A tavasz szerintem minden horgász számára a legjobban várt időszak. Éledezik a természet, velük együtt kedvenceink is, de korántsem olyan egyszerű ilyenkor őket becsapni, mint gyakran gondolnánk. Egy háromrészes cikksorozatot szentelek ezen évszaknak, melyben bemutatom, hogy én miként eredek pikkelyes kedvenceim nyomába, elsőként egy egyesületi vízen.
Egyesületi víz:
E kifejezés hallatán legtöbbünknek a mai napig leharcolt vizek jutnak eszébe, ahol egykoron dicső állomány lakott, de az öregek vagy elhordták, vagy a halak java elpusztult. Sajnos manapság is még sok ilyen víz van, de vannak kivételek! Utóbbira jó példa Bácsbokod, a Felső-tó, ahol felérte a vezetőség ésszel, hogy a törzsállományt védeni kell.
Szeretem ezt a vizet, mindig széles mosollyal érkezem ide és rendszerint így is távozom. Idén sem volt ez másként! A tavat – mint mondtam – szép halak lakják, de 10+-os pontyot fogni pár fokos vízben azért gyakran kihívás még annak is, aki ismeri az adott vízterületet. Van egy módszer, amely viszont az utóbbi időkben verhetetlen, ez nem más, mint a PVA tasakos, más néven PVA bages horgászat.
Bemutatom, hogy én hogyan is alkalmazom.
Tipp: A legbeváltabb ólomsúly számomra az 53 grammos, illetve fontos, hogy az előkéhez lágy előkezsinórt használjunk, horogméretben pedig a 8-as a leguniverzálisabb.
Tipp: Ha a PVA bag sarkait picit benyálazzuk, könnyebben formálható a tasak, ezáltal áramvonalasabb lesz, vagyis könnyebben dobható.
Tipp: Mindenképp pop-up vagy wafter csalikat használjunk és bátran nyúljunk az élénk színekhez! Nekem a narancssárga szín a favorit.
Hasonló sikeres tavaszt kívánok mindenkinek!
Írta: Rokolya Péter
Fotók: Rokolya Péter, Kieta Bettina
