Bojlis Suli 19. - Dobócső, csúzli, etetőrakéta vagy parittya?

2009-06-27

Hazánkban sok olyan horgászvíz található, ahol tilos a csónakhasználat még etetés céljából is. Ilyen helyzetben jogos a kérdés, hogy ne etessünk, vagy hogyan is horgásszunk?! E probléma megoldására különböző technikák születtek, melyeket megpróbálok körülírni, így mindenki eldöntheti, számára melyik a leginkább megfelelő.

Dobócső

A dobócső egy hosszabb, ívesen meghajlított, vékony falú, praktikusan kialakított markolatú műanyag cső, mellyel bojlit tudunk nagy távolságra és - kellő gyakorlás után - nagy pontossággal bejuttatni. Több átmérőben is kapható, ezáltal hozzáilleszthetjük bojlink méretéhez.

Sok cég készít dobócsövet, így könnyedén kiválaszthatjátok a számotokra megfelelőt

Fontos a helyes testtartás, főleg ha nagy távolságra kell dobni a bojlit

Egy határozott, gyors rántással indítsátok a dobást

Fontos, hogy időben állítsátok meg a csövet, különben a lábatok elé fogtok etetni :-)

Csúzli

Talán a legrégebbi parti etetési technika eszköze. Maga a csúzli három fő részből áll, egy erős, legtöbbször fémből készített szárra csatlakozik a gumi, ahhoz pedig a kosár, melybe az etetésre szánt anyagot helyezzük. Vásárolhatunk etetőanyag-belövő csúzlit, de kapható kimondottan bojli lövésére készített változat is.

Ugyanazon típusú csúzli, melyet két különböző kosárral készítenek

Már csupán a megfelelő erőre van szükség

A csúzli elején található műanyag védőlemez megóvja kezünket a visszacsapódó gumi okozta sérülésektől

A Technipeche gombócformáló segítségével könnyedén készíthettek egyforma „töltényeket” a csúzlizáshoz, ez segít a pontos etetésben

Ezeket a golyókat még nagy távolságra is könnyedén belőhetjük

Etetőrakéta

Az etetőrakéta olyan helyeken nyújt plusz előnyöket, ahol távolra szeretnénk etetni és horgászni, de ehhez nem használhatunk csónakot. Akár száz méter feletti távolságokra is bejuttathatjuk vele az etetőanyagokat, persze megfelelő felszereléssel. Magvak (búza, kukorica, kender stb.), félbevágott bojlik és akár pellet is belehelyezhető. Vízbe érve felbillen, tartalmát kiadja. A rakétán található lyukakon keresztül távozik a víz, amely megkönnyíti a kihúzását. Több méretben is kapható, így mindenki kiválaszthatja a számára megfelelőt. Fontos, hogy csak az ehhez megfelelő felszereléssel használjátok, ugyanis egy pontyozó botban komoly károkat tehet a megtömött etetőrakéta súlya miatti túlterhelés. Az ún. spood botok azok, melyeket erre a célra készítettek, ezek lényegesen erősebbek, általában 5,5 librás erősségben (!) készítik őket.

Többféle méretben vásárolhatunk etetőrakétát

A FOX komplett szettben kínálja a horgászok számára

A betét az apró magvas vagy pelletes etetés folyamán fontos, így az etetőanyag nem tud kihullani a rakéta oldalán

A kis gomb segítségével a helyére is pattinthatjuk, ezáltal nem tud kiesni

… de soha ne teljesen tele, mert a felesleg kihullik a dobás pillanatában

Vízbe érésekor még benne van az etetőanyag…

… de a következő pillanatban a rakéta fejre áll és kihullik a tartalma

Parittya

Román és szerb bojlis specialistáktól lestük el a parittya használatát, akik megdöbbentő eredményességgel alkalmazták ezt a rendkívül egyszerű eszközt olyan vizeken is, ahol a csónakból való etetés, illetve a behordás nem engedélyezett. Sokan vannak úgy, hogy nagy mennyiségű etetőanyagot szeretnénk bejuttatni nagy távolságra. Nincs szükség másra, mint egy nagy dobósúlyú (minimum 200 grammos) botra és egy erős dobózsinórral feltöltött dobú orsóra. Ezzel kell elvégezni a műveletet oly módon, hogy a parittyát felkötjük a zsinór végére, és belehelyezzük a narancsnyi nagyságú gombócot. Az erőteljes dobás során a parittya nem repül tovább 15 méternél, de a gombóc akár a 100-110 méteres távolságot is elérheti. Ezzel a technikával pillanatok alatt bejuttathatunk akár 3-4 kiló etetőanyagot is eddig elképzelhetetlen távolságba. Hogy hogyan is kell használni, abba nem is mennék bele, hiszen ennek a technikának a koronázatlan királya, Kovács Zoltán már bemutatta egy remekbeszabott írás keretében.