Május első hétvégéje majális, ünnep mindenhol. A Gönyűi HE össznépi halászléfőzéssel szándékozik emlékezetessé tenni mindezt. Édes teher megfogni a legfontosabb alapanyagot, a pontyot. Kellemest a hasznossal, mi sem kell három vérbeli horgásznak, hogy magára vállalja mindezt. Akár egy verseny keretei között is.
A helyszín kiválasztása során a választás Győr melletti Aranyhal-tóra esett. A versenyzőknek nem ismeretlen a tó, a kemény téli napokat kivéve minden héten összemérik tudásukat egy-két alkalommal a pontyozás fanatikusai pénzdíjas versenyeken.
A három gönyűi versenyhorgász, név szerint Pityinger Ottó, Laczó Norbert (Penge), Uzsák Péter (Kígyó) rakósbotos horgászattal készültek összemérni tudásukat. Nem csak a sajátjukat, de alapos erőpróba alá vetették a felszerelést is, mint az a későbbiekben kiderül.
Azt gondolhatnánk, hogy persze könnyű sok halat fogni ott, ahol sok van. Ez igaz. De vajon ugyanolyan eredményes minden horgász? Mindenki rakóssal horgászik, vajon mennyit jelent a más felszerelés, más etetési technika? Mennyivel gyorsítja a halfogást - lerövidítve a fárasztás idejét - az erősebb gumi? Milyen zsinórral lehet biztonsággal megfogni az erejük teljében levő halakat?
Remélem, sikerül ezekre válasz adni ebben az írásban.
Mindannyian rutinos horgászok, de mindhárman más-más elképzelést valósítanak meg horgászatuk alatt. Nem lehet azt mondani, hogy csak az a módszer a helyénvaló, amit megszoktak és használnak, csupán annyit: én így szoktam, ez az én módszerem!
Ottó taktikája a következő volt:
Rendesen bealapozva csábítja a pontyokat horgászhelyéhez, saját keverésű etetőanyagát feltuningolva egy kis Sensas Rouge pontyos etetővel. Természetesen nem maradhat ki belőle a csontkukac és a csemegekukorica sem.
A felszerelésről: Shimano Antares rakósbot, 1, azaz egy tagba gumizva 1,8 mm-es gumival.
A 18-as főzsinórra került a 0,75 g-os úszó, a 14-es előkére kötve erős, 14-es Kamasan B611 horoggal. Kicsit furcsának tűnhet a gumizás, de Ottó szerint bírja a bot. Majd meglátjuk.
Norbi teljesen elhagyta a gombócolást. A folyamatosan lőtt csonti és a Sensas Carpix aromával ízesített csemegekukorica csalogató és helyben tartó hatásában bízott. Valamint abban, hogy ezáltal sikerül kizárni a horog közeléből a nagy számú kárászt.
Felszerelése: Milo Toledo Carp 3001-es rakósbot, 2 tagba fűzött 1,8 mm vastag Maver gumival. Szokatlan módon előke nélkül használta a 16-os főzsinórt. 10-es Kamasan B611-es horogra került a csali.
Peti, Ottóhoz hasonló módon tervezte az etetést. Mosella Canal Carpfen etetőanyaggal alapozott, majd ezt követően csak csontkukacot és csemegekukoricát lőtt szinte folyamatosan.
Felszerelése: Team Mosella Red Baron II. rakós, 2-tagba húzott 1,6 mm-es gumival.
A 14-es főzsinóron 4 x 20-as, vastag antennás Perfect úszót használt. 14-es szakáll nélküli Kamasan horgot kötött a 14-es előkére.
A halak hamar megjelentek az etetésen. Először a kárászok rontottak kiéhezetten az etetőanyagra. Néha már vízközt elkapták a csalit, így az nem juthatott épségben a fenék közelébe, a pontyok várható tartózkodási helyére. Sajnos még ott is, ahol nem került gombóc a vízbe, csak lőtt csonti, kukorica. Igaz, lényegesen kevesebb, mint a másik két helyen.
Talán ragasztott csontival ki lehetett volna zárni őket - mondta Penge. Egyébként, ha nem csak a ponty számított volna, a kárászok megjelenése még előnyös is lenne. De most nem az.
Aztán hamarosan megérkeztek a felkínált csemegére a bajuszos vendégek.
Néha elszoruló szívvel néztem Ottó hihetetlen szigorúra feszített gumiját. Ezt már nem bírja ki a bot - gondoltam. Hihetetlen, de bírta. Fél kilós kárász alatt egy centi sem jött ki a spiccből, a gyenge kilós pontyok is csak kb. 40 cm-t húztak a gumin.
Mindenki szorgalmasan fárasztott, szákolt és újra fárasztott. Öröm volt nézni, ahogy dolgoztak a botok. Hamar világossá vált, hogy Norbinál sokkal kevésbé volt zavaró a kárászok hada. Egyébként, ha a csali épségben leért a fenékre, szinte azonnal elhúzta az úszót a pontycsapat egy tagja. Gyönyörű, egészséges, jó kondícióban levő pikkelyes példányok jöttek, s nem is az aprajából, átlagban 3 kg körüliek.
Peti szinte megállás nélkül fárasztott. Annak ellenére, hogy Ő horgászott a legfinomabb szerelékkel, semmivel sem volt eredménytelenebb, mint barátai. Talán picivel tovább tartott a nagyobb pontyok fárasztása - fogott 4 kg feletti, igazi erőgépet is.
Gyorsan eltelt a horgászatra szánt 3 óra. Intenzív vízen intenzív horgászat volt.
Néha talán a megszokottól sokkal szigorúbb felszereléssel, ami igazából nem is ajánlott minden botba, minden horgásznak. Nagyon fontos, hogy ne terheljük túl indokolatlanul felszerelésünket, vagy legalábbis legyünk tisztában a tűrőképessége határaival.
A mérlegelés végül elmaradt. Szemmel láthatóan szinte egyformán dudorodtak a szákok, egyformán nyögtek a horgászok a kiemelésük során. Ezért aztán gyors fotózás után a halak 2/3-a épségben visszakerült éltető elemébe. Annak a 25 db pontynak, ami mérlegre került, sokkal nemesebb sorsa lesz. Szombaton igazi, dunai módra készített halászlé formájában díszítik az egyesület klubhelyiségének asztalait.
Zárásként - Ottó legnagyobb örömére -, még a vízbe esett topset is előkerült. Így lett teljes a nap.