Ha az osztrák fővárost átszelő, három fő ágra szétváló Duna folyót és a nyüzsgő nagyváros légi fotóját nézzük, biztos minden horgásznak az jut elsőként az eszébe, hogy mennyi jó horgászhely van itt! Mindig is vonzott, hogy Bécs szívében, a felhőkarcolók árnyékában horgászhassak a legendás, sötét színű, vad pontyokra. Novemberben végre elérkezett az én időm, és próbára tehettem magam az Öreg- Duna partján is!
Nem először horgásztam már a Bécsben, legutoljára májusban, az Új-Dunán próbáltam szerencsét, ahol hatalmas busák voltak a célhalaim.
Bécsben a Duna három fő ágra oszlik, ahogy a főváros határához ér. A főággal párhuzamos 21,2 km hosszú Új-Duna (Neue Donau), amely egy zsilipekkel szabályozott csatorna, felel a főág tehermentesítéséért árvíz idején. A harmadik, a főágról leválasztott víztest az Öreg-Duna (Alte Donau). Valamikor szerves része, meghatározó ága volt a folyónak, de az árvízvédelmi szabályozások során végül leválasztották és a két végét lezárták. A vízutánpótlás az Új-Dunán keresztül azonban megoldott.
Itt folyóvízi halakra horgászhatunk állóvízi körülmények között. Nem könnyű ide horgászengedélyt szerezni, de sikerült ezt a Bécsben élő magyar barátaim segítségével megoldani. A kb. 5,2 km hosszú, 160 hektár alapterületű, maximum 300 méter széles holtág talán leghíresebb lakói a sötét színű, hatalmas, vad pontyok. Én is rájuk pályáztam elsősorban és ennek megfelelően állítottam össze a felszereléseimet is.
Amivel tisztában kell lenni az ide készülő horgászoknak, hogy itt a horgászat minden más szabadidős tevékenység és vízi sport mellett csak megtűrt, legtöbb helyen nem szívesen látott tevékenység. Nagyon kicsi a parti helyek száma is, ahol az év minden időszakában vízben lubickoló fürdőzőkkel és nudistákkal kell osztozni a helyeken. Szóval, nem egyszerű itt a peca, akárhogy is nézzük…
De ha mindez nem volna elegendő, akkor jön a feketeleves! A mederfeneket mindenhol sűrű hínár borítja, amely még novemberben is nagyon zavaró volt. Ezt a kanadai átokhínárt (milyen találó a neve, ugye?!) mesterségesen telepítették be a víz természetes szűrése, tisztítása céljából. Az „átkozott” növény annyira jól érzi magát itt, hogy néhány éven belül a teljes víztestet elborította. A sekélyebb részeken a vízfelszínt is elborítja, lehetetlenné téve a víziközlekedést. Hatalmas gépekkel próbálják gyéríteni, de mindhiába… A halaknak látszólag tetszik, olyannyira, hogy nagyon ki sem akarnak jönni a hínármezők takarásából.
Akkor tudtam eredményesebb fokozatra kapcsolni a horgászat során, amikor rájöttem, beláttam, hogy nem kerülni kell a sűrű hínárt, hanem pont ott, a legsűrűbb részeken kell keresni a hőn áhított pontyokat.
Újfent életre szóló, nagyon különleges élményekkel és megannyi új tapasztalattal gazdagodtam azon a pár napon, amit itt eltölthettem. Az itt készült képes beszámoló és film hűen visszaadja ennek legfontosabb pillanatait.
Az itt készült film remekül visszaadja horgászatunk legizgalmasabb pillanatait és az átélt élményeket, miközben nagyon sok hasznos infót is megosztok a nézőkkel!
Döme Gábor
