Korábbi pötrétei túrám alkalmával elhatároztam, hogy végiglátogatom Nyugat-Magyarország legnehezebb, legnagyobb kihívásokat tartogató vizeit. Egyszerűen annyival más érzés, annyival nagyobb élmény ezekből a tavakból halat fogni… Még akkor is, ha nem kapitális egyedekről beszélünk. Itt, Pölöskén is kőkeményen meg kellett küzdeni minden egyes kapásért… De az még hagyján, a kapást követő fárasztások még annál is nagyobb nehézséget okoztak, hiszen ennyire akadós pályán még sosem horgásztam.
Peti barátommal már régóta terveztünk egy közös túrát. Ő hosszú ideje bojlis horgász már, sokkal több tapasztalattal rendelkezik, mint én. Többek közt ezért is örülök, hogy összejött ez a túra, hiszen így még tanulságosabb hetet tudhatok a hátam mögött.
Már jóval a túra előtt lementünk terepszemlét tartani. A hely lenyűgözött, nagyon tetszett. Alig vártam már, hogy kezeim közt tarthassam első halaimat ebből az ikonikus vízből.
Az első nap nagy részét a vízen töltöttük megfelelő hely után kutatva. A feldobott érme Petinek kedvezett, így nekem jutott a sűrű erdő, amelyben bevallom, nem volt egyszerű megtalálni az etetéseknek megfelelő helyeket. Összesen 4 placcot jelöltem le. Az előttünk lévő erdő 0,5-2 méteres mélységeket rejtett, de az igencsak széles erdősáv után mélyebb szakasz kezdődött 3, vagy akár 4 méteres vizekkel. Ide már nagyon melós volt betörni a zsinórt, szóval egy etetést helyeztem el a mély részre és hármat az erdőbe. Ezek közül kettőt Fűszeres Vörös Máj bojlival, egyet Kókusz & Tigrismogyoróval, egyet pedig Nagy Hal bojlival szórtam meg. Utóbbi kettőt előetetésnek szántam, e helyekre csak 3 nap után tettem le a szerelékeimet.
A legsekélyebb helyem már első éjjel kapást és halat is adott. Egy 10 kg környéki halat tarthattam a kezeimben. Ezután beindult a mélyebb vízen elhelyezett etetésem is, és néhány kisebb egyed után a harmadik napon egy igazán gyönyörű nyurgapontyot adott. Óriásit küzdöttünk, majd a végén kézzel kifárasztva tudtam megmeríteni ezt a halat.
Aznap viszont levettem a sekély helyről a csalimat és elkezdtem az előetetésekre horgászni. Nem sokkal a behúzás után a Kókusz & Tigrismogyorós helyemről kapás érkezett, és egy óriási csata után egy páratlan, nagy töves pihent a bölcsőmben.
Peti sem maradt hal nélkül, sőt… Etetései később kezdtek el beindulni, de az általa alkalmazott, számára jól bevált taktikának meg is lett a gyümölcse. Egy kapitális, 18 kg feletti tövest fogott az erdő széléből.
Az utolsó két nap viszont számomra elég csendesre sikeredett. Kiderült, hogy melléfogtam az egyik etetés megválasztásánál. A Big Fish bojlival megetetett helyemen az iszap felszínét büdös, rothadt réteg fedte be. Valószínűleg olyan kis rétegben, hogy emiatt nem is éreztem az előzetes keresésnél a tapogatórúdra ragadt iszapon semmi büdöset. Viszont arra elég volt, hogy kapásom se legyen ezen a helyen. Elég csalódott voltam, hiszen ebben a helyben bíztam a legjobban.
Utolsó éjjelre visszatettem a mélyebb vízbe az egyik szerelékemet, ahonnan reggel még egy ferdehátú, öreg tövest sikerült fognom.
Remek zárása volt e tanulságos, nehéz túrának.
Írta: Fehér Boga Pál
Fotók: Fehér Boga Pál, Bíró Péter
