Mindig szívesen próbálgattam különböző újdonságokat és csalikat, de a sikertelenség meglehetősen szkeptikussá tett. Legutóbbi horgászataim során azonban megtört a jég, sikerült túlszárnyalnom eddigi teljesítményemet. Ezek a nagyszerű élmények és pozitív tapasztalatok újra meghozták a kedvem a tesztelgetéshez, próbálgatáshoz. Legutóbbi alkalommal a Haldorádó Fluo Flavor névre keresztelt termékét próbáltam ki, de nemcsak az etetőanyaghoz használtam, hanem a csalinál is alkalmaztam egy kis praktikát.
A Fluo Flavorra először testvérem hívta fel a figyelmemet. Miután tájékozódtam ennek az aromának a különleges képességéről - miszerint a vízben ködöt képez és ezáltal vizuális ingert is nyújt a halaknak -, elhatároztam, hogy mihamarabb kipróbálom. Hajnali hat órakor érkeztem meg a Verba tanya horgásztavára, de a jó időnek köszönhetően máris zsúfoltság fogadott, végül azért sikerült helyet találnom.
Az etetőanyagomhoz kedvenc alapomat, a Haldorádó Bázis Mix mézes változatát használtam. Ez az etetőanyag először a nagy 2,5 kg-os kiszereléséhez képest meglehetősen baráti árával hívta fel magára a figyelmemet. Nem kell vele spórolni, kiválóan tartja egyben az akár túlzottan is darabos, sok szemcsés keveréket, és ami fő, önmagában is jó csalogató hatásúnak bizonyult. A keverékhez egy kevés amurozó anyagot is felhasználtam, kilónként úgy szemre 200 grammot, de nem azért, mert amurt szeretnék fogni, hanem mert számomra nagyon érdekes és izgalmas tulajdonsággal bíró, úgynevezett liftező szemcséket is tartalmaz. Ezek a szemcsék a vízoszlop teljes magasságában mozognak fel és le, így a vízközt közlekedő halak figyelmét is a csalimra irányíthatom. Következő lépésként került a vödörbe a konzerves csemegekukorica, majd különböző etető pelletek, végül a Fluo Flavor, amiből a Vörös Gyümölcs aromát választottam. Az etetőanyagot a tóból merített vízzel kevertem be.
A csalim elkészítésénél bevetettem egy kis praktikát. Mások elbeszélései, miszerint dobás előtt belemártják a csalit az aromába, adta az ötletet. Néhány oldódó bojlit használtam fel, amelyek eddig sajnos nem hoztak eredményt. Ezeket a 16 mm-es golyókat először szabálytalan formájúra faragtam, majd egy üvegbe téve öntöttem rájuk az aromát. Az elkészült csalik kb. egy órát pihentek az első bevetés előtt. A felkínáláshoz 6-os méretű bojlis horoggal és csalitüskével szerelt előkét használtam.
A horgászat megkezdése után nem sokkal jött is az első kapás, meglepetésre egy compó volt a horgon, aminek nagyon örültem, hiszen abban az évben ez volt az első ilyen halam. A következő kapás már erőteljesebb volt, ezúttal egy tükörpontyot csábított el a tuningolt csali, és a többiekre sem kellett sokat várnom. A délelőtt nagyon mozgalmas volt, a pontyok közé néhány szép kárász, dévér és compó is befurakodott.
A délután kicsit csendesebb volt, ritkábban volt kapásom, így beszélgetni is több időm volt. Talán fél öt körül járhatott az idő, amikor egy horgásztársammal beszélgetni kezdtünk, végül rákérdezett, hogy milyen csalit használok, mivel neki még egyetlen pontyot sem sikerült fognia. Elárultam a „titkom”, sőt adtam az etetőből és a csaliból is. A horgászat vége újból mozgalmas volt, nagyon jót horgásztam és külön öröm számomra, hogy a „megvendégelt” horgász végül két szép ponttyal zárta a napot.
Kerekesi Mihály (mrkmike)