Tavasz van. „Április elejére a hosszabbodó nappalok, az egyre magasabban járó nap felrázza a természetet. A színeit a fakóból élénkre, ragyogóvá változtatja. A lengedező szél langymelege mozgalmassá, hangossá varázsolja az erdőt, a vizeket. A vízi világot átjárja az élet. A táplálékhalak a gyorsabban felmelegedő sekély vizek rejtekeibe húzódnak. A legszéleken, a gyökeres partoldalakban a fehérhalak már a szaporodás örömtáncát gyakorolják. A tápláléklánc a mindennapi küzdelmek, a túlélés végtelen lánca, talán egy kicsit csikorogva, de ekkora már megállíthatatlanul meglódul.” Idézet a Harcsázás rejtelmei. 5. részből. Ezekkel a sorokkal szeretném érzékeltetni, hogy harcsás szempontból mennyire fontos és kihagyhatatlan időszak a kora tavaszi felmelegedés.
A táboraimat is erre az eseménysorra igyekeztem pozícionálni. Ebben a korai időszakban, ha az időjárás nem válik szélsőségessé, ha nem törnek ránk hidegfrontok, akkor a résztvevők a jól hasznosítható ismeretanyagon túl számos harcsa megfogásának élményével térhetnek haza. Az idei tavaszi táboron ez kézzelfogható valósággá is vált. Az időjárás kegyes volt hozzánk. Az egyenletesen melegedő időben a táborlakók 22 darab harcsát fárasztottak ki és tereltek partra, köztük egy új táboros rekord harcsát is, ami 58 kilogrammig húzta a mérleg nyelvét. A Nagyrédei-tó még soha nem adott ennyi 20 és 30 kiló feletti példányt a táborosoknak, mint most.
A harcsázás széleskörű ismertetésére kiváló helyszín a Nagyrédei-tó. Az erős harcsaállományán túl rendelkezik egy specialitással is. A vize sekély és egyenletes mélységű, ami számunkra rendkívül előnyös, mivel nincsenek elkülönült, korábban felmelegedő részei, így a kora tavaszi táplálkozási hullám a tó teljes területén zajlik. Ebben az időszakban a mederben található tartások, haltartó helyek ismerete nélkül is eredményesek lehetünk. A táborban bevetett készségekre azért ez nem jellemző, mivel csak a legjobb táplálkozó területekre kerülhetnek a felcsalizott horgok. A csali minden esetben a felszín közelében felkínált élő hal és fenék felett lebegtetett nadály. Az ezekre jutó kapások aránya 60-40%.
A tábor első napján a felszerelések harcsázásra való alkalmassá tételével telik. Egy gyorsan elkészíthető és kitűnően használható óriásantennát is összerakunk minden táborosnak, amit már az első éjszaka eredményesen be is vethetnek. Az antennának a többi, csúszó ólommal a fenékhez rögzített felszíni módszerrel ellentétben nincsenek hátrányai. Az antenna „direkt” módszer. A kapás érzékelését és a bevágási utat nem terheli a vízoszlop magassága, így sokkal kevesebb az üres bevágás vagy a fárasztás közbeni halvesztés. Egyetlen „hátránya” hogy nem árt, ha a bot mellett ülünk, hogy folyamatosan figyelve várjuk a kapást. Ez nem egy kényelem pecázás, de ha így teszünk, tíz kapásból nyolcat megfogunk, míg a többi módszerrel (főleg ha még tetézzük a bajt a manapság divattá vált állított bot elhelyezéssel, ami a folyóvizeken kívül teljesen indokolatlan) jó, ha tízből két harcsa teszi meg nekünk azt a szívességet, hogy „felakasztja magát”.
Természetesen mindenki úgy horgászik, ahogy neki tetszik, de szerintem a harcsázásban luxus akár egyetlen halat is veszíteni a figyelmetlenség, a felszerelés alkalmatlansága vagy akár az aktuális trend miatt. A táborban egy könnyen összeállítható óriásantennát készítünk. Az alkatrészei – a 180 cm-es bambusznád testtől eltekintve – az Energfish partnerboltokban beszerezhetőek.
Az összeállítás menete a következő.
EnergoTeam
