A Palotási-víztározót sokaknak valószínűleg nem kell bemutatni, hisz nemcsak hazánkban, hanem messze földön is híres hatalmas halairól! A halakon kívül érdemes még szót ejteni a hely szépségéről is, ami egyből magával ragadja az embert. Ezúttal két napot töltöttem el itt horgászattal, amit nagyon izgatottan vártam, mert nem jártam még Palotáson korábban. Ha kíváncsiak vagytok, hogy sikerült a peca, olvassátok tovább a beszámolómat!
Néhány száraz infó a tóról: alapterülete 63 hektár, a víz átlagos mélysége pedig 2-2,5 méter. A meder akadómentes. Összességében nem egy nehezen meghorgászható hely, viszont egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki hozzám hasonlóan a nagy pontyokat szeretné célba venni. Meg kell találni a jó halat, ennek záloga pedig többnyire a nagy dobás, a távoli szakaszok elérése.
Összesen 2 nap volt a tervezett horgászat, ez is mindössze reggeltől estig tartó horgászatot jelentett, ennyi idő alatt szerettem volna legalább egy termetes pontyot fogni, természetesen feederbottal. Egyértelmű, hogy a tavon a kapitális halak megfogásában a bojlis technika számít a legeredményesebbnek, de azért bíztam benne, hogy a megfelelő csalogatóanyagokkal és technikával, felszereléssel elérhetem a célom. Az első napi horgászatáról nehéz lenne sok mindent írni, mondhatni a tó adott egy pofont, és akkor vált világossá bennem, hogy még azt az egy hőn áhított termetes halat is nagyon nehéz lesz megfogni… Egész nap egy keszeget fogtam, majd a nap végén egy halam leakadt. Egyértelmű volt, hogy a következő napra alaposan át kell gondolni mindet!
A második napra átgondoltam és újraterveztem pár dolgot. Lelkes voltam, hisz megint a vízparton voltunk, nem számít, mi volt tegnap, az új nap új esély! Két dolgot tartottam a legfontosabbnak: egyrészt az etetőanyag változtatását, másrészt pedig egy helyi horgász tanácsára a dobótávolság növelését. Az első nap egy olyan etetőanyagot használtam, ami mióta forgalomban van, nálam az abszolút favorit. Ez nem más, mint a Brutal Liver. Ezzel az etetőanyaggal, bevallom őszintén, nehéz visszaemlékezni olyan horgászatra, ahol ne fogtam volna halat, de valahogy itt nem akart működni. Legalábbis önállóan nem.
A májas ízvilágot nem akartam elhagyni, viszont arra gondoltam, valami extrát még hozzáteszek. A FermentX etetőanyagok kiváló alternatívát nyújtanak a meleg vagy akár a lehűlő vizekre is, így egy ilyen erjesztett kaja, a Tejsavas Betainos került a Brutal Liver mellé. Soha nem használtam még így ezt a két keveréket, de úgy voltam vele, az első napnál rosszabb már úgyse lehet, egy próbát megér!
Az etetőanyag után a másik lényeges szempont a dobótávolság növelése volt. A legegyszerűbb a csónak használata lett volna, de megfelelő felszerelésekkel partról is elérhető a kellő távolság, én pedig így szerettem volna megoldani a feladatot.
Az összehangolt távdobó felszerelés mellett még egy dologgal lehetett értékes métereket nyerni, ez pedig a mellescsizma használata. Itt ez bevett dolog, igen gyakran alkalmazzák a parti horgászok. Mivel a tó lassan mélyül a meder felé haladva és nem túl iszapos, gond nélkül be lehet sétálni (kezünkben felcsalizott, dobásra kész bottal), akár 60-80 métert is, ezzel pedig durván növelhetők az esélyek!
Elég kimerítő volt egésznap be- és kijárkálni, de nem mindennap horgászom ilyen körülmények között, így ha fárasztó is volt, nagyon élveztem.
Egy kis időbe beletelt, de végre megérkezett az első kapás! Elsőre nem éreztem nagy halnak, de mikor közelebb ért és a vízben megpillantottam, már csak azért imádkoztam, hogy nehogy úgy járjak, mint az első nap. Palotáson a partról lehetetlen lenne a halat fárasztani az alacsony víz miatt, így minden esetben be kell menni érte!
Végszerelékek tekintetében nem változtattam az első naphoz képest. A főzsinór mindkét botomon 20-as TEAM FEEDER Master Carp Line volt. Kétféle végszereléket használtam, az egyik egy 55 grammos Long Cast Method Feeder kosár volt 10-es Gardner Covert Mugga horoggal, illetve 10 mm-es csalitüskével.
A másik összeállítás egy 35 grammos Pellet Feeder kosár volt 6-os Gamakatsu G-Carp Specialist RX BL horoggal, hajszálelőkével elkészítve.
A csali a method kosaras végszerelékemen Oldódó Fluo Lebegő Pellet volt Tüzes Ponty ízesítésben, a Pellet Feederes szerelékemen pedig kísérletezésképpen egy csalikombinációt használtam. Ez a FermentX etetőanyagból kivett 3 szem kukoricából + egy BlendeX Pop Up csaliból állt. Erre bedobás előtt fújtam némi Ördögűző Method Spray aromát.
Az első hal visszaengedése után felpörögtek az események, a 390-es botomat elhúzta valami, rá pár perce pedig a másik botomat is! Ha visszagondolok e két hal fárasztására, hát, nem volt könnyű feladat partra segíteni őket, de végül is valahogy sikerült, és rettenetesen boldog voltam. Arra álmomban sem gondoltam, hogy egyszerre 2 ponty is pihenni fog a pontymatracon.
Amikor reggel bekevertem ezt az etetőanyagot, bevallom, nem hittem volna, hogy ilyen sikeres lesz a horgászat. Három gyönyörű, 10 kg fölötti pontyot köszönhetek az újragondolt etetőanyag keveréknek és a fogós csaliknak, ami itt lehet, hogy nem kiemelkedő teljesítmény, de az idő rövidsége miatt teljesen elégedett voltam, hogy sikerült így megoldani és mindezt kihozni a horgászatból. Tanulság: kísérletezni mindig érdemes, hiszen nem tudhatjuk, éppen mi kell a halaknak! Aki teheti, látogasson el erre a remek vízre, mert megéri! Én még biztosan visszatérek Palotásra!
Írta: Böde Dávid
Fotók: Böde Sándor, Böde Dávid
