Van egy kis tó a lakóhelyemhez egész közel, amelyről nagyon ellentmondásos információkat halottam mostanában. Ez a tó nem más, mint a Mányi Horgásztó. Néhány horgászcimborám szerint nem lehet itt halat fogni, az egyikük betlit betlire halmozott ebben az évben is és a tavalyi szezonban is. Viszont sok más ismerősöm legendás fogásokról beszél, nagy pontyokról, nagy amurról, compóról! A betli és a nagy ponty között nagyon nagy a szakadék. A beszámolók meghallgatása után elhatároztam, hogy megnézem a tavat a saját szememmel is, kipróbálom magam ezen a vízterületen! Compót még soha sem láttam a horgomon, már ezért is megérte beélesíteni a két Nevis Envy feederbotomat, hátha horogra akad majd egy!
A munkahelyemre nem is olyan régen új kolléga érkezett. A kezdeti formális beszélgetések után elkezdtünk komoly dolgokról beszélgetni Hargitai Marcival. Hamar kiderült, hogy van közös téma. A természet és a horgászat szeretete adott bőven beszédtémát, hiszen mindketten szimpatizálunk mindkettővel. Marci ekkor beszélt nekem először a mányi kalandjairól. Szó szót követett, aztán megbeszéltük, hogy egyik nap munka után beülünk a kocsiba és terepszemlét tartunk. A tóhoz megérkezve nagyon szép látvány fogadott minket. A tó körül van egy kis fenyőerdő, van búzatábla, kukoricatábla, énekelnek a madarak. A tó környéke szépen karban van tartva, fű lenyírva, nád rendbe rakva, szóval tökéletes látványt nyújtott a hely! Van pár stég is és beülő is a felkapottabb helyeken. Van patakbefolyó és kifolyó is, sőt még egy előtározó is van, ami halneveldeként is funkcionál. Annyira megtetszett a hely, hogy már azon a napon megbeszéltük, hamarosan visszatérünk, természetesen horgászfelszereléssel.
Néhány hasznos információ a tóról:
Maga a tó Fejér megyében, Mány külterületén található. Területe 3,5 hektár, átlagmélysége 1.5 méter. A Sajgó-patak duzzasztásával hozták létre az ötvenes években. Megközelítése: Budapestről a 100-as főúton a bicskei körforgalomnál Mány felé kell letérni. A falu előtt jobbra egy tábla jelzi a tavat. Az M1-es autópályáról a bicskei lehajtónál Bicske irányába kell letérni, majd a körforgalomnál Mány felé. A zsámbéki lehajtónál letérve Zsámbékon keresztül Mány irányában a mányi elkerülő úton kell haladni. A falu végén találjuk a tavat. Érdeklődni lehet a tóval kapcsolatos további információkról ezen a telefonszámon: (30) 448 3810. Mi sportjeggyel horgásztunk minden alkalommal, ami most a nyári akció keretében szeptember elsejéig 2000 Ft-ba kerül. Vasárnaptól csütörtökig 6:00-20:00 óráig lehet pecázni, péntektől szombatig pedig 6:00-18:00-ig. Éjszakai horgászat péntek-szombat 18:00-6:00-ig.
A következő hétvégén útra keltünk.
A 390-es Envyvel távolabb, maximum 50 méterre horgásztam ponty(ok) reményében. Egy 60-as méretű Nevis Navy Carp orsót tettem fel rá. Különböző végszerelékekkel próbálkoztam, hol a feederes hosszú előkéssel, hol a pontyos araszos előkéssel.
A 360-as Envyvel mindössze 20 méterre horgásztam. Célom itt is a ponty volt, de úgy, hogyha keszegféle vagy kárász tévedne a horog közelébe, akkor ezek a halak is horogra kerüljenek. Orsónak először a 65-ös Okuma Longbowmat használtam, de nem tetszett, hogy a zsinórklipsz nem teszi lehetővé a kiakasztást, ezzel kizárva a pontos etetést. Később erre a botra is egy 60-as Navy Carpot tettem fel. Ez a párosítás a továbbiakban nagyon bevált nekem. Ezen a cuccon csak a feederes hosszú előkés szereléket alkalmaztam. Feederkosár, 0,14 mm-es horogelőke 60 cm hosszúságban, 10-14-es méretű apró horog csontival és gilisztával csalizva.
Az elején pontyra lebegő bojlival próbálkoztam, az apróhalas szerelék horgára pedig csontit és gilisztát tűztem váltogatva vagy egyszerre. Nehezen indult a dolog, hiszen a pontyos cájg spicce nem akart megmozdulni.
Nagyon csalódottak voltunk az első alkalom után, hiszen nem sikerült pontyot fogni egyikünknek sem. Marci is próbálkozott mindenféle módszerrel, trükkök sokaságát vetette be egy jó fogás reményében, de eredménytelenül várta ő is a nemes halakat. Azt gondoltuk, hogy a nagy meleg sem segítette elő a célunk elérését. A tavon csak középen fogtak jobb méretű halat, elsősorban azokon a helyeken, ahol a bojlisok ülnek le előszeretettel. A kudarcot nehezen viseltük, így pár nap múlva ismét szerencsét próbáltunk.
A Mányi Horgásztó gyönyörű hely. Kijelenthető, hogy két horgászat alatt nem lehet kiismerni egy tavat, de azért sok minden leszűrhető. A tó halállománya - véleményem szerint - szerény. Compót még messziről sem láttunk, sajnos. Ottlétünk alatt fogtak egy nagyobb amurt és talán két pontyot. Horogra került még ezenkívül négy-öt afrikai harcsa is. Dévéreket lehetett fogni, de nem mindig folyamatosan. Kárásznak a nyomát sem láttuk. Két alkalom alatt nem láttam mindent, de a lényeget igen. Szerény fogásokról számoltak be a kifelé érkező horgászkollégák is. Viszont Marci barátom szerint egyik betlis pecája után az egyik cimborája egy tizenhét kilós pontyot fogott nem sokkal később ugyanazon a helyen. Szóval, érdekes egy víz ez. Egy biztos, a tó tulajdonosa telepíthetne egy kicsivel több halat a vízbe, akkor még vonzóbb hely lenne a horgászok, de akár a profi versenyhorgászok számára is. A pálya alkalmas lenne akár a rakós botos horgászatra is. Igazi kis ékszerdobozt lehetne belőle csinálni egy kevés anyagi és munkaerő befektetéssel.
A Nevis Envy botokról a mai horgászat is bebizonyította, hogy nem keszeghorgászatra tervezték őket. Ezen az alkalmon sok dévért vesztettem fárasztás közben, a keszegezéshez egy lágyabb karakterisztikájú botcsaládra lett volna szükség. A gyors dobásokban segítségemre volt a heavy méret, de ezekhez a halakhoz, erre a vízre sok volt. Light feederrel is meg lehet itt oldani a feladatokat. Ha az a legendás tizenhét kilogrammos ponty lenne a következő cél, akkor természetesen csak ezeket a botokat hoznám. Hiányérzetem van a tóval kapcsolatban, nincs kizárva, hogy csak azért is szerencsét próbálok újból! Egy dolog tart vissza. A rossznyelvek szerint lehalászták a tavat tavaly ősszel. Hogy ebből mi igaz és mi nem, nem tudom, de az biztos, hogy az az energia, amit ide fektettünk, más vízen komoly eredményt szokott hozni. De a remény hal meg utoljára…
Írta: Dajnics Ferenc
Fotók: Dajnics Ferenc és Hargitai Márton