Hosszas egyeztetés után végre sikerült egy időpontot kitűznünk Tamás barátommal, ami mindkettőnknek megfelelt egy jó kis feederezésre. Választásunk a súri Táncsics Sporthorgász Egyesület kezelése alatt lévő horgásztóra esett. A napijegyeket már napokkal a horgászat előtt kiváltottuk, így szombat reggel egyből a vízpartot vehettük célba.
Az időjárás alapján napsütéses, azonban elég szeles időre volt kilátás. Mivel este már nem volt semmi kedvem a horgászcuccokat bepakolni a kocsiba, ez reggelre maradt. A horgászhelyre 8 óra felé érkeztünk meg. Rajtunk kívül még két horgász tevékenykedett a tavon. Jómagam a tó bal szélén foglaltam helyet. A kipakolás után, még a bot összerakása előtt bekevertem az etetőanyagot, ami egy zacskó Ördögűző volt. Eredetileg úgy terveztem, hogy fél zacskó Ördögűzőt és ugyanennyi Fekete Erőt fogok összekeverni, majd áttörni, azonban a Fekete Erő a reggeli gyors pakolásban valahogy otthon felejtődött. Amíg hagytam állni az etetőanyagot, összeraktam a felszerelést. Egy Team feeder Master Carp Pro botot hoztam magammal. Tudtam, hogy nem fogok nagyokat dobni, de ezért választottam ezt a mai napra, mert még csak egy peca volt a botban. Az orsó egy Okuma Longbow 60-as volt, amire 20-as főzsinórt tekertem fel. Methodozásra készültem, ezért a Method Flat kosár nem maradhatott otthon: hoztam magammal 30 és 50 g-ost is. Kétféle csalival készültem a pecára, gumikukoricával és fluo, oldódó pop-up ananászos pellettel.
Maradt még fagyasztott csontim, ezért az etetőanyaghoz áttörés után adtam egy keveset. A helyemet nézegetve és cimborám tanácsát megfogadva a felszerelést a balra lévő nádastól pár m-re próbáltam bejuttatni. Miután csalijaink benn voltak a vízben, izgatottan vártuk az első kapást. A csalitüskére egy szem fokhagymás gumikukoricát tűztem fel. A reggelit gyorsan félbe kellett szakítanom, mert nyeletőfékem hangjára lettem figyelmes. Horgomon egy kis tőponty küzdött, ami pár perces fárasztás és a merítés után ment is útjára. A kosarat visszadobtam az előző helyre, ahonnan első halam érkezett. Ezután kapás kapást követett, a pontyok mellett tiszteletét tette pár kárász is. Bevallom őszintén, először kicsit féltem, hogy a túl világos színű etetőanyag miatt majd nem lesz annyi kapásom, de szerencsére a halak étvágyuknál voltak, a csali és az etető pedig tette a dolgát.
Az erős szél eléggé zavaró volt, de ki voltunk éhezve már egy kis horgászatra. Az előbújó napsugarak jólestek az embernek. A pontyok és kárászok kapókedve nem hagyott alább, sőt egyre sűrűbben rezgett feederem spicce. A következő dobásnál lecseréltem a fokhagymás gumikukoricát, a csalitüskére egy 16 mm-es oldódó-lebegő ananászos pelletet raktam. A pelletet már régebben előáztattam egy üvegben, hogy a vízbe érést követően minél hamarabb kifejtse csalogató hatását. Sajnos annyira nem sikerült szelektálnom a halak méretét, mint amennyire szerettem volna.
Annyit sikerült elérnem, hogy a tenyeres kárászok helyett már csak pontyokat fogtam. A délután folyamán már etetőanyagom is erőteljesen fogyóban volt. A nap sajnos szokás szerint nagyon gyorsan eltelt. Ha horgászik az ember, csak úgy repül az idő! Utolsó halam egy dévérkeszeg volt, ezzel zártam a napot. Délután 3 órakor nekiálltunk a pakolásnak. A hétórás peca nagyon jól sikerült, jó volt kicsit kimozdulni és kedvenc sportomnak hódolni. Barátomnak megköszöntem a vendéglátást és a horgászatot, majd elindultam, hazafelé vettem az irányt.
Írta: Horváth Viktor (Vitya)
