Gyerekkoromban gyakran jártunk tavakra és csatornákra amurozni. Akkoriban a horgászatot megelőzte egy-két hetes kukorica- és búzaérlelés. A magvakat egy nagy „tepsibe” tettük, beáztattuk, majd a többit a természetre bíztuk. Több vödörnyi csalétekkel és néhány napos túrára elegendő felszereléssel vágtunk neki az amurozásnak. Szép emlékeket őrzök abból az időből, ám ahogy változott a világ, úgy változtak a horgászati szokások, ami nemcsak rám, hanem valószínűleg a nagy többségre is igaz. Manapság már ritkaságszámba megy, ha egy-két napnál többet tudunk egyszerre a szenvedélyünknek hódolni. Természetesen az új igényekhez új csalogatóanyagok is napvilágot láttak. Olyanok, amelyek rövid idő alatt is hatékonyak, eredményességük pedig megkérdőjelezhetetlen!
A tisztánlátáshoz azonban néhány dolgot nem árt tudni! Az amur horgászatának legismertebb módja, hogy nagy mennyiségű magot kell egy helyre beetetni, majd azt pontosan meghorgászni. Ennél eredményesebb módszert nem lehet alkalmazni a torpedók megfogására, ám az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez bizony elég költséges és persze időigényes módszer. Sokkal egyszerűbb, ha megpróbáljuk a horgunkat oda bejuttatni, ahol a halak eleve tartózkodnak. Azokon a vízterületeken, ahol van amur, ott általában a nádasok környékén kell keresni őket. A növényevő halnak ugyanis ez az egyik természetes tápláléka, ráadásul búvóhelyet is jelent számára.
Ha megvan az ideálisnak vélt hely, akkor azt pontosan meg is kell tudni pecázni. A bordás kosaras és a method technika is jó választás lehet, ám utóbbi közelebb áll a szívemhez, ráadásul a gyakorlati tapasztalat is azt mondatja velem, hogy eredményesebb. Mivel az amurnak meleg vízben rendkívül gyors az anyagcseréje, kénytelen sokat enni. Szinte zabál! A Flat kosárnál az etetőanyag gombóc közepén lévő csalit a hal el sem tudja téveszteni. Egy szabadon lévő kukoricaszemre fel sem figyel egy termetes amur, ám egy kupac erjesztett mag már felkelti a figyelmét!
Hogy ez mennyire igaz, annak érzékeltetésére elmesélem, hogyan horgásztak gyerekkoromban amurra a Kiskunsági-főcsatornán. Csónakkal behúzták a végszereléket (min. 150 grammos ólommal, hogy fixen álljon), majd azt leeresztették a jónak vélt helyre. Erre egy cső segítségével hajszálpontosan ráöntötték a magokat, így a nagy kaja halom közepén ott hevert a felcsalizott horog. Ismerős a módszer? Ugyanezt másolja le a Flat kosár is, csak kicsiben. Lám, a régi horgászpraktikák mindig újra előkerülnek, csak a kivitelezés lesz modernebb.
A kérdés csupán az, hogy mi kerüljön bele a kosárba, ami kis mennyiségben is hatásos? A válasz a Haldorádó FermentX, ami nem más, mint a tradicionális horgásztechnika és a modern tudomány ötvözete. Az erjesztést ellenőrzött körülmények között végzik, majd a magvakat akkor csomagolják, mikor állapotuk optimális. A speciális eljárásnak és csomagolásnak köszönhetően a magvak - és persze az etetőanyag, amelyben a magvak találhatóak - hosszú ideig megőrzik frissességüket. Így teljesen mindegy, hogy mikor használjuk fel a FermentX etetőanyagot, az biztos, hogy fogós lesz.
A FermentX etetőanyag család ebben az évben két új taggal bővült. A Tejsavas Nagy Amur és a Tejsavas Édes Fűszeres különleges etetőanyagok. Hatékonyságuk egyrészt a tejsavas közegnek, másrészt a keverék intenzív aromájának köszönhető. A Nagy Amur fantázianevű etetőanyag zöldfűszeres, naturális illata azonnal érezhető, ám ezen egy idő után felülkerekedik a fokhagyma. Ezek a természetes adalékok olyan tisztaságot kölcsönöznek a keveréknek, amelynek a nagyra növő torpedók nem tudnak ellenállni.
Az Édes Fűszeres etetőanyag is kizárólag természetes ízesítést tartalmaz. E termék meghatározó alapanyaga a fűszerpaprika, amely színét és aromáját is adja. A fűszerpaprika is visszatérő vendég a horgászatban. Ugye sokan emlékeznek még a paprikás kenyérre, amelyet horogra gyurmáztunk gyerekkorunkban? Nos, most visszatért, igaz, kicsit más formában.
Egy kukoricaevő halnál mi is lehetne más a csali, mint kukorica? Régebben is az etetésre szánt tengeriből válogattuk ki a legszebb szemeket, és ez manapság is így van. A különbség csupán annyi, hogy a gyorsabb hatás kedvéért a hajszálelőkére kerül még valami aromás és könnyű csali is. Erre e legjobb megoldás a Haldorádó SpéciCorn. Ez kikönnyíti a csalit és ad egy plusz ízt is neki.
A modern pontyhorgászatban sokan használnak pop-up bojlikat, amelyek kisebb változatai a feederhorgászok számára is hasznosak. Ha kisméretű, könnyű csalit szeretnénk alkotni, akkor egy szem kukorica és egy 8 mm-es Haldorádó Quatro Pop Up kombinációja a legegyszerűbb módja ennek. Egy ilyen kicsi, ízes csalit könnyedén fel tud szippantani minden hal.
A múlt és a jelen horgászpraktikáin gondolkodva indultam el, hogy amurozzak egy jót a Kápolnásnyéki-tavon. Sajnos, mikor odaértem, már csak a tó nem túlságosan kedvelt részén volt hely. Alig egy órája vallattam a vizet, mikor két srác jött oda hozzám, és beszélgetésbe elegyedtünk. Elmondták, hogy horgászhelyemen elég kevés halat szoktak fogni, de ha szeretném, szorítanak nekem helyet a preferált részen, menjek át hozzájuk horgászni! Meghívásuknak eleget téve átcuccoltam hozzájuk, és ha már ott voltam, megpróbáltam segíteni, hogy eredményesebb horgászok lehessenek ők is! Aminek nagyon örültem, hogy az amúgy is jól nevelt gyerekek milyen gondosan bánnak a kifogott halakkal. A pontymatrac, szájfertőtlenítő, mérlegelőháló alapfelszereltség náluk!
Megmutattam nekik mindent, amivel horgásztam, és adtam nekik FermentX etetőanyagot is. Sőt ki is próbálták azt, és aminek még a szép amurjaimnál is jobban örültem, fogtak is vele halat! Reggel az autóban még a múltról és a jelenről gondolkodtam. Azon, hogy milyen változásokon ment keresztül ez a sport az évek alatt. Nem gondoltam volna, hogy a nap végére elmondhatom, tettem valamit azért, hogy a múlt és a jelen horgászpraktikái segítségével a jövő generációja is eredményesebb legyen!
Írta és fényképezte: Sipos Gábor
