Pár horgásztársammal - név szerint Karcsival, Atyussal, Ricsivel - összebeszéltünk, hogy ki kellene menni egy éjszakai horgászatra a hétvégén. Választásunk ismételten egyesületi vizünkre, az abdai kavicsbányára esett. Mindegyikünknek fix helye van, amit már jó ideje szorgalmasan etetgetünk, ki a maga által összeállított etetőanyaggal, ki bojlival, különböző magvakkal. A fényképezőm mindig nálam van (de e napon különösen ügyeltem, hogy nálam legyen, mert olyan érzésem volt, hogy jó halakat fogunk fárasztani), sőt már szinte alapfelszerelés a horgászcuccaim között, így sikerült szép halakat megörökítenem vele, amiket hamarosan be is mutatok Nektek!
Előző írásaimban már ejtettem pár szót a tóról, így ezzel nem is rabolnám az időt. Este 6 körül érkeztem, Ricsiék akkor már lent voltak. Megtörtént az aznapi etetésünk - ez esetünkben erjesztett kukoricából, búzából, kenderből, len és repcemagból állt, amit beleforgattunk Fűszeres Halas etetőanyagba. Került mellé pár szem bojli is, amit magunk készítettünk Atyus segítségével. Etetőhajó segítségével etettünk, hogy minél pontosabban tudjuk elhelyezni a halaknak szánt „svédasztalt”. Lezajlott az első ceremónia, utána nekiláttunk a botjainkat összeszerelni és felcsalizni. Egyik horgomra Fekete Gyémánt Oldódó pellet került Magyar Betyár Maxi Pop Up pellettel kikönnyítve, a másikra pedig 2 db Nagy Amur Red Tuning pellet a hozzá illő Nagy Amur pordipbe forgatva. Az etetőkosárba a kicsit más jellegű Mézes Pálinkás etetőanyagot gyúrtam. Ricsi barátom 2 szem Magyar Betyár Oldódó pelletet, illetve az általunk készített bojlit fűzte fel csalinak. Bevetettük a szerelékünket az etetett helyre, a damilokat kispannoltuk és vártuk az uszonyosok jelentkezését. Míg várakoztunk, szépen megágyaztunk magunknak, mivel éjszakára jöttünk. Gyűjtöttünk fát a tűzhöz, mert vacsorára egy kis sütögetést terveztünk. Megnyugtatásképp: a menükártyán nem hal szerepelt :)
Telt-múlt az idő. A sütögetés lezajlott és a székekben jóllakottan hátradőlve beszélgettünk, kalandoztunk régebbi horgászatainkban, amikor Ricsi kapásjelzője megszólalt. Bevágáskor a feederbot szépen hajlott, de sajnos egy pár perc után uszonyos barátunk meglépett. Na, ezen felbuzdulva gyorsan újracsalizott és már repítette is vissza az előző helyre a csalit. Ez a kapás az általunk készített bojlira érkezett. Bíztunk benne, hogy lesz folytatás, mert volt pár fordulás az etetésünkön, na meg az idő is nekünk kedvezett. Nem volt nagyon meleg, szélcsendes, kellemes éjszakának néztünk elébe. Közben Atyus barátunknak is elkezdett csipogni a jelzője, de sajnos neki meg akadóba futott a hala, így azt sem tudtuk matracra fektetni. Eddig 2:0 a halak javára. Na de még messze a reggel, lesz még itt haddelhadd! :) Legalábbis bíztunk benne…
Közben Karcsi sporttársunk is visszaérkezett közénk, és a horogbevetések után ismét nekiláttunk törtneteket mesélni, meg azon elmélkedni, hogy ha megnyernénk a lottót, milyen tavat építenénk. :) Amíg terveztük a tavat, egy erős, hirtelen kapással jelentkezett egy „közbeszóló” Ricsi egyik botján. Bevágott, és már szólt is az orsó. Gyönyörű, visító orsóhang zavarta meg az estét a tavon. Szép halnak ígérkezett, mert hajlott rendesen az egész bot. Lendületesen indult meg a tó közepe felé a ponty, de Ricsi se adta könnyen magát és sikerült is megfordítania. Mikor a partközelbe ért, fejlámpák fényében szákoltuk meg jó 10 perces fárasztás után. Csak tippelgettünk, mekkora lehet, de a mérleg gyorsan pontos számadatokkal szolgált számunkra: 11 kg. Egy gyönyörű, pocakos tükrös vette fel a 2 szem 16 mm-es Magyar Betyár Oldódó pelletet. Szépítettünk, így már 2:1, de még mindig a halak javára.
Az ilyenkor szokásossá vált teendők (csalizás, bedobás) után én is frissítettem a csalijaimon. Nem változtattam rajtuk, csak újakat tettem fel. Meg is lett az eredmény, mert éjjel 11:45 körül egy spiccrázós kapással az én horgomon is volt jelentkező. Bevágás után erős kimozdulásokkal tört ki a hal, és a feederbotnak köszönhetően éreztem, ahogy a fejét rázva próbál szabadulni. Tudtam, hogy nem lesz nagy, de nem ez számít, hanem az élmény. Jó 5 perces küzdelem után már a matracon pihent a pikkelyes. Így már egyenlítettünk, 2:2 volt az állás! Egy szép, 2,5 kg körüli uszonyos vette fel a Fekete Gyémánt pelletemet, amit a Magyar Betyáros Pop Up Maxi pellettel könnyítettem ki. A hal szabadon engedése, a csalizás és a bevetés után vártuk tovább a jelentkezőket, még volt pár szabad helyünk :) Már kb. hajnali 2 körül járt az idő, amikor Karcsi is elvonult a saját helyére, mi pedig Ricsivel még frissítettünk egyet éjjelre, amibe én egy kis változtatást vittem bele. Egyik horgomra most Nagy Amuros kukoricát fűztem, de könnyítésnek maradt a Magyar Betyár Maxi Pop Up. Ezután megcéloztuk a fekhelyünket: a fékeket kiengedtük, a kapásjelzőket beélesítettük és nyugovóra tértünk.
A hajnali órákat megúsztuk kapás nélkül, majd negyed 6 körül az orsóm „sírása” ébresztett. Egy apró, kb. 1,5 kg-os tőponty próbált reggelizni a csalimból. Az amuros kukoricás - pelletes csalikombináció tetszett meg neki, amit hamarosan egy szép, kiló körüli kárász is megkívánt. Máris mozdult a mérleg nyelve, 4:2-re elhúztunk :)
Még a horgom csalizásával voltam elfoglalva, mikor Karcsi barátunk is megérkezett egy reggeli üdvözlésre és érdeklődésre, hogyan telt az éjszakánk. Ez a kérdés felé is elhangzott, mire csak annyit mondott, hogy „Tudtok majd segíteni fényképezni?” Kérdeztük, hogy mégis mit, amikor elárulta a ponty súlyát, ami pontosan 17,74 kg volt. Hajnali 3 körül küzdött vele jó 20-30 percen keresztül. Bojlival fogta a halat, ugyanis nagy megszállottja a bojlis horgászatnak és a nagy halaknak. A gyönyörű tükröst reggelig pontyzsákban tartotta, hogy meg tudjuk örökíteni, micsoda kapitális halak élnek a mi „kis” egyesületi tavunkban! :)
A végeredmény így 5:2 lett a mi javunkra! :)
Összegezve ezt az éjszakai kalandot nem lehet panaszunk: 2 db 10 kg feletti ponty, 2 db kisebb ponty, 2 db lemaradt hal, 1 db szép kárász. Kell ennél több? Jó baráti társaság, csodás levegő, gyönyörű környezet, füstölős kapások, élménydús fárasztások, sok nevetés. Egy biztos: újabb ok arra, hogy ismételten visszatérjünk és kísérletezzünk tovább, hogy mivel, milyen ízekkel, csalikkal tudjuk ezeket a szép halakat a horgunkra csalogatni!
Nagy Miklós Zsolt (Mike51)
Fotók: Mike51
