Az Ismeretlen vizeken c. sorozatom miatt egyre több új tóval ismerkedtem meg. Még novemberben is kerestem a kihívásokat és általam eddig nem látogatott helyekre terveztem túrát. Hűlő vízben azonban már nem egyszerű egy ismeretlen vízen boldogulni. A halak már a télre készülnek, és ha nem jó helyen kínáljuk fel a csalinkat, akkor bizony nagyon kicsi az esély a halfogásra. Meggondolatlanságom eredménye csak bosszankodás lett és eredménytelen horgászattal órák elvesztegetése. Mikor ezt panaszoltam az egyik kedves ismerősömnek, csak annyit mondott: „megérdemled, miért nem mész már ilyenkor biztosra”?!
Igazat kellett adnom neki. Sajnos nincsen annyi időm pecázni, hogy beleférjen egy-két eredménytelen nap. Meg hát annyi jó vízen voltam már idén, itt az ideje, hogy újra meglátogassam azokat, amelyek elnyerték a tetszésemet.
De hiába van tele hallal a víz, és hiába tudjuk, merre is kell őket keresni a hideg vízben, ha nem megfelelő etetőanyagot és csalit választunk. Ebben szeretnék most egy kis segítséget nyújtani bizonytalan horgásztársaimnak, akik a rendelkezésre álló kevés idejüket aktívan szeretnék tölteni a vízparton.
Az Aranypikkely Horgásztó egy igen jól halasított és kulturált horgászvíz. Sok halat fogtam már itt, és tudomásom szerint igen közkedvelt ez a hely a budapesti pecások körében is. Szép pontyoknak, amuroknak, keszegeknek és tokoknak ad otthont ez a kavicsbánya tó.
Eddig kizárólag a halőrház felőli, kényelmesen megközelíthető oldalon ültem le horgászni, mert a nagy halbőségnek köszönhetően itt szinte bárhol lehet halat fogni. Na de késő ősszel, mikor a halak már ösztönösen keresik a tó legmélyebb részeit, nem biztos, hogy annyira egyenletes az eloszlásuk, mint nyáron. Éppen ezért mostani horgászatomhoz a tó túloldalát néztem ki, ami mélyebb és kevésbé háborgatott, mint a „napijegyes” oldal.
Egyetlen célom volt ezen a napon, mégpedig az, hogy egy jót horgásszak! Éppen ezért végiggondoltam, hogy milyen halra érdemes itt kiélezni a technikát. Természetesen pontyot, nagy pontyot szeretnék fogni mindenhol, de ebben az esetben a fő célom az volt, hogy minél sűrűbben legyen kapásom, ezért a mindig éhes és hideg vízben is jól fogható tokok ízlését szerettem volna eltalálni.
Ezek a vértes jószágok egyvalaminek nem tudnak ellenállni, az pedig a pellet, mégpedig a sok pellet. Imádják egyesével porszívózni a szemeket, és falánkságuknak köszönhetően könnyen meg is foghatóak.
A haditerv tehát adott, már csak megfelelő csalogatóanyagokat kell kevernem. Lássuk, melyek azok az etetőanyagok, csalik, aromák, amikben még hideg vízben sem csalódtam.
Fagyos Ponty Pellet Pack turbó
Ez hivatott megalapozni a halak egész napos érdeklődését. Gyümölcsös aromája alatt igazi halcsemege rejtőzik. A doboz tartalmazza a pelletet, ragasztóport, valamint a sűrű pellet juice-t és a hideg vízi CSL aromát. Bekeverése nem nagy ördöngösség, ám célszerű már a horgászatot megelőző este elkészíteni.
Fagyos Ponty etetőanyag
Már a neve is jelzi, hogy igazi hideg vízi kajáról van szó. Tulajdonképpen ez az etetőanyag nem más, mint finomszemcsés Pelletes Fekete, mely gyümölcsös köntöst kapott. Az édes aroma kicsit megszelídíti a halas jelleget, de ami fogóssá teszi a fekete keveréket, az megtalálható ebben is. Nedvesítésnél arra kell ügyelni, hogy ne keverjük túl ragacsosra.
Pelletes Fekete
A már jól ismert etetőanyagot télen sem szabad otthon hagyni. Akárhová is megyek, ezt mindig magammal viszem, hiszen felhasználhatósága széles skálán mozog. Tenger Kincse CSL aromával vagy önmagában, vízzel keverve is hatásos a hideg vízben.
A mostani horgászathoz a lehető legegyszerűbb, Pellet Feeder kosárral ellátott alsó horgos szereléket készítettem el. Ha pontyhorgászatról van szó, akkor ez a szerelék is nevezhető univerzálisnak, hiszen tavasztól télig meg lehet vele fogni a halat.
Az előke hosszánál sokkal nagyobb dilemmát okoz az, hogy azt fonott, vagy monofil zsinórból kössük-e meg. Van ennek jelentősége, ez nem is vitás, hiszen ezen a napon sem tudtam pontyot fogni a fonottal, csak 16-os monofil előkével. Számomra megfejthetetlen jelenség ez.
A horgot tekintve ilyenkor már inkább a kisméretű modellek kerülnek előtérbe. Az általam kedvelt Guru horgok azon túl, hogy tűhegyesek, kellően nagy öblűek ahhoz, hogy jól akadjanak. Másik nagy előnyük az, hogy szakáll nélküliek.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a szakáll hiánya miatt még egy halam sem ment el. Aki sokat pecázik telepített tavakon, az biztos találkozott már olyan hallal, aminek szanaszét volt tépve a szája. Ezek a horgok azon az úton jönnek ki a húsból, ahol be is mentek, nem szakítanak, nem okoznak nagyobb sérülést, mint ami feltétlenül szükséges. Kérlek titeket, hogy ha tehetitek, használjatok szakáll nélküli horgot!
Szándékosan hagytam a végére a csalit. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a pellet színén, ízén, aromáján, összetételén múlik a siker, hanem annak felkínálásán is. Már egy ideje horgászom, sok mindent láttam-hallottam már vízpartokon. Sokan szidnak bizonyos termékeket anélkül, hogy azt normálisan tudnák használni. Csak hát, ugye, könnyebb azt szidni, amit pénzen meg lehet venni, mint egy picit gondolkodni! Ezen a borongós őszi napon én sem tudtam sokáig pontyot fogni. Ennek oka egyrészt a fonott előke, másrészt a rossz csalifelkínálás volt.
Nyáron megszoktam, hogy a nagyobb horgot pont felbillentette a megfaragott oldódó-lebegő pellet. Viszont ezt a pici vasat simán felemelte a csali, és 15 centire lebegett a pelletem a fenék fölött. Erre sajnos csak órányi tipródás után jöttem rá, mivel az ember magában keresi legutoljára a hibát.
Le kellett súlyoznom a csalit. Erre több módszer is van, én előszeretettel alkalmazom a pordipes megoldást. Egy „porburkot” készítek a csali köré, ami a vízben lassan oldódik, és fokozatosan engedi föl a lebegni vágyó pelletet.
Ezzel a csalival és 16-os előkével sikerült partra segítenem a nap legnagyobb pontyát, ami 7,5 kilót nyomott. Ez legyen a bizonyítéka annak, hogy a hideg ellenére van még értelme horgászni, és ha mindent jól csinálunk, a jutalom nem maradhat el. De csak akkor, ha nem vagyunk restek a saját házunk táján keresni a hibát!
Írta: ifj. Sipos Gábor
