A pontyhorgászok nagy részének van valami babonája, amihez ragaszkodik, amin sosem változtatna. Van, aki különböző kabalákat helyez az állványára, van, aki egy-egy szerelékhez ragaszkodik még akkor is, ha átmenetileg nem úgy jönnek a fogások, ahogyan azt ő elvárná. Ezekben a horgászokban egy bizonyos dolog viszont közös, szentül hisznek abban, amit csinálnak, és ez a legfontosabb! Én egy bizonyos termékcsaláddal vagyok így, melyet, ha horgászni indulok, sosem hagynék otthon!
A Haldorádó „Big Fish” (Nagy Hal) fantázianevű termékekkel öt évvel ezelőtt kerültem először „munkakapcsolatba”. Már akkor is az egyik legnépszerűbb etetőanyagunk volt a Haldorádó Nagy Ponty, amely nagyon sok horgászt örvendeztetett meg rendkívüli fogósságával. Már akkor többen arról számoltak be nekem, hogy a saját aromájával felturbózva gyúrnak belőle golyót. Miért ne?! Miért ne próbálnám ki én is?! Már az első bojligolyók elkészítése után is nagyon bizakodó voltam. Soha nem felejtem el, hogy milyen izgatottan vártam az első teszthorgászatot, amikor munka után már az egyesületünk taván sötétedett rám, ahol egy bottal kísérleteztem az új csalival, míg a másikon a már addig is bevált bojlim volt. Azon az éjszakán 4:1 arányban nyert az újonc (pontyok és amurok egyaránt szívesen fogadták)! Régen megtanultam, hogy véletlenek nincsenek, a halak mindenre választ adnak viszonylag rövid időn belül… Azóta állandó helyet kapott a csalis táskámban, miközben folyamatos, apró lépésekkel változtatva nyerte el a végleges összetételét, amely során joggal viselheti a 2014-ben forgalomba került bojlis termékek között a BIG FISH nevet! Ha nem úgy jönnek a kapások, ahogyan én szeretném, évszaktól függetlenül mindig rápróbálok, mert bizony sokszor okozott kellemes meglepetést még a nyári meleg napokon is, pedig eredendően a tavaszi és késő őszi horgászatokhoz nyújt - szinte biztos - megoldást.
Legutóbbi horgászatom alkalmával ismét nagy szükségem volt e csali segítségére, hiszen egy nehéz napon indultam horgászni. A ködös, párás reggeli partról halmozgásra utaló jelet csak elvétve lehetett látni, és a korábban érkező horgászok sem tudtak túl jó hírekkel szolgálni. Tulajdonképpen kapás nélkül ült és várt mindenki, miközben ez a tó sem erről híres… Amikor a változékony tavaszi időjárás miatt megmakacsolják a halak magukat, és nagyon nehezen lehet őket horogra csalni, a kereső horgászat kifizetődőbb, mint egy masszív, nagy alapozó etetésen várni a semmit. Hogy végül melyik etetési és horgászati stratégiát választom, ezt többnyire aznap reggel döntöm el a legfrissebb információk alapján. Mivel a part csendes volt, nem csináltam előetetést, csak pici PVA csomagokat készítettem, illetve Haldorádó pasztaólommal szereltem végszerelékem, hogy egy kis plusz csáberőt is be tudjak juttatni bajszos barátaim elé. Az előkezsinórt is lefinomítottam, mivel bőven volt helyem fárasztani, így a 15 lbs Karma Super Soft előkezsinór mellett döntöttem 6-os méretű Gamakatsu horoggal kiegészítve. A szembközti nádfal elé céloztam a szerelékkel, ez itt mindig jó kiindulási pont szokott lenni, főleg tavasszal, hiszen ott lényegesen sekélyebb a víz, ezért hamarabb is melegszik, ami a halak számára is kedvező.
A szerelékek bevetését követően körülbelül 15 percet kellett várnom az első kapásra, mely nem volt egy gyorsvonat, de egyértelműen jelezte, hogy ő bizony igényt tartana erre a csalira. Óvatosan felemeltem a botot, bevágásra már nem volt szükség, a bot szépen hajlott, vendégem pedig határozott mozdulatokkal fejezte ki nemtetszését. Óvatosan fárasztottam, nem szerettem volna elveszíteni - fontos volt számomra, hiszen az ilyen napokon minden fogást nagyon meg kell becsülni. Nagyjából nyolc perc után tudtam megszákolni a szép pikkelyest. Ez ígéretes kezdetnek tűnt, de egy hal még lehet akár véletlen is… ezért ugyanezzel a csalival dobtam vissza, kíváncsian várva a további eseményeket. Eközben a reggeli pára is engedett lassan a napsütés erejének, és bár lassan, de elkezdett melegedni a levegő, melytől egyre elviselhetőbbnek tűnt az időjárás. Nem könnyű áprilisban megfelelően készülni ruházattal, reggel még könnyedén elviseltem magamon a thermoruha melegét, de ahogyan haladtunk előre, már a pólóig is eljutottam, bár csak átmenetileg, mert egy-egy felhő érkezésekor bizony vissza kellett húzni a pulcsit.
Hamarosan újabb kapás érkezett, mely már lényegesen határozottabb volt. Nagy örömömre ismét fáraszthattam. Nagyon jó kondiban voltak a halak, ahogyan megérezték a part közelségét, szinte azonnal visszatörtek és hosszú percekig nem is akarták megmutatni magukat. Kettő hal már nem lehet véletlen, ezért a másik botomra is Big Fish bojli került a hozzá illő pasztával kiegészítve. Na, innentől kezdve lett igazán szép napom! Délig egymást követték a kapások, a pontyok érdeklődése mellett a szomszédok is érdeklődéssel követték az eseményeket, mert bizony ezen a napon az már jónak számított, akinek volt egy-két fogása, de többen kapás nélkül maradtak. Nem szokásom titkolózni, aki meglátogatott, annak megmutattam, mivel horgászom. Tudják jól ezt azok a kedves horgászok, akik megtiszteltek nap folyamán, mert bizony érdeklődő volt bőven, hiszen futótűzként terjedt a hír, hogy „A Haldorádós fiúk nagyon fogják!”.
Délutánra alábbhagyott a lendület, megritkultak a kapások, de a tavaszi napsütésben ez annyira nem is bántott, egyszerűen élveztem, hogy vízparton tölthetem ezt a csodálatos napot. Három óra után aztán újra beindult a gépezet és egyre sűrűbb kapásokkal jelentkeztek a szépséges pikkelyes pontyok. Hatalmas élmény volt ezeket a szép halakat a Nevis Karma 2,75 lbs botokkal fárasztani, szinte minden porcikámban éreztem a megakasztott halak mozdulatait. Négy óra után egyre sötétebb felhők érkeztek a távolból, és mivel hamarosan pakolnom kellett volna, gondoltam, nem várom meg, hogy mindezt elázva tehessem meg, így gyors szedelőzködésbe kezdtem.
Hazafelé aztán sokat gondolkodtam a frissen szerzett tapasztalatokon. Vajon azon múlt, hogy jókor voltam jó helyen? Nem hinném, hogy azon a pár méteren múlt, hiszen a többiek előtt is ugyanúgy ott voltak a halak, csupán túl finnyásak voltak és nagyon megválogatták, hogy mit fogyasztanának szívesen. Az én „kis kedvencem” viszont ízlett nekik, melyet folyamatosan bizonygattak kapásaikkal, amely tovább erősített az 5 éve tartó hitemet és bizalmamat ebben a családban, mert bizony ma is kiválóan teljesített!!!
Ha ebben a szeszélyes és változékony időszakban keresnek egy megbízható és fogós szelektív nagyhal-csemegét, a Haldrádó Big Fish / Nagy Hal mindig legyen ott a csalis táskájukban, mert lehet, hogy ez menti meg a napot, vagy ez segíti hozzá életük halának a kifogásához!!!
Írta: Haskó Tamás
Fotók: Haszilló István, Kiss Csaba, Nagy Gábor
