Gondolom, a nyitóképet látva most sokan arra számítanak, hogy ez is csak egy „mindent bemutató” írás lesz, amelyben a szokásos etetőanyagok, pelletek, dipek és többször fotózott halak lesznek. Nem tagadom, nagyjából ez így is van, de kapott valami pluszt is, hogy tényleg megérje rákattintani és megnézni az írásom. Hogy a képek is kellően látványosak és szépek legyenek, megkértem Futó Marci barátomat, hogy kísérjen el a közelünkben elhelyezkedő Joker horgásztóra, így én 100%-ig a horgászatra és az egyéb okosságok bemutatására koncentrálhattam.
Már a csütörtöki napon akadályba ütköztünk, mivel egyikünknek sincs autója. Megkértem tehát ATOSZ (Farkas Attila) barátomat, vigyen le minket a tóra. Szerencsére aznap pont ráért, és szívesen segített. Kicsit későn, reggel 9 órakor helyeztem a ládát a vízpartra. Elsőként lefotóztuk a felszerelést, az etetőanyagot, csalikat, pelleteket. Amint bekevertem a megfelelő etetőanyagot és bedobtuk a pellettel felcsalizott végszereléket, sorban, rendre húztam a halakat… de lássuk az előzményeket!
Ma a fűszeres etetőket próbáltam ki, Haldorádó Magyar Betyárt és Fűszeres Halat, amelyek rendkívüli mód hozták a halakat. 1-1 kilót kevertem be és mindkettőből etettem is a megfelelő távolságra. Szinte egyformán hozták a halakat - míg más horgász élvezte a napsütést, mi keményen küzdöttünk a halakkal: a 3-4 órás horgászat végére 14 db ponty, 6 db kárász, 1 db dévér és 1 db tok lett a jutalmunk!
Marci sok képet vízből fotózott, aminek örült is, mivel a hőmérő 36 Celsius-fokot mutatott. Volt, hogy a fényképező helyett Marci is botot kellett, hogy ragadjon, mert az egyik pontyom átfűzte magát a másik főzsinóron. Nincs is jobb annál, mint mikor egyik fárasztás a másikat éri.
Hogy mi a „titkom”?
Semmi! Egy jó hely, egy jó etetőanyag csak 50%-a a teljesítménynek. Szinte mit sem ér az egész, ha pontatlanul horgászunk. Rengeteg formája létezik az etetésnek - csúzlival, kézzel, rakétával, etetőhajóval, PVA termékekkel és még sorolgatnám hosszasan -, mégis számomra a legjobb és legpontosabb etetést maga az etetőkosár biztosítja! Hisz azt a helyet és távot, amit meg tudunk dobni, azt meg is tudjuk etetni, főleg ha ugyanazon bottal végezzük az etetést, mint amivel horgászunk.
Alapjában véve nagyon jót horgásztunk a tavon. Megérkezésünk alatt rögtön tudtuk, hova is kell horgásznunk ahhoz, hogy jól teljen az a pár óra, amíg lent vagyunk. Úgy 70-80 m távolságban egy sziget helyezkedett el a tó közepén, ez a táv elég jól meghorgászható és megetethető. A kipakolás alatt láttuk, hogy rengeteg horgász 40-50 m-re horgászik, de nem igazán volt kapásuk - ez megerősített minket abban, hogy a sziget elé kell horgászni. Jól döntöttünk! Fogtunk mindenféle halat a nagy hőség ellenére is, a pontyok mindegyike derekasan küzdött - sőt, néha meglepően vehemensen, már-már azt hittem fogtam egy jó halat, de ez a küzdelem és a hosszasabb fárasztás csak a mély víznek volt betudható, hisz 4-5 méteres mélységekkel rendelkezik a tó.
Egy kis plusz
Egy sima horgászat is szebb lehet, ha szép számmal tudunk halat fogni, ehhez, viszont - mint minden horgászathoz - valamilyen szinten fel kell készülni, főleg ha olyan tóra megyünk, ahol még nem horgásztunk. Mi is az elő lépés? Információt kell szereznünk a tóról, halállományáról, vízmélységéről, szélességéről, a mederfenékről. A halállományról megtudhatjuk, mi a tó fő halfaja és mekkora az átlagméret, a vízmélység ismerete segítséget nyújt szerelésünk, előkénk összeállításában, a szélesség a kosár méretét határozhatja meg, a mederfenék iszapos, kemény vagy sóderos jellege pedig megszabhatja, milyen felszerelést, illetve etetőanyagot érdemes használnunk.
Etetés
Az alapozó etetésről még most is sok a vita - van, aki ellenzi, van, aki biztos benne, hogy kell. Személy szerint az alapozásra szavazok, ha etetek, akkor meg sem állok 30-40 dobásig, és mindig próbálok pontosan, koncentrálva etetni. De minden halra más-más etetőanyag, föld és egyéb keverék szükséges. Ha pontyozni megyek, akkor a már jól bevált Haldorádó Pelletes Fekete mindig velem van - ez egész évben eredményes! De másik két kedvencem, a Haldorádó Mézes Pálinka és Magyar Betyár etetőanyag is nagyon sok vízen - versenykörülmények közepette is! - folyamatosan bizonyít. Sima horgászathoz elég mindegyikből 1 kg-ot bekeverni, amit 1 doboz kukoricával és Haldorádó Aroma Tuninggal turbózok fel. Pár órás horgászathoz mindössze 10-15 alapozó dobást végzek -természetesen kosárral és kiakasztott klipsszel. Itt már nem kell ráetetést végezni, ha mindössze 2-3 óráról beszélünk. Ha 6-8 órás horgászatot tervezünk, mindenképpen tudni kell, mikor érdemes ráetetést végezni. Alapozó etetésünket hosszabb horgászat során célszerű megduplázni, vagyis 15 helyett legyen 30 dobás! Ezt követően az első 1 óra megmutatja majd, mennyi hal van az etetésünkön. Ha rendesen (azaz maximum 10-15 percenként) jönnek a kapások, akkor érdemes figyelni az órát, hogy a kapások mikor kezdenek ritkulni, mert nem szabad megvárni, hogy teljesen megszűnjenek. Ilyenkor ráetetést végzek (5-8 dobást), amely után biztosak lehetünk benne, hogy hamar visszaáll a korábbi kapássűrűség.
Horogelőke
Mára már teljesen kiforrta magát a feeder technika, régen el sem tudtam volna képzelni, hogy fonott előkét tegyek fel egy finom horgászathoz. Tévedtem!
Hogy miért választottam én is a fonottat? Egyszerű a megoldás, nem kell félnem a sérüléstől, jobb a szakítószilárdsága, bátrabban húzom a halat vele, semmilyen hátránya nincs a monofil előkékkel szemben, ha pontyozásról beszélünk.
Bízom benne, hogy az írást végigolvasva találtatok benne olyan hasznos infókat, amelyek vagy megerősítenek abban, hogy jó úton jártok, vagy segítenek abban, hogy rátaláljatok arra és még eredményesebbek lehessetek! A tudatos felkészülés már fél siker, ha kitartóan végigvisszük azt, amit eltervezünk, nem lehet baj, hisz véleményem szerint egy eredményes horgászat (vagy akár egy verseny) már a fejben eldőlhet, ha tudjuk, mit is akarunk!
Írta: Borsos Gábor (gaboca)
Fotók: Futó Márton (marci88)
