Az 50. Édesvízi Halfogó Világbajnokságnak a szlovákiai Madunice adott otthont szeptember 13-14-én. Nagy várakozás, sok munka, kemény felkészülés előzte meg a legrangosabb horgászversenyt, ami fényes sikert hozott a magyar csapat számára. Nekik köszönhetően minden magyar horgász büszkén húzhatja ki magát: VILÁGBAJNOKOK vagyunk!
A versenypálya közelsége, a szlovák horgászbarátok segítsége lehetővé tette, hogy a magyar válogatott tagjai az elmúlt évben és az idén, szinte minden jelentős horgászversenyen ott legyenek, mintegy felkészülésképpen a szeptemberi megmérettetésre. Titokban mindenki szeme előtt a világbajnoki cím megszerzése lebegett, még akkor is, ha tudták nem lesz egy sétagalopp, nagyon erősek az ellenfelek.
Darabra viszonylag kevés halat lehetett fogni az edzéseken, de ezek átlagsúlya gyakran meghaladta az 1 kg-ot. Volt küsz is a pályán, azok viszont nagyon aprók voltak. Arra volt jó, hogy az ember elkerülje a nullázást. Nem szerepelt a taktikában egyébként a snecizés, csak mint „menekülési útvonal”, jöhetett szóba, ha nem sikerül halat fogni. A Vág folyó üzemvízcsatornájának fő halállományát a márna és a dévérkeszeg alkotta. Szorványosan horogra akadt még bagolykeszeg, domolykó, sügér, kárász, jászkeszeg, ponty, amur és kisebb harcsa is.
A csapat kétféle etetőanyagot próbált és használt a verseny alatt: Katus Szuper Pontyot, valamint Sensas River + Gros Gardons keverékét. Mindkettő kiválóan működött. Az áramlás miatt, apró folyami kaviccsal történt az etetőanyag nehezítése. Nagyon pontosan kellett kiszámolni a mennyiséget, mert összesen fordulónként 17 liter volt a limit, ami folyóvízen nem túl sok. Természetesen ebbe bele kellett számítani a földet is, ami a szúnyoglárva bejuttatásához kellett.
A szúnyoglárván kívül - szintén kővel nehezített - ragasztott csontkukac került alapozásra, és utánetetésre.
1. forduló
Szombat reggel érezni lehetett a feszültséget a levegőben, ennek ellenére mindez nemigen látszott versenyzőinken. Ők rutinosan készültek, minden a megfelelő rendben és ütemben haladt. Semmi gond nem volt a csali és élőanyag ellenőrzéssel sem. A szektorbírók pedig kifejezetten barátságosak voltak.
Örömmel láttuk a rengeteg magyar szurkolót, a sok felvidéki magyart, aki jött és eredményes versenyzést, jó szereplést kívánt.
A segítők is elfoglalták helyeiket, URH rádión folyamatosan kommunikálva, szemmel tartva az egész mezőnyt, különös tekintettel a szóba jöhető ellenfelekre. Mindenképpen szükség volt erre, a magas 39 fős szektorok miatt, ami azt jelenti, hogy 39 ország képviseltette magát a világbajnokságon. Ebben az évben először Kína nemzeti válogatottja is itt volt. Az USA és Dél-Afrikai Köztársaság csapatai, régi vendégei a kontinensviadalnak.
A legelső jó hír a „C” szektorban horgászó Schäffer Károlyról szólt, aki sikeresen szákba terelte első termetes dévérkeszegjét. Azonnal ment a hír körbe a módszerről, csaliról. Az első óra végére, Katus Gyulán kívül mindenkinek volt nagytestű hala.
A sorsolásunk nem volt túl jó, az „A” szektorban horgászó Magyar Szilárd, kifejezetten előnytelen helyen a 38-ason horgászott. Ebben a szektorban az alacsony számú helyek voltak eddig a halasak. A „B” szektorban Hamar Ferenc horgászott, a „D” szektorba Ambrus Tibor került, míg Katus Gyula az „E” szektort húzta.
A második órát leginkább a megakasztott és gyorsan távozó halak jellemezték. Sajnos a nagytestű márnákat nem volt egyszerű szákba terelni. A csatorna köves alján megtelepedő vándorkagylók gyakran, mint a borotva vágták el az előkezsinórt. Ha nem sikerült mindjárt az akasztás után elemelni kissé a halat a fenéktől, akkor szinte reménytelen volt a kifogása. Nagyon sok volt a „fantomkapás” is. A halak ott voltak az etetésen gyakori volt a beleúszásos kapás, ezáltal gyakran akadt testbe a horog. Sajnos ezek a halak ritkán kerültek szákba.
Ahogy fogyott az idő úgy érkeztek a jó hírek. Károly vezette szektorát a segítők szerint, Katus Gyula az utolsó órában 4 nagy halat is szákolt. Tibor szákjába is került erre az időre nagy dévér és 2 kg feletti márna. Hamar Feri is fogott egy kiló feletti dévérkeszeget. Egyedül Szilárd volt nehéz helyzetben szektor belsőként. Volt 3 jó hala, de a szektor elején nagyon fogták a halat.
Gyors számolás a mérlegelés után: Szilárd 15, Ferenc 10, Károly 1!, Tibor 7, Gyula 3 pontot szerzett. Ezzel szorosan a belga csapat mögött (négy pont hátránnyal) 36 ponttal a másodikként fordultunk. Mögöttünk a horvátok 38 ponttal, a harmadik helyen álltak. Nagyon fontos volt, hogy nem „szállt el” senki a csapatból. Az esélyesnek tartott olasz, angol, francia csapatból bizony betliztek jó páran.
Mint már megszokhattuk a "legrosszabb" eredményt horgászó versenyzőt cserélte le Német László szövetségi kapitány, így Magyar Szilárd helyett vasárnap Nagy Attila horgászhatott.
2. foruló
A másnapi sorsolás sem sikeredett túl fényesre, de ez van, innen kell megoldani a feladatot. Az „A” szektor felső haltalan felére került Nagy Attila, a „B” szekorba Ambrus Tibor, a „C” szektorba Schäffer Károly, a „D”-be Hamar Ferenc, míg az „E”-be ismét Katus Gyula került.
Az előző napihoz képest ragyogó napsütés, kifejezetten meleg idő várta a versenyzőket. Az időjárás már készült valamire! Nagyon jó hangulatban telt a felkészülés, a nagy lehetőség terhét talán sikerült elhessegetni, és minden erővel a halfogásra koncentrálni. A csapatnak is nagy volt a tét, de Károly még nagyobb előtt állt. Ha ma is egyest horgászik, esélyes lehet az egyéni világbajnoki címre!
Jól indult a nap! Az első hal most is gyorsan szákba került. Meglepetésünkre a lehetséges ellenfelek közül, sokan a küszözést választották. Többek között a belga csapat egy része is. Nagyon jó volt ez nekünk! Katus Gyulának már volt egy nagy hala, amikor a szektorában horgászó belga versenyző addig 30 küszt fogott. Ugyanez volt a helyzet a „D” szektorban is. Hamar Feri fej-fej mellett haladt a lengyel versenyzővel és az első óra végén már kb. 2 kg hala volt. A többi esélyes itt igen gyengén muzsikált.
A „C” szektorban Karcsi is 5-ben van, jött a jelentés a segítőktől. A „B” szektorban Tibor sem állt rosszul, jó hír volt, hogy Attila is nagyon jól állt az „A” szektorban.
Viszonylag kevés kapás volt, annak ellenére, hogy ott volt a hal az etetésen. Ezt azokból a pici ütésszerű kapásokból lehetett tudni, ami a beleúszásból keletkeztek. Ilyenkor segített, az addigiaktól eltérően vezetett csali. Ha úsztatás során jelentkeztek a beleúszások, de mégsem volt kapás, akkor egy gyors váltás csodára volt képes. A megállított, laposúszós szerelék gyakran az első betolásra kapást eredményezett. És fordítva ugyanígy. Ezt felismerve, egyre gyakrabban hangzott fel a rádióban magyar versenyző sikeres szákolásáról hír.
Ennek egyenes arányában, a nézők között fokozatosan nőtt a feszültség. Alan Scotthorne és a magyar versenyzők mögött hatalmas tömeg volt. Versenyzőink minden egyes halát hangos taps kísérte. Hihetetlen hangulat uralkodott a versenypályán.
Szinte nem akartunk hinni a fülünknek, de nagyon jó hírek érkeztek minden szektorból.
A mérlegelések után Katus Gyula 6, Hamar Ferenc 3, Schäffer Károly 4, Ambrus Tibor 1!, Nagy Attila 5 pontot szerzett.
19 pont! Ez azt jelentette, hogy a magyar csapat megszerezte az első helyet! Nagyszerű eredmény, leírhatatlan öröm a versenyzők, nézők, segítők között.
Majd a meghatottság könnyei a dobogón. Világbajnokok vagyunk!
1. Magyarország 55 pont
2. Lengyelország 93 pont
3. Franciaország 103 pont
4. Belgium
5. Anglia
6. Szlovákia
7. Németország
8. Horvátország
9. Olaszország
10. Wales
Egyéni rangsor
1. Alan Scotthorne - Anglia - 3 pont
2. Schäffer Károly - Magyarország - 5 pont
3. Bednarszki Róbert - Lengyelország - 7 pont
4. Ambrus Tibor - Magyarország
5. Hason Marian - Szlovákia
6. Gazannois Christophe - Franciaország
7. Katus Gyula - Magyarország
...
21. Hamar Ferenc - Magyarország
...
Magyar Szilárd és Nagy Attila egy fordulót horgászott
