készítését, amelybe felezett Big Fish bojli és Halibut Stics pellet került. Az első csomagocskák vízbe érése után máris érezhető volt a változás: itt egy ponty, ott egy ponty - igaz, kisebbek, de az élményt megadták! Sötétedés után jött aztán egy igazi füstölős kapás. Bevágás után érezhető volt, hogy nem gyerekponty van a horgon, és bár első pillantásra igazán nagynak sem tűnt, amikor szákba került, érezhető volt a súlya. Hibátlan, az egészségtől és erőtől duzzadó tükrös került partra, melynek súlya 14,7 kg volt.
Összegzésként: 3 napot töltöttünk ezen a csodálatos vízen, ez idő alatt volt szerencsénk napsütéshez és viharhoz is, de a végeredmény egy vidám horgásztúra lett. Nagyon sok halat tereltünk szákba, amelyek összsúlya 420 kg volt (ezt a tógazda is alátámasztja). Rengeteg halunk volt 10 kg felett - érdekes, hogy a halak nem tűntek olyan nagynak, mert zömök, erőtől duzzadó testük nehezen megsaccolhatóvá tette méretüket. Júniusban visszatérünk egy hasonlóan izgalmas horgászat reményében!
Természetesen minden halat visszaengedtünk! Köszönöm, hogy végigolvastátok az első cikkemet.
Írta: Kerekes Ernő
Fotó: Kerekes Ernő, Agócs István
