Az orsók az elmúlt majd két hónapban sokszor kaptak főszerepet picker-, valamint matchbotjaimon. Voltak napok, amikor keszegek, voltak, amikor pontyok dolgoztatták a Nevis orsókat. Bízom benne, hogy ennyi idő alatt reális kép alakult ki róluk a fejemben. Remélem, sikerül ezzel a kis írással bemutatnom számotokra a Nevis Ixxus Match FD 35 és RD 35 matchorsókat.
A gyári dobozból kibontva mindkét orsó elnyerte a tetszésemet, korrekt orsókat tesztelhettem. Teljesítményük maximálisan megfelel a feltüntetett árnak. Mindegyik dobozban helyet foglalt az orsó mellett egy pótdob, ami teljesen megegyezik az eredeti fém dobbal, valamint egy kis vászon táska, ami előnyös lehet az orsóink szállításánál. Az elsőfékes orsó 326 grammot, míg a hátsófékes orsó 332 grammot nyomott a mérlegen. A szobában próbálgattam a fékeket nagyobb terhelés alatt, és nagyon meglepődtem az eredményen! A fék az egyik orsó esetében sem tapad, szépen adagolják a zsinórt, és nagy úton lehet állítani a fékerősséget az elsőfékes orsónál. A hátsófékes kicsit fura, mert nagy úton jár a két véglet, a nagyon laza és a nagyon erős beállítás között: 1-1,5 fordulat alatt változtatható, így akár harcifékként is használható, csak rá kell érezni a helyes fékbeállításra.
Egy jó pontyos horgászatot nem sikerült összehoznom fényképezőgéppel együtt, így nem arról fog szólni a cikk. Finomszerelékes versenyhorgászathoz közelebb álló halakat vettem üldözőbe, a kedvenc halaimat, a dévérkeszegeket.
A kedvenc horgászvizemen, egy gyönyörű kavicsbánya-tavon kerestem ezeket a csodálatos uszonyosokat. Ha a térképen kéne behatárolni a horgászvizet, akkor Szlovákia nyugati részén, Csallóközben kellene kutatnunk, Nagymegyertől mindössze 1 kilométerre. Tavaly ősszel telepítettek rengeteg dévért a vízbe, ezért reménykedve vártam matchboton is a jelentkezőket.
A horgászhelyem évek óta változatlan, egy stég előtti 4 méter mély, egyenes, vékony iszap- és homokréteggel borított kavicsos rész, amit hínárszőnyeg ölel körbe. Mindössze 8-10 méterre a stégtől található egy törés, ahhoz szoktam horgászni. Fölösleges beljebb keresni a halat, legyen szó bármilyen békés fajról. Az elmúlt években sok nagytestű bodorkát, kárászt, kisebb pontyokat, sügéreket csaltam horogra, de dévérkeszeget még sosem fogtam ebben a vízben, meg úgy általában sem sokat, errefelé nem elterjedt halfaj.
A tesztpecát kétnaposra terveztem, az első napon az első fékest, második napon pedig a hátsó fékest használva. A felszerelés, amit ezekre a napokra választottam, egy 390-es, lágynak mondható matchbotból, valamint a már említett Nevis Ixxus Match FD/RD 35-ös orsókból állt. A használt szerelék, nem tudom, mennyire mondható finomnak, ha dévérkeszeg céltudatos horgászatáról van szó, de szerettem volna megfogni az esetleg be-beugró pontyokat is. Az orsók dobjára 16-os süllyedő zsinórokat csévéltem és 14-es előkét használtam. Vékony karbonszáras antennával szerelt 12 g-os wagglereket akasztottam a karabinerbe, a zsinóron 2-2,5 g ólommal. A zsinóron lévő ólmok súlya nem véletlenül ilyen csekély, de erről a későbbiekben…
Az etetőanyagot nem bonyolítottam túl, 2 kg Timár Mix Speciál keszegező kaját kevertem össze 2 kg löszös földdel. Ennyi. A keverék megőrzi az etetőanyag illatát, de a háttérben azt a jó kis föld illatot is magában hordozza, és nem utolsósorban kiválóan ködöz, ami alapkövetelmény a dévérkeszeg horgászatánál. Nem titkolt vágyam volt, hogy a nagyobb testű dévérkeszegeket, pontyokat is horogra csaljam, ezért az etetés mögé 4-5 méterre csúzliztam Top Mix Economic pelletet Big Carp ízesítésben, valamint csemegekukoricát.
Versenyládát nem vittem magammal a stéges, 3-4 órás horgászatokra - kényelmesebb és könnyebben szállítható a székem, és minden apróságnak megvan a pontos helye, minden kézre esik.
A horgászat gyorsítása érdekében háromféle etetést hoztam létre. Egyik volt a már említett nagyhalas, a másik az etetőanyagos a töréshez a fenékre, a harmadik egy etetős vízközt. A két utóbbit úgy oldottam meg, hogy a kaját keményre gyúrva vagy csak kevésbé megnyomva dobtam a kívánt helyre. Csalinak csontkukacot, valamint csemegekukoricát használtam, mást nem is vittem magammal, mivel az előző napokban csak csontkukaccal tudtam jól fogni a halat, a gilisztát nem vették fel a halak. Az előkéből nagyjából 10 centiméter feküdt a fenéken, a jelzőólom a fenék fölött 3-5 centiméterre foglalt helyet. A halakat vízközt csak a leszálló csalival tudtam kapásra bírni, stabil vízközti beállításnál sokkal ritkábbak voltak a kapások, mint amikor a csali a fenéken feküdt. Vízközt jobbára kisebb, míg fenéken nagyobb testű dévérek akadtak horogra. A lassan süllyedő csalit úgy oldottam meg, hogy a szereléket az etetés mögött 1-2 méterrel már elkezdtem beállítani, majd amikor a horog nagyjából félvízen járhatott, nem engedtem több zsinórt, és hagytam, hogy az úszó „ballagjon” a helyére, így lassabban szállt lefelé a csali. A kapást könnyű volt érzékelni: ha a jobbra-balra dülöngélő úszó megállt, esetleg kiemelkedett a teljes test, és még nem állt be, akkor minden esetben hal volt a tettes. Ha pedig beállt a szerelék, akkor nagyobb valószínűséggel szákoltam nagyobb testű halat. Többnyire 2-3 szem csontkukaccal és kukoricával csaliztam a 12-es Awa-Shima, vastaghúsú füles horgot.
Nagyhalazásnál az etetés mögött horgászva többnyire 5-8 szem csontit tűztem a horogra, de a kis horog így is jól akadt a halak harmonikaszerű szájába. A nagyobb csokor csontit már gyorsan süllyesztettem a kívánt mélységbe, ami így a fenéken elterülve kellette magát. Amíg a nőket a virágcsokor, addig a dévérkeszegeket a csonticsokor vonzza, szóval a tanulság, hogy a csokor sok esetben nyerő lehet :).
Nagytestű dévérkeszeg nem akadt horogra, pedig jó lett volna egy nagyobbacskát is fogni, de ezek a frissen telepített halak is remekül szórakoztattak.
Nagyon jól telesítette feladatát a Nevis Ixxus Match FD 35 névre keresztelt matchorsó. Horgászat közben nem kellett az orsóra különösebben figyelnem, nálam ez pedig azt jelenti, hogy nem volt vele baj. Előnyben részesítem a dupla hajtókarját is, mivel így ki van egyensúlyozva, és nem rángatja kezünket tempósabb tekerés során sem. A fékrendszere a nap során kiválóan működött. Ilyen árban ma igen nehezen lehetne másik ilyen tudású („jobb”) első fékest találni az orsók palettáján.
Három órát horgásztam intenzíven, ez idő alatt a halakat versenyszákba helyeztem. A szák kiemelésekor döbbentem rá, hogy mennyi halat is fogtam. Néhány fotó és a mérlegelés után már azzal a ténnyel álltam szemben, hogy 8 kiló halat adott a víz, amiket hamar vissza is engedtem. Az előző két naphoz képest romlott a mutató. Napról napra rosszabb lett, de ez a változó időjárásnak is „köszönhető”.
A horgászat menete, etetési módja ugyanaz volt, ugyanazokkal a csalogatóanyagokkal, csak a halak kapókedve volt szokatlanul alacsony. Az eddig használt lassan süllyedő csali sem jött be, a fenéken fekvő pedig még annyira sem. A nagyhalas etetésről meg ne is beszéljünk… Jobbára tenyeresnél alig nagyobb dévérkeszegek lopták magukat horgomra, nagyobb alig-alig jött. Közrejátszhatott ebben az épp aznap betörő hidegfront, és a vele járó északi szél is.
Csak gyorsan süllyedő és a fenéktől 10-15 centiméterre lévő csalival tudtam halat fogni, ami engem is meglepett, mert eddig ezek a csali felkínálási technikák nem nagyon szuperáltak. E módszerekkel próbáltam minél több halat fogni. A horgászat vége felé már nyugtáztam, hogy az utóbbi öt napon is csak dévérkeszeget sikerült fognom, más halfajt nem. Az elmúlt években egy dévér se jött, most meg csak az. Na, ez aztán érdekes! A következő halam máris egy bagolykeszeg volt, amit eddig még sosem fogtam tudomásom szerint, nagyon örültem a bő tenyeres uszonyosnak. Végre megtört a jég, gondoltam magamban, miközben már épp beállt az úszóm, vagyis be akart volna állni, de valaki a fenéken tovább húzta a víz felszíne alá. A bevágást követően nem a megszokott enyhe ellenállásba ütköztem, hanem végre egy testesebb jószágot éreztem! Hamar megszólalt a fék is, és széles mosollyal fárasztottam matchbotos pontyomat. Nem örvendhet se nagy testsúlynak, se kiemelkedően hosszú testnek a kis tükrös, így hamar merítőbe került. Horogszabadítás, majd a kötelező fotózás után vígan úszott vissza a barátai közé. Talán találkozunk néhány év múlva, amikor már remélhetőleg nagyobb lesz.
A horgászat további részében - pontyra várva - Haldorádó Carp Master Kukorica tuning Vörös Démon ízesítésű kukoricával csaliztam, ennek ellenére csak néhány kis dévérkeszeg került szákba.
A mérleg nyelve 6 kilogrammig lengett ki a ponty nélkül, így semmi okom panaszra. Véleményem szerint a rossz időjárás mellett is sikerült a legtöbbet kihozni az adott helyzetből.
A Nevis Ixxus Match RD 35 esetében a név egy a kategóriájában korrekt orsót takar, amit bátran merek ajánlani minden olyan finomszerelékes horgásznak, akik a hátsó fékes orsókat preferálják.
Az orsók nagy áttétele és a rövid hajtókar lehetővé teszi a pörgős horgászatot. A fékük jó, nem letapadós. Elég nagy pozitívumnak tartom, hogy a dobokon feltüntetett zsinórkapacitás megegyezik a valósággal, így nem kell azon törni a fejünket, hogy mennyi zsinórral vegyünk többet vagy épp kevesebbet a feltüntetett értéknél. (Ehhez persze az is kell, hogy a zsinór vastagsága megegyezzen a rajta feltüntetett vastagsággal.
Végezetül néhány katalógusadat:
| Gyártó | Nevis | Nevis |
| Típus | Ixxus Match FD 35 | Ixxus Match RD 35 |
| Tömeg (mért) | 326 g | 332 g |
| Áttétel | 6,2:1 | 6,2:1 |
| Méret | 35 | 35 |
| Csapágy | 5 golyós- + 1 görgős csapágy | 5 golyós- + 1 görgős csapágy |
| Dob | Alumínium dob és alumínium pótdob | Alumínium dob és alumínium pótdob |
| Visszaforgásgátló | végtelenített visszaforgásgátló | végtelenített visszaforgásgátló |
| Fékrendszer | első fék | hátsó mikrofék |
| Zsinórtároló kapacitás | 0,18 mm / 120 méter | 0,18 mm / 120 méter |
| Orsóház anyaga | Grafit-hybrid | Grafit-hybrid |
| Hajtókar | Dupla hajtókar gumi foggantyúval | Dupla hajtókar gumi foggantyúval |
| Zsinórvezető görgő | Csavarodásmentes | Csavarodásmentes |
| Felkapókar | Erősített, krómozott cső felkapókar | Erősített, krómozott cső felkapókar |
Az elmúlt jó néhány, az orsókkal közösen telt horgászat alatt egészen megkedveltem őket, abszolút használható is kütyük.
Remélem, ez a dévérállomány megmarad, sőt szaporodni fog egyre több vizünkben, és egyre többször lehet majd velük találkozni! Ehhez pedig az szükséges, hogy ne a konyhaasztalhoz vagy cicánk táljához vezessen a megfogásuk utáni első útjuk. Vigyázzunk a halállományra, mert talán még van mire!
Hajdu Tamás (matchuszo)
Fotó: Hajdu Zoltán, Hajdu Tamás
