Közel már másfél hete nem voltam vízparton, de nagy szerencsémre egy váratlan szabadnap adódott, így lehetőségem nyílt legalább egy rövid, hétközi pecára. A hétvégét már ki sem bírtam volna várni, így egy szerdai hajnalon Gyuri barátommal bepattantunk az autóba és ismét kedvenc tavunkra, a vadregényes mocsai Király Ponty Horgásztóra vettük az irányt.
A tó a hetvenes évek óta létezik, viszont hosszú idő után csak idén nyílt meg a nagyközönség számára. Attila, a tó tulajdonosa talán az egyik legjobb helyet ajánlotta fel a bányató végében található nagy nádas közepén, ahol egy hatalmas fa stég tette komfortosabbá horgászatunkat. A pecára a 420-as és a 390-es Carpfighter botjaimat vittem magammal, Nevis Red Star Feeder orsókkal és Nevis Espirit 25-ös zsinórral. A tőlem jobbra található nádfal előtti részt céloztam meg, bíztam benne, hogy nagyon jó haltartó hely.
Régóta vártam már, hogy ne csak szettben, hanem különállóan is meg lehessen vásárolni a Chilis Tintahal termékeket. Nem is tétlenkedtem sokat, mihamarabb beszereztem őket. Három csomag Fluo Energy etetőt és hozzá két flakon Fluo Flavor aromát szereztem be, hogy ahogyan megszoktam, egy csomag etetőanyaghoz fél flakon aromát tudjak önteni, így is fokozva annak csábítóerejét. Nagyon kíváncsik voltunk rá, miként reagálnak a halak az új, szokatlan, pikáns ízekre, milyen halakat tudunk partra segíteni? Szerencsére - mint később kiderült - ebben tökéletes partnerek voltak a halak is, és nálunk csak ők voltak kíváncsibbak :)!
Maradt otthon még egy kevés főzött kemény kukoricám, amit napokig áztattam a chilis tintahal aromában. A képen látható, hogy az aroma teljesen megszínezte, világító piros színt adott neki. Az estek 90%-ában kikönnyítem a csalit, és a Chilis SpéciCorn tökéletes megoldás ehhez.
Ugyanezt megcsináltam csak Ördögűző aromával, amihez viszont fokhagymás SpéciCornt szereztem be.
A végszerelékemet a lehető legegyszerűbb módon állítottam össze: egy 35 g-os Pellet Feeder kosár, felette 5 cm-re egy gumiütköző, alatta egy gumigolyó, hogy védje a kötést és a forgót, 0,20 mm-es fonott zsinóron egy 6-os Gardner Wide Gape Talon Tip horog a nagyobb halak miatt. A fonott zsinór végére kötöttem egy hurkot, majd a horog irányába fél centire még egyet és még egyet, így a forgó felől három kis csomó látszik. Így hurkoltam a forgóra: ez a vastagabb rész kellőképp eltartja az előkét a kosártól, és talán nem gubancolódik (elhagyhatjuk a gubancgátló csövet). Hogy biztosra menjek, a kosarat a csövön felhúztam egész a közepéig, így a horog visszafordítva még a bordákat sem érintette, így szinte teljesen biztosan megúszhattam minden dobást gubanc nélkül. E megoldásokra többek között a délelőtti órák alatt kialakuló, velünk szemben fújó erős szél és nagy hullámok miatt volt szükségem, valamint azért, mert a nádfal közvetlen közelébe dobtam, ahol sekély a víz és az erős hullámzás miatt a szerelék nem biztos, hogy végig egy helyben marad. A fent részletezett elrendezéssel, akkor is kicsi az esély a gubancolódásra, ha ide-oda forog.
A kosárban látszik a Chilis Tintahal etetőanyag kirobbanó színe és gazdagsága. Mikor dobásnál vizet ért a kosár, szinte egy labdányi piros kört festett a víz tetejére, messziről is jól látható volt.
A nap legjobb csalija a kukoricás kombináció volt, nem volt szükség pelletre, bojlira, ez nagyon ízlett a halaknak. Mindig két szem keménykukorica fölé tettem két SpéciCornt. A chilis és a fokhagymás ízeket variáltam és általában úgy kombináltam, hogy a csaliban legyen sárga és piros szín, hogy feltűnő legyen a halak számára. Az első kapásra nem is kellett sokat várni, a nap első hala egy kis pikkelyes volt.
Sajnos ezek után a délelőtti órákban megérkezett a rossz idő, amit jósoltak. A szél viharos erővel fújt velünk szemben, be is borult, a nagy hullámok pedig felkavarták a vizet, ami érezhetően zavarta a halakat és körülbelül 2,5-3 óra kapás nélkül zajlott. De a nagy szél szerencsénkre a déli órákra elfújta a sötét fellegeket és kitisztult az ég, majd jöttek a halak is szépen sorban. A rövidebb botomon nagyon erős kapás érkezett, szélsebesen vitte a hal a zsinórt. A fárasztás végén, mikor a part közelébe ért és feljött a víz tetejére, megláttam, hogy egy szép nagy amur. Ezután még jó néhány percig küzdöttem vele, végül szerencsére sikerült szákba terelni. Nem is gondoltam volna, hogy ez a csípős íz tetszik az amuroknak is, inkább pontyra számítottam, de nem véletlen volt ez a hal sem, jöttek még amurok ezután is.
Gyuri első hala is egy kis tőponty volt. Az ő szereléke csak az annyiban különbözött az enyémtől, hogy ő nem Pellet Feedert, hanem Method Flat Feeder kosarat használt a horgászat alatt, de ez igazából nem számított, mert körülbelül ugyanolyan eredményesen zártuk a napot. Aztán neki is jött egy szép amur - majdnem hatkilós volt - majd megérkezett egy darabosabb tőponty is, szintén közel a hat kilóhoz. Kapás kapást ért, Gyurinak ismét egy szép amur akadt a horgára! Gyönyörű, egészséges példány, közel volt a nyolc kilóhoz.
Gyuri alig engedte vissza az amurt, az én egyik botomról iszonyatos erővel kezdte húzni egy hal a zsinórt. Jó húsz perces fárasztás után megláttam és nagyon örültem, mert egy hatalmas, bőven 10 kiló feletti töves volt a horgomon. Még jó pár percig küzdöttem vele a partnál, ám sajnos mikor körülbelül 10 centire volt a száktól, a horog kipattant a szájából. Végtelenül szomorú voltam, sajnos a közös fotó is elmaradt, de hát ilyen a szerencse! De nem kellett sokáig szomorkodnom: még vissza se dobtam a szereléket, a másik bot spiccét elemi erővel görbítette be egy hal, és peregni kezdett a zsinór az orsómról. Teljesen hasonló volt a jelenet, mint az előző. Félórás fárasztás után ismét egy nagy tőponty közeledett a szákhoz, amit már sikerült is kiemelni. A sors visszaadta, amit nemrég elvett - ezért is szeretek horgászni!
Ismét nagyon jó pecát tudhattunk magunk mögött, boldogan indultunk haza. Az új chilis termékek talán a vártnál is jobban teljesítettek, gyönyörű halakhoz segítettek hozzá minket, jó szívvel ajánlom e csalikat, aromákat és etetőket másoknak is!
Görbüljön és C&R!
