Szeretett Dunámat járva egyre gyakrabban kapom fel fejemet a kuttyogató éles hangjára, de csurgói süllőportyáimon is rendre tapasztalom a harcsára próbálkozók töretlen lelkesedését. Szerencsére nemcsak horgászból, de harcsából is egyre több van felénk, melyek évről évre könnyedén gyarapítják súlyukat a bőséges takarmányhalon. Sok horgász próbálkozik a nyár derekától elcsípni egy-egy szép példányt, s bár láthatóan nem ez a faj a fő profiljuk (ehhez a körhöz tartozom én is), mégis igyekeznek a nem túl drága, de persze nem is túl silány felszerelésükkel nekivágni annak a kalandnak, amelynek senki nem mondja meg előre a forgatókönyvét. Happy end vagy kudarc? Bizony, korántsem mindegy…
Horgásszak bárhol és bármire is, a felszerelés kiválasztásánál már régóta az arany középutat választom. Elkerülöm a pocsék minőséget, mert a hazárdjáték és a bosszankodás nem az én világom, és ugyancsak kikerülöm a csillagászati összegű portékákat is. A harcsás cuccokkal is pont ez a helyzet, így hát olyan felszerelést kerestem, melynek ára ésszerű keretek között mozog, és egy pár szezonon keresztül bírja azokat a megpróbáltatásokat, melyeket egy jobb hal akasztásakor-fárasztásakor tudnia kell állnia.
Véleményem szerint a tízezer forintos kategóriában az ET Specialist Catfish a legátgondoltabb választás. Minden paraméterrel rendelkezik, amellyel egy harcsahorgászatra tervezett tekerőnek rendelkeznie kell, rengeteg zsinór ráfér, a hajtómű egyszerű és megbízható, és a különálló lényegi egységei (tányérkerék, dobemelő tengely, csapágyak) duzzadnak az erőtől.
A metálszürkére fújt grafit orsóház kimondottan jól áll neki, a küllem viszont totálisan másodlagos az én megítélésem szerint egy ilyen, 636 grammosra hízott monstrum esetében. Őszintén, ki fogja nézegetni az ölében pihenő orsót kuttyogatáskor vagy az éjszaka vaksötétjében a fárasztás ramazúrija alatt? Szépen fut, jól ki van egyensúlyozva és borzasztóan masszív, ez a lényeg!
Az ET Specialist Catfish a pergetés kivételével minden harcsás módszerhez bátran ajánlható. Zsinórbefogadó képességével is elégedettek lehetünk: a 0,40 mm-esből 400 métert tekerhetünk a 75,5 mm (!) átmérővel rendelkező alumínium dobra! Az ötvenes zsinórból lényegesen kevesebb, 250 méter csévélhető fel, de még ez is több mint elég a fent felsorolt módszerek valamelyikéhez.
A nagyhalas orsókra jellemző áttétellel rendelkezik a Catfish is, egy hajtókar-fordulat alatt négyszer szalad körbe a rotor a tengely körül (4,1:1). Jobb nem is lehetne erőkifejtés szempontjából, a terhelés maximálisan egyenletes elosztására. Orsónk 5 golyóscsapággyal és tűgörgős visszaforgásgátlóval van szerelve, tehát minden kritikusnak számító ponton csapágyas alátámasztást találunk, mint például a zsinórvezető görgőn és a tányérkerék mindkét oldalán is.
A precízen kidolgozott, extra erős grafit házban a legmegbízhatóbb konstrukciót találjuk, a kulisszás vagy más néven kinyomó kerekes dobemelő mechanizmust. Az öntvény tányérkerék túlméretezett, pusztán azért, hogy jobban és tovább bírja az a terhelést, melyet állnia kell a harcsa fárasztása során. Meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy még a legnagyobb erő ellenében is könnyebben fogjuk tudni hajtani orsónkat a megszokottnál.
Az orsóhoz természetesen botot is ajánlok. Ha maradni kell a csónakos megoldásnál (mely ugye harcsázásnál csupa előnyt jelent), akkor rövid (csónakos) botnak a kompozit anyagú Gold Star TGV Cat ajánlható jó szívvel, mely tökéletesen passzol az orsóhoz és a pénztárcánkat a legjobban kíméli. A kisebb harcsák megfogásához pont elegendő a terhelhetősége, 25-30 kilóig teljesen jók vagyunk vele, 100-300 grammos tartománya és rugalmassága eddig garantáltan kiszolgál minket.
Végezetül hadd ajánljam figyelmetekbe a kapitális harcsák elejtésére is alkalmas felszíni harcsázó szereléket. Koós mester stupekja tartalmaz minden elemet, amire az adott horgászmódszer sikerességéhez szükség van. Ennek segítségével a horgon elhelyezett csalit a vízfelszín közelében kínálhatjuk fel a harcsának úgy, hogy közben a gubancolódás esélyét minimálisra csökkentjük.
Forrás: Halmos Mihály
