Szalai Donát cimborámat már bizonyára nem kell bemutatnom azoknak, akik gyakorta olvassák cikkeimet a Sikeres Sporthorgász Magazinban. Mi több, azok számára sem lehet ismeretlen a neve, akik figyelemmel kísérik a hazai nívósabb feederes versenyeket. A putnoki Szörnyű-völgy neveltje, aki a baráti társaságban a maga 130 kilója miatt általában a „Pöffedt” becenévre hallgat, igazi mesterévé vált a feederes módszernek. Nem sok olyan horgászról kaptam hírt, akinek havonta egy-két alkalomnál többször sajnos nincs ideje horgászni, mégis három év alatt három húsz pluszos pontyot mondhat magáénak a korábban említett módszerrel.
Doni saját bevallása szerint nagyon sokat tanult Döme Gabi filmjeiből, egyéb írásaiból, ami miatt szenvedélyes feederes lett. Amikor ezt elmondta, először kiröhögtem. A nap végére rám vert vagy 40 kiló halat, jobbára pontyból. Akkor már nem volt kedvem röhögni. Aztán megkérdeztem, hogyan viszonyul a pergetéshez, mire azt mondta, hogy korábban az volt a kedvenc módszere, de aztán elkezdte olvasni az én írásaimat is… Szóval manapság, amikor csak teheti - munkája és családi élete miatt sajnos csak nagyon ritkán - a spiccet bűvöli, amit remélhetőleg mihamarabb „elteker” egy jókora ponty. S ha már bűvöli, bizony az eredmény sem szokott elmaradni. Ez évben már maga sem számolja, hányadik tízen felülit ölelte magához, valamint Harsányban ismét sikerült megcsípnie egy húsz pluszos tükröst.
Azt gondolhatnánk, hogy szerencséje van. Meglehet, ámbár a versenyeken elért eredményeit nem fognám csupán erre. Először is jó vízen kell horgászni jó eredményért, ami önmagában persze még semmit nem jelent. Ült már mellettünk bojlis csapat milliós értékű felszereléssel, mázsányi, méregdrága bojlival, pellettel. Nekik egész nap két haluk volt. Mi mellettük horgásztunk, elhasználtunk 5, azaz öt kiló Haldorádó Pelletes Fekete etetőanyagot, néhány maréknyi pelletet és egy kevés szemes adalékot, s így sikerült mintegy kilencven kilónyi pontyot fognunk. Sőt, kettőnk egynapi átlagfogása mindig mázsa körül van!
Donát komám ugyanis jó ideje nem horgászik egyébbel, mint a Haldorádó termékeivel. Ez nem reklám, nem kitaláció, hanem tény! Csupán a nagyon komoly versenyeken szokta kiegészíteni fegyvertárát némi Dynamite Baits holmival. A Pelletes Fekete etetőanyag pedig, bárhova megy, soha nem hiányzik a csomagból!
Ez évben új dolgokat látott a Haldorádó kínálatában, tehát úgy döntött, azok fogósságát is leteszteli. Sokat hallott korábban az Ózdi Horgásztóról is, és érdekelte, csakugyan olyan sok szép nagy hal lakik-e a vízben. Úgy gondolta, annál jobb alkalma úgysem lehet arra, hogy új dolgokat próbáljon ki, mint hogy ezt egy ismeretlen vízen teszi. Kibontott egy csomag Magyar Betyár etetőanyagot, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve elkeverte azt egy Pelletes Feketével. Maga sem tudja, miért döntött így, de mivel az így létrejött elegy aromáját tetszetősnek találta, ezt tömte az etetőkosárba. Egyik botjának horgára egy szem Oldódó Lebegő Tenger Kincsét fűzött, a horogelőkére pedig a horog fölé egy centire egy szem BB sörétólmot csíptetett fel. Másik botját egy szem Magyar Betyárral csalizta, szintén sörétólmos horogelőkével.
A helyszínen volt a tó egyik nagymenője, aki unottan bámulta a botjait, s néha legyintett egy nagyot, demonstrálva a halak étvágyát. Donátnak időközben jött egy kettes forma ponty, majd nem sokkal később egy jókora dévér. Ezt követte egy 4,50-es, illetve röviddel rá egy 4,20-as is. Kétórányi horgászat után a Special Pellet Feeder botjának spicce szép ívben kezdett hajlani. A Tenger Kincse fantázianevű Oldódó Lebegő pellet felkeltette egy 15,70-es potyka érdeklődését. Húsz percbe tellett, mire meg tudta a srác szákolni. Ennél jobb botavatást nem is kívánhatott volna! Ahogy a horgot csalizta újra, a másik botja is elsült, és egy 12 kilós bánta, hogy elcsábult a Magyar Betyárnak. Még ötéves Marci fiával is fogatott egy kis duci pontyot, amit a srác igazi horgászcsemetéhez illően saját maga fárasztott ki! Ám Donát a családi program miatt négyórányi horgászat után pakolni kényszerült.
A sikeres napon fellelkesülve májusban ellátogatott kedvenc vizére, Harsányba. Két-két kilónyit öntött a vödörbe a korábban jól bevált Pelletes Feketéből és a Magyar Betyárból, majd a 20-as monofil főzsinórra 8 méter 18-as dobóelőkét kötött, arra 10-es Power Pro előkén fityegő 6-os Gamakatsu 2260 B horgot illesztett, s horgászni kezdett.
Kellemes, felhős idő volt a kora reggeli órákban, ami szinte azonnal meghozta az első halat is, egy hetes ponty képében. Pár perc múlva, szinte pontban hat órakor lassú, egyenletes húzással elindult valami az egy szem Tenger Kincse Oldódó Lebegő pellettel. Harminc perces huzavona után sikerült a sekély vízben, némi nehézség árán megszákolni a szokatlanul szép halat, ami a mérlegen 21,90 kilósnak bizonyult!
Délelőtt még egy 10,18-as is akadt, amit 12 mm-es Fűszeres Hal 16 mm-es Tenger Kincse kombinációval fogott, aztán a felhők eloszlottak, s a nap kegyetlenül sütni kezdett. Ezt követve már csak kisebb, néhány kilós pontyok jöttek, illetve a lavórnyi dévérek. Ám így is sikerült közel 80 kilónyi halat fognia egyetlen nap alatt.
Említettem a cikk elején, hogy nem elég biztosíték önmagában, ha az ember jó helyre ül le horgászni. Simon Attila barátom mondta egyszer gúnyosan valami tévéműsor kapcsán, amikor mindenféle celebek játszották a túlélőt, hogy kíváncsi lenne, mit csinálnának, ha csakugyan egyszer ilyen helyzetbe kerülnének. Akkor is éhen vesznének, ha ő lelőne nekik egy őzet, és kezükbe adna egy kést, hogy dolgozzák fel. „Csak nézegetnék két lépés távolságból az állatot, oszt’ csodálkoznának, hogy szőrös is, de mégse p..a”. Szóval, attól, mert valaki jó helyre ül le, jó felszereléssel, még nem biztos, hogy sikere lesz. Sokan hajlamosak elfelejteni az örök érvényű szabályt, mi szerint nem a felszerelés horgászik, hanem az, aki azt kézbe fogja. Bizony, nem árt, ha a horgász rendelkezik némi rutinnal. Doni vette a fáradtságot és évekig csiszolgatta tudását, ellesett minden használhatónak tűnő csínyt - ugye korábban ezt is írtam, kitől. Manapság már javában saját maga alakítgatja a „ferslógot”, ő készíti még az etetőkosarat is, addig kísérletezget, amíg több helyen nem válik bizonyossá az összeállítás fogóssága. Egy dolgot azonban soha nem nélkülöz: a Haldorádó termékeit. Számára ezek már garanciát jelentenek a sikerhez.
Jakó L.
