A tél oly kegyes, rég nem látott arcát mutatta nekünk, horgászoknak, amire évek óta nem volt példa. A múlt év utolsó hónapjaiban is tulajdonképpen az ország bármely pontján alkalmasak voltak vizeink a horgászatra szokatlanul magas hőmérsékletnek köszönhetően. Az enyhe idő a szezont jócskán meghosszabbította, de tévedés lenne azt hinni, hogy a fogás ilyenkor garantált. A vizek hőfoka lecsökkent 2-3 Celsius-fokra, a halak nagyon óvatossá váltak, és ilyenkor nagyon nem mindegy, mit és hogyan kínálunk fel számukra! Ebben a cikkben erre az időszakra fókuszálok és olyan jól működő technikákat, etetőanyag receptet szeretnék bemutatni, amely használatával hihetetlen fogásokban volt részem még ebben az időszakban is…
Őszintén szólva a Nagyponty-szerelem 2. című cikkem megírását követően magam sem gondoltam volna, hogy a 2015-ös év utolsó hónapja is tartogat horgászatot, horgászatokat, de ha már így alakult, ki kellett használni az enyhe körülmények adta lehetőségeket…
Beszámolómban bemutatom a meghorgászott vízterületet, amiről már olvashattak korábban a Haldorádó Horgászportál rendszeres látogatói, de fontosnak tartom mindenki tudtára adni az e tó „újjászületése” révén megtapasztalható hihetetlen adottságokat.
A helyszín a mezőhegyesi Békás-tó
1,5 ha területű, egyenletes mederviszonyokkal rendelkező tóról van szó. Vízmélysége sem okoz különösebb fejtörést, viszonylag egyenletes 1,5-1,7 méteres víz terül el előttünk. A tó 2015 novemberétől teljes mértékben átállt a „Fogd meg és engedd vissza” elvre, tehát a halak védelme elsődleges szemponttá vált. Kiemelném, hogy nagy mennyiségű 5 kg feletti ponty, és tokhal érkezett a tóba, az eddig is gazdag halmennyiséget gyarapítva. A tó halfaunája: ponty (zömében 5 kg felettiek egészen 28 kg-ig!), amur, tokhal, süllő, csuka, balin, busa, ezüstkárász, dévér.
A tó adottságait olvasva sokakban a következő gondolatok merülhetnek fel: „Itt még üres horoggal is lehet halat fogni!” TÉVEDÉS! Bár nem nagy területű vízről van szó, és bár nagyon sok hal található benne, egyáltalán nem könnyű a halfogás. Sokan horgásznak itt év közben, sokféle etetőanyaggal, csalival találkoznak a tó lakói minden nap, éppen ezért válogatóssá váltak a halak, csak a tökéletesen összehangolt csalogatóanyagokkal lehetünk igazán eredményesek. Nem ritka az sem, hogy akár kapás nélkül ússzuk meg a napot.
Mivel majd 10 éve horgászom itt, olyan jól működő végszerelékeket, csalikat tudok bemutatni, amiket ha jól alkalmazunk, még ilyenkor, télen is biztosan vehemensen görbülő spicc lesz a végeredmény.
Kihagyhatatlan lépés a hideg vízi horgászatok esetén a végszerelék finomítása!
Milyen az ideális téli végszerelék?
Finomítás, finomítás, finomítás… legyen szó a szerelék legapróbb kiegészítőjéről is! A horog méretét jelentősen csökkentsük a nyáron használt méretekhez képest, a fonott előke esetén is legyünk körültekintőek, lehetőség szerint a legvékonyabb fonottat használjuk, esetleg monofilt, a kosár mérete is meghatározó lehet, és a finomabb horgászatokhoz igazított lágyabb feederspiccről se feledkezzünk meg a kapások észlelése végett! A következő képeken bemutatom azokat a kosarakat, horgokat, amiket téli feederezéseim során is eredményesen használok:
Miután kiválasztottuk a megfelelő végszerelék elemeit, az egyik legfontosabb dolog maradt hátra, ami nagyban fogja befolyásolni a horgászatunk sikerét vagy sikertelenségét…
Mi kerüljön a kosárba?
Újdonságot nem írok le azzal, hogy ilyenkor inkább kevesebbet kell használni, de a lehető legjobb minőségű etetőanyagok jöhetnek csak szóba! Egy olyan, több (!) horgászaton is bizonyító etetőanyag receptet mutatok be, ami számos vízterületen bizonyította már, hogy akár 2-3 fokos vízben is rendkívül hatásos. Ráadásul mindössze 3 összetevőből áll…
Egy képsorozatban bemutatom, hogy miként keverem be ezt a kiváló hidegvízi csemegét. Íme:
Több napot is sikerült végighorgásznom ezen a vízen a fent bemutatott keverékkel és végszerelékekkel, különböző helyeken, így biztosan mondhatom, hogy a megfelelő csalival párosítva tökéletes „rendszert” alkotnak.
Mi kerüljön a csalitüskére?
Ha egyszerűen és gyorsan kellene erre a kérdésre válaszolnom, akkor a következő jelzőket használnám: pici, élénk színű, lebegő csali. E kritériumoknak több Haldorádó csali is tökéletesen megfelel, de az elmélet sokszor a gyakorlatban dől meg. Ehhez kapcsolódóan megosztok majd még egy érdekes tapasztalatot, de előbb bemutatom a számomra legjobban bevált, legsikeresebb, legtöbb halat adó „téli finomságokat”:
A fent leírt tippek, illetve a method kosárba szánt panírozott pellet nálam már többször bizonyította fogósságát, de nyilván ahány víz, annyi szokás… De ha valaki úgy dönt, hogy tanácsaimat megfogadva kipróbálja ezt a kombinációt, biztos vagyok benne, hogy szép fogásokban lesz része.
Végezetül szeretném bemutatni, hogy a gyakorlatban, több horgászat képeit összevetve, milyen gyönyörű halakat sikerült a fényképező elé „csábítanom”. A téli, hideg vízi horgászatok során a tokok sem tudtak ellenállni a finom falatoknak…
Természetesen a pontyokról sem kell lemondanunk, ha kellően kitartóak és céltudatosak vagyunk, és persze ha nem tart vissza minket a fagyoskodás…
Mindenkit csak biztatni tudok, hogy látogasson el erre a fantasztikus vízterületre! A csodálatos környezet és a tóban rejlő kapitális halak garantáltan szép emlékké fogják varázsolni a horgászatot. Ez a cikk is tökéletes példa arra, hogy a kísérletezésnek és a horgászoknak kínált jobbnál jobb csalogatóanyagoknak köszönhetően télen is eredményesek lehetünk, ha az időjárás is engedi.
Írta: Bugyinszki Gábor
Fotók: Fekete Attila
