Horgászbarátom, Matús László invitálásának köszönhetően ismertem meg a Tőkési-tavat. Az első közös peca nagyon jóra sikeredett, így rögtön eldöntöttem, a következő kisfilmet itt fogjuk elkészíteni. Laci segítségemre sietett mint operatőr és fotós, közös munkánk gyümölcsét pedig alább láthatjátok.
A tó egy intenzíven telepített, magánkézben lévő volt kavicsbánya. Ami a halállományt illeti, főként az 1-3 kg közötti pontyok a jellemzőek, de természetesen foghatunk itt nagyobb, akár 10 kg feletti pontyokat is. Jellemző hal az amur és az ezüstkárász is, bodorkaból pedig már-már zavaróan sok él a tóban. Számomra ez a víz teljesen ismeretlen volt, ezért a tógazda segítségét kértem a horgászhely kiválasztásában. Végül a tó hátsó végében ültünk le, ahol a szemközti part előtt egy keskeny nádsáv húzódik. A nádcsomóktól néhány méterre egy meredek törés található, az etetésemet e törés tetején, a nádastól 2-3 m- re alakítottam ki.
A horgászat során használt keverékem fél zacskó Haldorádó Bázis Mix Epres Ponty és egy zacskó Haldorádó Gold Feeder Secret Carp etetőanyagból állt. A Secret Carp feljavítja az Epres Ponty csalogatóhatását, és ízben is jól passzolnak egymáshoz. Az etetés mindösszesen e két kajából állt, sem csontkukac, sem kukorica vagy pellet nem került hozzá. Nagyméretű, stabilan fenéken maradó nagyobb szemcsék mindössze a Secret Carp etetőanyagban lévő morzsaszemek voltak. Az etetőanyag állagát viszonylag szárazra állítottam be, hogy minden egyes dobáskor egy nagy felhő keletkezzen és az etetőkosár süllyedés közben csíkot húzzon maga után. A kaja így a vízoszlop teljes magasságában dolgozik és nagyon hatásos a pontyok horog felé irányításában.
Két feederbotot használtam, egy 3,60 m hosszú, Heavy karakterisztikájú Spro Special Pellet Feedert és egy Nevis Solution 2 in 1 feedert, amelyet 3,3 m-es hosszúságban raktam össze. Mindkét bot esetében 0,20 mm-es főzsinórt és klasszikus, csúszó végszereléket használtam. A végszerelék összeállításához egy karabineres forgókapcsot, közepes feeder forgót és gumikúpot használtam. Az előke mindkét esetben 0,18 mm vastagságú volt, amihez 12-es méretű, viszonylag vastaghúsú horgot használtam. Tapasztalataim szerint ez egy nagyon finom szerelék, amely akkor működik maximális hatásfokon, ha a spiccet éppen csak megfeszítjük, bizonyos esetekben pedig akár lazára is hagyhatjuk a zsinórt. Így a hal nem érez ellenállást, amikor elindul a csalival, de ez az állítás csak addig igaz, amíg a zsinórt szabadon húzhatja, tehát a lázára hagyott zsinórnak nagyon nagy jelentősége van!
A bevezetőben említettem, hogy a horgászat előtti napon ismertem meg a tavat. Előző nap, az esti időszakban a pontyok nagyon aktívak voltak, így erre készültem. Sajnos a nagy melegben igen nehezen indult meg a halfogás. Az első hal az eredeti etetésről, a nádfal elől érkezett egy gyönyörű amur személyében. Sajnos csak délután négyig maradhattam, így a legjobbnak vélt esti időszakról lemaradtam, de így is sikerült fognom 5 db halat, egy amurt és négy pontyot. Időközben a partközeli, kb. 20 m-es távolságon több pontyot is láttam fordulni, így megpróbáltam ott is halat fogni. A pontyok egyértelműen vízközt tartózkodtak, de a gyakori dobálás során a vízközt kioldódó, lassan aláhulló szemcsék a fenék közelébe csalták a pontyokat, így az 5 halból 2 pontyot innen sikerült megfogni. Annak ellenére, hogy intenzíven telepített tavon horgásztam, a körülményeknek köszönhetően egy nagyon rapszodikus, kiszámíthatatlan vizet ismerhettem meg, és egy dolog biztos: visszatérek még ide!
