Az előző részt a nyári horgászatok bemutatásával, elemzésével zártuk, de kettőt-hármat pislog az ember, és már is itt a szeptember, az ősz kezdete. Lázasan vártuk, terveztük a heteket. Nézzük szép sorjában, hogyan alakult ez kis csapatunk számára!
Az alcímben nem véletlenül írtam az ezerarcú őszt. A hidegfrontok, az indián nyár mind-mind ennek az évszaknak a velejárói, amik horgászataink sikerét döntően befolyásolják! Szeptember közepére erős lehűlést prognosztizáltak. Az indulásunkat ehhez időzítettük. Cél ismét az Abádszalóki-medence volt, de most a másik oldalára, egy hínárral erősen borított, általunk jónak vélt helyre készültünk. Józsi gondolt egy merészet, úgy gondolta, leugrik négy napra előttünk egy kis terep „felderítésre”, mivel még egyikünk sem horgászott itt. Balszerencséjére a közelben lévő jet-ski pálya nem halt ki, sőt nagyon is látogatott volt köszönhetően a nyarat idéző időjárásnak. Sajnos szinte kapás nélkül teltek a napok, de az utolsó napra eső szerda reggeli érkezésünkig sikerült fognia néhány 5-10 kg közötti példányt, illetve egy 10 kg feletti pontyot is. Ennek nagyon örültünk, jó jelnek tűnt, nagyon reménykedtünk Lacival a fogásokban, bíztunk az időváltozásban.
Sajnos az időjósok kissé mellétrafáltak, mert a front csak nem akart megérkezni. Viszont vészesen közeledett a hétvége, így mi is kaptunk a zajos társaságból, ami a nagy halra esélyt sem hagyott. Helyváltozáson törtük a fejünket, de a frekventáltabb helyek foglaltak voltak, így maradtunk és vártuk a csodát. Szerencsére azért nem maradtunk „pontytalanul”. Néhány kisebb és egy-két nagyobbacska halat azért sikerült elcsábítanunk. Végül a horgászat utolsó előtti napján érkezett meg az a front, amit annyira vártunk, ám hurrikánként söpört át rajtunk. Ez végképp véget vetett a pecának, mert vízre menni lehetetlen volt, időnk pedig lejárt. Sokszor nem is gondolnánk, mennyi minden múlhat néhány napon. Nem voltunk viszont elégedetlenek, sőt csalódottak sem, hisz ez benne van a „pakliban”. A Tisza-tavon bármi megtörténhet. Azt pozitívumként értékeltük, hogy a nyáron is jól működő halliszt nélküli bojli, a Live System jól adta a halat, az Odyssey XXX pedig már megint verhetetlennek bizonyult.
Folytyik Zoli, aki már nagyon várta első randevúját a Tisza-tóval, tűkön ülve készülődött Józsival, de az időjárás miatt indulásukat egy héttel elhalasztották, mert az idő újra melegedni kezdett. Választásuk végül arra a részre esett, ahol nyáron is horgásztunk, kezdődhet tehát az újabb hét! Jól indultak a napok, a kisebb pontyok után megjelentek a nagyobbak is. Egészen 16 kg-ig fogták a szebbnél szebb halakat. Józsi kuriózumként egy tükröst is elcsábított. Ezekből nagyon kevés él a tározóban. A helyi horgászok először el sem akarták neki hinni, de a fotó igazolta a fogást. Zolit is teljesen elvarázsolta a páratlan vízi világ, máris rabul ejtette a tározó. Elhatározták, hogy hamarosan visszatérnek.
Közben kiderült, hogy november 2-án kezdődik el a tározón a vízeresztés, amikor is a halak megindulnak az élő folyóra. Elvétve maradnak meg csak egyes kubikgödrökben. Zoli és Józsi két héttel később ismét ugyanott foglaltak helyet. A helyiek szerint ez egy nagyon jó időszak, az idő szépen hűlt, nyirkos, esős időszak következett. Nyaralók sincsenek már, pontyozókból is csak kevés van a parton, ami tovább növelte az esélyeket. A harci lázat beindította egy 21 kg-os ponty híre is, amelyet a napokban fogtak ebben a medencében! A két mindenre elszánt nagyponty-vadásznak napokig nem volt egy „csippantása” sem viszont utána elindultak a swingerek. Zoli harmadik kapását az az elképesztő ponty matuzsálem okozta, amely a maga 28 kilójával nemcsak a hazai pontyhorgászatot, hanem a nemzetközit is felrobbantotta! Egészen páratlan teljesítmény, és jelenleg ez a hivatalos pontyrekord a Tisza-tavon! Hallani legendás múltbéli fogásokról, amik lehetnek igazak is, de az biztos, hogy e fantasztikus halra mindenki felkapta a fejét. A gratulációk a világ minden tájáról érkeztek, nemcsak itthonról, bizonyítván a fogás rendkívüliségét.
És itt még nem volt vége! A tavaszi horgászatunkhoz hasonlóan közel ötven kapásuk volt a következő pár napban köszönhetően az erős, néha viharos északi szélnek. Az utolsó estére Józsi egyedül maradt, elmondása szerint hajnalban hullafáradtan rogyott a sátorba, 11 kapást jegyzett, és egy hal sem volt tíz kiló alatt! Bámulatos, nem minden napi élmények!
A sort Boros Tomi és barátja zárta, akik a foglalások miatt ismét csak a tavaszi helyen tudtak horgászni október utolsó hetében, abban bízva, talán el tudnak csípni egy-két vándorló pontyot. Egy hét alatt egy kapást jegyeztek, de a tettes kiléte nem derült ki, mert idő előtt távozott. Kitartásukért természetesen nekik is jár a dicséret.
A hosszú téli időszak alatt van ideje ezeket a szép emlékeket felidézni az embernek és gondolkodni azon, mit lehet még finomítani, milyen új dolgokat lehet majd kipróbálni. Mert azután ismét tavasz lesz, elkezdődik a tározó feltöltése, ébredni fog a természet, pezsdül a víz, és akkor újra lehetőség nyílik a nagy pontyok üldözésére a végtelen vizek országában…
Összegzés, tapasztalatok
Ezzel a kis összefoglalónk végére is értünk. Ebben az egy évben rengeteg dolgot figyelhettünk meg, sok tapasztalatot szereztünk, de sok kérdés még mindig megválaszolatlan maradt. Úgy gondoljuk, egy egész élet is kevés lehet egy ekkora vízfelület megismerésére. Az mindenesetre kijelenthető, hihetetlen rapszodikus vízről beszélhetünk. Rengeteg tényező befolyásolhatja egy-egy horgászat végkimenetelét. A szél, mint sok esetben, nagyon meghatározó. Sekély víz lévén a szembeszéllel esélyeink megnőnek, pláne ha északról érkezik. Sok hatalmas, focipálya méretű terület található, lehetőség szerint próbáljunk inkább markáns helyeket keresni. Ezek lehetnek növényes, tökleveles részek, kövezések, egy-egy öblítő csatornás rész, illetve az akadók. Ezeken a helyeken a legtöbb a természetes táplálék, mely igen széles skálán mozog: rengeteg tavi- és vándorkagyló, csiga, szúnyoglárva, plankton és rákok minden mennyiségben. Mivel a pontyok nincsenek rászorulva a bojlira, úgy gondoljuk, hogy jó minőségű csalira van szükség ahhoz, hogy jó eredmények szülessenek.
Nagyméretű tigrismogyoróval is etettünk, mert a pontyzsák tartalma szerint ezt is szívesen fogyasztották a tározó lakói. A legtöbbet gyári csalikkal horgásztunk, az egész évet nézve legjobban a Live System és az Odyssey XXX vált be. A fűszeres-halas-rákos Pacific Tuna is jól működött, de az igen intenzív csalit a keszegek és a törpeharcsák hamar megtalálták. Érdekes, hogy a törpe egyáltalán nem volt zavaró tényező a fent említett bojlik esetben, sőt a rákok sem, pedig volt ilyen félelmünk.
Remekül működött a hóember szerelék is, főleg az élénk színek, ezek közül az Acid Pear és Citrus Zest pop-up, valamint a négy család fehér színű pop-upjai. A nagyobb mennyiségű etetés és a kisebb, koncentráltabb között sem volt jelentős eltérés: mindkettő szépen adta a halat. A csali 24 mm hóemberként vagy dupla, süllyedő változatban működött, extrém szelektálásra nem volt szükség.
Szerelékek, halak
Sokan kérdeztek minket a szerelékekről, lássuk most ezeket! Nagy dolgokra nem kell számítani: 0,35-0,40 mm-es főzsinór (Gardner Sure Cast), 20-25 méter előtétzsinór 0,55-0,60 mm-es méretben (Slinky, Mirage), elhagyós, nagyméretű ólom, esetleg kő és 30-35 cm-es Vigilante fonott előkezsinór. Ne féljünk a nagyobb horgoktól, a 2-4-es méret alá nem érdemes menni, az itteni halak szája hatalmas és roppant erős. Egyszerű, csomómentes kötés, karomszerelék vagy kombi-rig, nem érdemes bonyolítani, valószínűleg az itt élő halak nem találkoztak még soha horoggal. A Continental Mugga itt is tökéletesen vizsgázott.
Ne spóroljunk a minőséggel, hisz nagyon fontos az utolsó egy méter, ami itt fokozottan igaz! Sok apró részletre kell figyelni, de ha a végén megszólal a kapásjelző, akkor kezdhetünk izgulni, mert itt tényleg bármi megtörténhet… És hogy milyen pontyokkal találkozhatunk? Nos, elképesztő széles a választék: a legtöbbjük tőponty, amely lehet fehér, szinte albínó, sötét, világos, szinte aranysárga, hosszúkás vagy tömzsi, kerek. Igazi sodrófaforma nyurgákkal is összefuthatunk, amelyek hatalmas farokúszói sokszor szinte narancssárga színben izzanak. Tükörpontyok is vannak, mint már említettem korábban, de nagyon ritkák, és inkább a nagyobbak közül valók. Az erejük viszont lenyűgöző, elképesztő kondícióban vannak, nagyon vadul harcolnak, nemes ellenfelek!
A jövő
Zárásként a jövőre szeretnék egy kicsit kitérni. A legfontosabb: 2017 januárjától a meglévő helyek mellett – melyeket továbbra is előre lehet foglalni –, lehetőség nyílik akárhol behúzós horgászatot folytatni, csak pontos (GPS alapú) bejelentkezés szükséges hozzá! Ez minden jóérzésű, kihívásokat kereső horgász számára örömteli, szélesíti a lehetőségeket! Reméljük, mindenki értékeli majd ezt a nyitást a sporthorgászat felé, és nem fog vele gusztustalan módon visszaélni! A halőrök kiemelten fogják ezeket vizsgálni, nem érdemes játszadozni, komoly szankciókra számíthatnak a tetten értek, amely helyénvaló és követendő példa! Összefogással, odafigyeléssel pár éven belül ez egy valódi horgászparadicsommá válhat, tegyünk együtt érte! Mindenkinek remek horgászatokat és óriási pontyokat kíván a Pontycentrum csapata, idén innen folytatjuk!
Írta: Czifra Antal és a Pontycentrum csapata
