Ha már az időjárás Afrikát idézi, úgy gondoltam, hogy itt az ideje egy igazi afrikai vendég nyomába eredni. Az afrikai harcsa természetesen nem őshonos halunk, és a hidegebb hónapokban el is pusztul a vizeinkben, így kizárólag olyan zárt, könnyen lehalászható, kisméretű tavakban tartják ilyenkor, nyáron, ahonnan ősszel könnyen ki lehet őket fogni. Ez a horgászat, még ha túl nagy kihívásokat nem is tartogat, élményt és akciót annál többet!
Helyszín
No de hol is érdemes ilyen halra horgászni? Ez pont úgy van, mint bármilyen más hal horgászatánál, ott lehet afrikai harcsát fogni, ahol van! Elsősorban zárt, kisméretű tavakba telepítik tavasszal, ahonnan ősszel le is halásszák őket. Nyáron viszont ezek a tavacskák remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy szórakozzunk e különleges küllemű halak kifogása során. Nagyon jó sporthalról van szó, amely ráadásul „tüdős hal”, tehát képes a levegő oxigéntartalmát is hasznosítani, így fárasztása igencsak elhúzódó és izgalmas lehet.
Az első találat, amely a keresés során nekem felugrott, az a komáromi Bocska-tó volt. Ez a tórendszer több kisebb-nagyobb tóból áll, melyek egy részén horgászat, egy másik részén haltermelés folyik. Remek hely igazán kedves tulajdonosokkal és kiszolgálással! Ritkán találkozom ennyire készséges vendéglátókkal. A tavak mellett a büfé is híres a környéken, ugyanis nagyon finom halételeket lehet itt fogyasztani, nyilván friss alapanyagból!
Az afrikai harcsa
Az afrikai harcsa tulajdonképpen mindenevő. Életmódját tekintve elég igénytelennek mondható, és a kevésbé jó minőségű vizekben is megél. Hosszúkás teste és lapos feje van, rendkívül nagy szájába a nagyobb falatokat is betuszkolja. Mivel tulajdonképpen mindenre ráveti magát, ami ehető, megfogása nem okoz túl nagy fejtörést, ennek ellenére ezt is lehet jól és kevésbé jól csinálni.
Elsősorban úszós készséggel érdemes nekiállni, mert vízközt sokkal gyorsabban megtalálja a csalit. Ami fontos, hogy igencsak erős, strapabíró felszereléssel és végszerelékkel érdemes nekiindulni a horgászatának, mert erős, szívós hal, nagyon jól küzd a horgon!
Felszerelés, végszerelék
Az afrikai harcsa azért keltette fel az érdeklődésem, mert szeretem volna igazán megdolgoztatni a Kaiwo spiccbotjaimat. Nyilván busázás és amurozás során már fogtam ezzel nagytestű halakat, ám olyan még nem volt, hogy sorozatterhelést kelljen a botnak elviselni. Hát, most eljött ennek is az ideje!
Ezúttal a 7,2 méteres változatot raktam össze, mert e halat nem kell a parttól távol keresni. A főzsinór az amurozásnál már jól bevált 0,45 mm-es Haldorádó Strong Leader volt, míg horogelőkének a Big River 0,35 mm-es zsinórt választottam. Ez eleinte jól működött, de néhány szakítás után inkább váltottam fonott zsinórra, egész pontosan a Braxx Pro 0,18 mm-es méretére.
A végszerelék lelke a 6 grammos Hard Silver Carp úszó volt, mely kellően nagy teherbírású ahhoz, hogy elbírjon egy kisméretű, megtöltött spirálkosarat. Olyat, amelyet busázásnál is használtunk. E kosarat nagyjából félvízre engedtem, a horogelőkét pedig az alá kötött forgóba rögzítettem.
Horog tekintetében nem szabad finomkodni! A nagy csali és a harcsa nagy szája megköveteli a termetes kampót. Ebben az esetben egy Korda Krank 2-es méretű „vasdarabot” választottam, méghozzá szakállmentes kivitelben.
Csalogatóanyag, csali
Az etetőanyag, ami biztos, hogy felkelti a harcsák figyelmét, az a Legend Groundbait - Brutális máj. Ezt az önmagában is büdös, vérlisztes, májporos, tartalmas kaját egy fél flakon SpéciAdditive - Folyékony májjal és némi vízzel kevertem be. Ez a kaja került a spirálkosárkába.
Etetni is érdemes, bár annyira sok hal van az ilyen tavakban, hogy ez nem feltétele a halfogásnak, de mind az etetés hangja, mint pedig a behulló kaja segít abban, hogy egy helyre gyűjtsük a halakat, így a kapás gyorsabban ki tud alakulni. Erre az etetésre én most az Aqua Garant Pellet kínálatból a Dynamic 4 mm-es változatból használtam el fél csomaggal úgy, hogy az úszó köré lövöldöztem a szemeket csúzlival.
Csalinak szinte bármi jó lehet, mégis a legjobbnak én a vastag gilisztát tartom. Ebből 5-6 szál kellően büdös, tartalmas és izgő-mozgó falatot jelent, amelyet gyorsan megtalál és felfal a harcsa.
Horgászat menete
A horgászatot a vízmélység feltérképezésével kezdtem, majd beállítottam az eresztéket úgy, hogy a kosár nagyjából félvízen helyezkedjen el. A horog felcsalizása volt a következő mozzanat, majd a kosárba beletöltöttem egy akkora gombócot, amely az úszót az antenna feléig bemerítette.
A végszereléket alsó lendítéssel juttattam a helyére, majd lőttem rá 2-3 kosárnyi pelletet. Mire a következőt lőttem volna, az úszóm már elmerült, és kezdődhetett is a kardozás. A spiccbotos halfárasztás annyiban különbözik más módszertől, hogy itt a halat folyamatosan erőltetni kell. Nem azért, mert le akarjuk tépni a fejét, csupán az az oka, hogy nem szabad a halnak megadni a lehetőséget arra, hogy felgyorsuljon. 1-2 pillanatnyi kontaktvesztés azt eredményezheti, hogy a hal lendületet vesz, és képtelenek vagyunk megállítani!
A peca amúgy nagyon mozgalmas volt, igazából 3-4 órányi bőven elegendő volt ebből a tevékenységből, mert eléggé elfáradtam. A tóban található 2-4 kilós egyedek elképesztő erővel próbálnak menekülni, és csak nehezen lehet őket a merítőbe kényszeríteni. Nem kell ezt a horgászatot túlgondolni! Ez nem a kihívásról vagy az önmegvalósításról, netán a természettel történő azonosulásról szól, csupán a szórakozásról. Aki ezzel tud azonosulni, annak csak javasolni tudom az ilyen jellegű pecákat, mert állati jó móka, és tökéletes arra is, hogy kipróbáljuk, mit is bír felszerelésünk!
Írta: Sipos Gábor
Fotók: Sipos Gábor
