Április első napjaiban nagyon szép tavaszi, már-már kora nyárias idő vette kezdetét. Szerencsére úgy alakult, hogy pár napig szabaddá tudtam tenni magam és mielőbb egy új horgászatot szerettem volna tervezni. A választás ezúttal a móri Ezerjó Major Horgásztóra esett. Az előrejelzés és a valóság szerint azonban a szép, zavartalan tavasz nem tartott sokáig, egy hidegfrontot és komoly lehűlést jósoltak, ami meg is érkezett. A horgászat számára az előjelek nagyon jók voltak, a peca estéjére ígérték a hideg betörését, így nagyon örültem, mert a halak jó étvágynak örvendenek az ilyen frontok érkezése előtt. Azonban a hidegre, az esőre és a viharos szélre nem kellett estig várni, a zord front már a délelőtti órákban megérkezett, de szerencsére azért a komoly pontyállományáról híres vízterület nem hagyott szép fogások nélkül.
A horgászatra saját készítésű etetőanyag keverékkel készültem. A CCMoore palettáján bőséges választékot találunk számos összetevőből, így bárki könnyen el tud készíteni egy „saját” etetőanyagot, ha kellő kreativitást érez magában és fel tudja használni addigi tapasztalatait. Ismét egy finomszerkezetű, gyorsan oldódó, tavasszal hatásos attraktív keverékben gondolkodtam. Egy húsdarálón ledaráltam egy tasak mini CSL pelletet, majd Vanilla Mealt, Garlic Powdert, Feedstim XP Powdert és Amino Blend 365-öt adtam hozzá.
Az etetőanyag pontos összetétele:
- 1000 g mini CSL pellet (ledarálva)
- 958 g Vanilla Meal
- 2 g Garlic Powder
- 40 g Feedstim XP Powder
- 80 ml Amino Blend 365
- + a szükséges állag eléréséhez víz a tóból
Az Amino Blendet legjobb, ha a vízhez adagoljuk, így egyenletesebben tud elkeveredni az etetőanyag szemcséi között. Ez a mennyiség, úgy gondolom, bőven elegendő egy 12 órás horgászatra.
Csalinak a legutóbbi peca alkalmával nagyon szép pontyokat adó CCMoore Mini Bitez dobozát tettem be a táskámba, előtérbe helyezve a sárga és a fehér kis golyókat. A pop-upokat pár nappal a horgászat előtt befújtam Live System Booster spray-vel, így kellően magukba tudták szívni az attraktív aromát. Végszerelék szempontjából ismét egy egyszerű megoldást alkalmaztam, bordás kosarakat raktam fel 9 cm-es és 0,12 mm-es fonott előkével, valamint 10-es méretű Gardner Target horoggal és 7 mm-es csalittüskével. A kis pop-up az előke teljes hosszával lebegett a kosár felett.
A kora hajnali órákban indultam Mórra, és már reggel hat előtt a tó partjára értem. A felkelő nap néha percekre kibújt a felhők mögül, de a nyugat felől érkező sötétebb fellegek már jelezték a közelgő hidegfront betörését. Nem tétlenkedtem, minél előbb szerettem volna elkezdeni a horgászatot. A tó bal ágának végében választottam horgászállást, ami egy nagyon nyugodt helynek ígérkezett. A túlpart körülbelül 50-60 méterre helyezkedett el, kiszáradt náddal és bokrokkal, amit könnyen meg tudtam horgászni. Nagyon kecsegtető volt, ilyenkor, tavasszal a halak nagy kedvvel látogatják a nyugalmas partszéli helyeket táplálék után kutatva, és nem ritka, hogy akár a part szélétől fél méterre tudunk szép pontyokat fogni.
Amint kipakoltam egyik szerelékemet, azonnal bedobtam, és nem sokkal később a másikat is, viszont gondolkodtam egy minimális, kisebb etetésben, így vittem magammal egy harmadik botot, amire egy kisméretű spombot szereltem fel, majd közvetlen a szerelékek bedobása után elkezdtem etetni a túlpart szélét némi CSL pellettel és csemegekukoricával.
Éppen befejeztem volna a túlpart etetését, amikor a bal oldali botom karikába hajlott, megérkezett az első „vendég”! Szerencsére szép súlyt éreztem a túloldalon. Küzdelmes fárasztás vette kezdetét, a hal sikeresen megtalálta a lábam alatt lévő nádtorzsát és a vízben megbújó ágakat, így ügyesen kellett manőverezni a fárasztás végén. Jó pár perc után az ellenfél végre „fáradni” látszott, ekkor pillantottam meg először a felszínen, és akkor tudatosult bennem, hogy valójában milyen hatalmas, szép tőponty van a horgom végén, amely nem sokkal később sikeresen a szákomba is került, és egy fotó erejéig a parton vendégeskedett. A halnak a fehér színű, ízesített kis Mini Bitez ízlett meg.
A hal visszaengedését követően nyugat felől erős, orkán erejű szél érkezett sötét felhőkkel, majd nem sokkal később intenzív eső vette kezdetét, és a hőmérséklet is nagyon visszaesett. Az esti órákra ígért hidegfront már a kora délelőtti órákban megérkezett.
A rossz, zord idő a késő délutáni órákig eltartott, és sajnos rossz hatással volt a pontyok táplálkozására, kizárólag néhány kárász jelezte, hogy azért a tóban nem állt meg az élet, és szerencsére a partnál is felbukkant számos, szép élőlény, akiket lencsevégre tudtam csalni.
A délutáni órákban enyhülni kezdett az eső és a szél, a front kezdett átvonulni felettünk, pár percre ki is sütött a nap, és az eső is csak pici cseppekben hullott tovább, de sajnos a pontyok még mindig nem jöttek, csak egy-két kárász érdeklődött a felkínált kis csali iránt. A taktikámat kicsit átgondoltam, kötöttem egy új előkét és a Mini Bitez mellé felraktam még egy Live System horogcsalit – ez már így nagy falat lett volna a kárásznak, így megadta az esélyt, hogy a csalit egy szép ponty vegye fel a későbbiekben. A hatás nem maradt el. Hihetetlen volt, hogy az új szereléket a bedobást követő két percen belül elhúzta egy hal a bokrok alól, majd küzdelmes és hosszabb fárasztás vette kezdetét ismét. Biztos voltam benne, hogy ez már ponty lesz. Szerencsére sikerült is ellenfelemet megszákolni és egy gyors fotó után visszaengedni a természetes élőhelyére.
Az esti órákra a rossz idő teljesen elvonult, szépen sütni kezdett a nap, de sajnos a halak már nem voltak éhesek, így hazafelé vettem az irányt. Panaszra nincs okom, a tó két rendkívül szép tőponttyal ajándékozott meg, ami önmagában megérte, hogy ellátogassak e remek vízterület partjára, így elégedettem indultam el a hazavezető útra.
Bakos Márk és a Pontycentrum
