Minden évre van egy kitűzött célom, amelynek megvalósításáért mindent megteszek, és addig-addig küzdök, amíg sikerül elérnem. Egész évben kitartóan és semmit nem kímélve küzdöttem azért, hogy végül célba érjek és boldogan mondhassam, hogy „2014 teljesítve!”. Célom erre az évre egy 10 kg-on felüli ponty megfogása volt. Többször sikerült viszonylag közel kerülni e súlyhatárhoz, volt, hogy csak pár dekával maradtam a 10 kg alatt. Közelgett az iskola és már-már kezdtem beletörődni abba, hogy elmarad a várva várt találka életem halával…
Végül egy utolsó komolyabb, nyárzáró horgászatot még terveztünk apukámmal. Mindent átfuttattam az agyamban és annak tudatában, hogy ez az utolsó lehetőség, talán a leges-legnagyobb felkészülés előzte meg az indulást.
Helyszín
Nyárzáró horgászatunk helyszínéül a Devecser közelében elterülő 68 hektáros Széki-tavat választottuk. Rengeteg különféle hal él a tóban ebből, leggyakoribb faj a ponty - akár 20 kg felett -, de van bőven amur, keszeg, a ragadozó halak közül pedig süllő és harcsa. A sok-sok tuskó, víz alatti bokor és akadó miatt nem egyszerűen meghorgászható víz, de vannak szinte akadómentes részei is.
A tóban tömérdek természetes táplálék található. Kagyló, rák, belógó fák levelei, vízi növényzet - szinte minden, amit csak el lehet képzelni. A horgászhelyekre a tavat körbehálózó murvás utakon lehet eljutni.
Etetési technika
Sokat törtem a fejem, hogy mi módon tudnám szelektálni a halak nagyját. Végül maradtam a jól bevált V alakú etetésnél, ami környékünk kisebb tavain - ahol a sok átlagos, 1-3 kg-os ponty közül kellett szelektálni az öregebbeket - többször hozott kiemelkedő eredményeket. A V alak két egyenes vonalának csúcsa kb. 5 m-re helyezkedhetett el egymástól, és hogy mindkét etetési sáv szélén tartózkodó halak megfogására legyen esélyem, a V alak által közrezárt „öbölbe” dobtam, így 2 etetés széléről volt lehetőségem megfogni a nagyját. Egy apró trükköt alkalmaztam még… az etetést nem a leggyakrabban meghorgászott partközeli, 40-50 m-es zónában, hanem lényegesen beljebb, kb. 90-100 m-re alakítottam ki. Döntésem oka nagyon egyszerű: véleményem szerint a halak ott sokkal kisebb nyomásnak vannak kitéve, mint a partközeli részeken, ezért - főleg a nagyobb testű egyedek - beljebb húzódnak, ahol lényegesen kevesebben horgásznak
A távoli dobásokat egy Team Feeder Special 390-es heavy bottal és az arra felhelyezett Feeder Master 5000 orsóval tudtam véghezvinni. Az etetésre szánt anyag a lehető legegyszerűbb és szerintem leghatékonyabb: Vad Ponty etetőanyag erjesztett kukoricával és lucerna pellettel, azaz nyúltáppal. Fontos, hogy ebből ne a gyógyszerezettet, hanem a „natúrt” válasszuk, mert a gyógyszeres biztos nem tenne jót a halaknak! Az etetés mennyisége 25 gombóc volt, amelyet kiakasztott klipsszel juttattam be. (A V alak kialakításához természetesen egyszer a klipszig, egyszer gyengébbet és egyszer jobbra, egyszer pedig balra dobtam. Nem túl nehéz, csak be kell gyakorolni.) A ráetetés este 10-15 gombóc lehetett maximum.
Felszerelések beélesítése utáni időszak
Az első dobás óta már több óra eltelt, de én még mindig kapás nélkül üldögéltem a helyemen. Közben apukám már a sokadik szép kis amurját vagy éppen pontyát fogta.
Kezdtem kicsit kétségbe esni. Közel 6 órája tettem be az etetést, és még mindig semmi. Kitartottam a helynél, mert szinte biztos voltam benne, hogy amit kitaláltam, eredményes lesz. Még idő előtt elkezdtem a vacsorát, hogy talán a nagy evészet közben lesz kapásom… hát, nem lett.
Kezdett hűvösödni, épp ezért irányba vettem az autót és melegebb textileket húztam magamra. Sétáltam vissza az „allergiás táborba” (ahol ültem), és abban a pillanatban - kereken fél kilenckor -, ahogy kényelmesen elhelyezkedtem a székemben, végre határozottan és lassan a víz felé fordult a spiccem. A bevágás pillanatában azonnal kiegyenesítette a botot a hal, ezért és amilyen gyorsan csak tudtam, kilazítottam a féket. A megakasztás helyétől kb. 10-20 m-rel beljebb járhatott már, mire sikerült megállítani és megfordítani. Hihetetlen erő volt benne. Volt egy 15-20 m-es sávom, ahol valahogy át kellett hoznom a halat, mivel balra tuskók, jobbra bokrok… Izgalmas harc volt! Teljesen, nyélből kigörbült a Team Feeder. Óriási élmény volt, főleg a partszélben, ahol a hal még a korábban megtapasztalt erejénél is morcosabban védekezett. Negyedórás fárasztó küzdelem után végre sikerült megmeríteni. Már a fárasztás pillanataiban biztos voltam benne, hogy életem hala, de amikor a merítőben megláttam, köpni-nyelni nem tudtam.
Ugyanazzal a kombinációval, amivel sikerült megfognom az új egyéni rekordomat, éjjel még 4 db nagytestű pontyot tudtunk fogni. Örülök, hogy megtaláltam a tuti csalit, aminek ilyen ijesztő szelektálási ereje volt. A Haldorádós anyagok ismét nem hagytak cserben. Sőt! És hogy mi volt a csali? A cikk cégén minden kiderül…
Délben érkeztünk, délben is megyünk haza. Reggel és délelőtt még apukám kisebb amurokat és pontyokat fogott. Nagy halakat kizárólag este és éjszaka tudtunk fogni, nappal semmi. Érdekes, de nem meglepő módon az éjszaka debütáló csalival nem tudtunk nappal halat fogni. Viszont ez fordítva is igaz volt.
Bevált csali és végszerelék
Felfedem azt a csalit, aminek a szelektáló ereje teljesen ledöbbentett mindkettőnket. Az éjszaka folyamán érkező összes halat az Amur L’amour Halibut pellet és a Vad Szilva Fluo Oldódó Lebegő pellet kombinálásának köszönhettük. Érdemes kipróbálni!
Összegzés
Mindkettőnk számára felejthetetlen emlék marad ez a horgászat. Mindketten megfogtuk életünk eddigi legnagyobb halát, a szelekció tökéletesen sikerült. Igaz, csak három kapásom volt, de a legkisebb ponty súlya is ütötte a 7 kg-ot. Sikerült túlteljesítenem a 2014-es célt 10+ helyett 15+ Még most is alig hiszem el! Hasonlókat kívánok minden sporttársnak!
Írta: Kaufmann Domonkos
