Már megint az iskolapadban ülök unottan, tudom, hogy figyelnem kéne, de agyam nem engedelmeskedik. Még mindig a feledhetetlen hétvégén jár az eszem, újra és újra lejátszódnak lelki szemeim előtt az élvezetes képsorok a fárasztásokról, az egész horgászatomról. A rendkívül magas víz mindenhol megváltoztatta a fogási esélyeket, sok helyen lehetetlenné téve a horgászatot, így új víz után kutattam, és Vámosszabadin kötöttem ki, de nem bántam meg, remek volt!
A szintén pecás angoltanár monoton, mély hangjára kapok észbe, újra a teremben vagyok. Nekem szegezi a kérdést - mint az év során már számtalanszor -, a hétvégi horgászatomról érdeklődik:
- Nos, Great Fisherman (így szólít egy ideje), volt-e horgászat a hétvégén?
Volt bizony, de még milyen! Vámosszabadi központjában elterülő Szabó-tavat látogattam meg.
- Miért pont azt a tavat választottad? Tudtommal sok tó, csatorna található a környékeden, mégis az országhatáron túlra mentél? (A főszerkesztő megjegyzése: Hajdú Tamás Szlovákiában él)
Sajnos az elmúlt hetek jellemző időjárása a hideg, a szakadó eső volt. Nagy mennyiségű eső hullott országszerte mindenütt, sok árvizet okozva. Szerencsére nálunk az árvíz elmaradt, de tavaink, folyóink vízszintje rohamosan nőtt. Legtöbb kedvelt tavamon egy-másfél méterrel magasabb vízállás fogadott az ilyenkor megszokotthoz képest. Több helyen kiöntöttek, így sok helyen az odajutás is szinte lehetetlen, a kedvelt horgászhelyek pedig rendszerint mélyen a víztükör alatt várják az apadást. Győrbe utazva mindig elhaladok a Szabó-tó mellett, és sokszor megfogadtam már, hogy ellátogatok oda egyet pecázni, amit most meg is valósítottam. A vártnál alacsonyabb volt a víz, így ideális körülmények közepette horgászhattam a kis tavacskán.
- Na jó, de mégis milyen halakat fogtál? Ne csigázz!
Az egész napos horgászat alatt bőségesen kerítettem horogra szép kárászokat, kisebb pontyot, majd a horgászat végén megkoronáztam a pecát az idei első tíz kiló feletti pontyommal, egy 10,12 kg-os szépséges tükörponttyal.
- Az szép, gratulálok! Hogy sikerült szákba terelni?
Sajnos a tavon szembesültem azzal a ténnyel, amit egy etetőanyag teszt során nem szeret hallani a horgász. A tavon nem szabad etetőanyagot használni! Újabb feladat várt megoldásra. Etetőkosár helyett egy 20 g-os cseppólmot használtam, a csalinál pedig arra törekedtem, hogy kitűnjön a többi közül. Ezt rendkívül tömény aromázással és a csali balanszírozásával oldottam meg. Egy szem 12 mm-es Mézes Pálinkás Red Tuning pelletet kikönnyítettem egy szem Nagy Pontyos Hybrid pellettel, és néhány percre Mézes Pálinkás fürdőt biztosítottam a kis szendvics számára, utána pedig Mézes Pálinkás etetőanyag panírt vittem fel rá. A felszerelést nem durvítottam túl, egy háromméteres pickerbot kapta a főszerepet, rajta egy 40-es elsőfékes orsóval, aminek dobját 0,20 mm-es Haldorádó Feeder Master Pellet Line zsinórral töltöttem fel. Ezzel harmonizált a 0,18 mm-es előkére kötött 6-os méretű Haldorádó Pellet Hook.
- Ilyen finom felszereléssel nagy élmény lehetett kifárasztani ellenfeledet!
Bizony az volt, sokáig kétesélyes volt a játszma. Már a reggeli órákban is a horgomra akadt egy kapitális példány, de az akkor használt 0,16 mm-es előkezsinór nem bizonyult elegendően erősnek a hal megfordításához, és a túlpart mellett található egyik akadóba úszott sajnos. Nem tudtam mit tenni ellene. Utána rögtön vastagabb előkére váltottam, a csalin nem változtattam. Nem akadt több jelentkező egészen délután négy óráig, akkor hajlott derékba a tartóban pihenő pickerbotom, és megszólalt az orsó fékje. Az erősebb előkezsinórnak köszönhetően már jobban tudtam fékezni a halat, ez már szerencsére nem jutott el a túloldalig. Persze azt se mondom, hogy végig magabiztosan fárasztottam, és azt se, hogy én irányítottam, mert ez nem igaz. A hal a tőlem jobbra található tuskót kétszer is megcélozta, egyszer már éreztem a zsinór súrlódását is valami tereptárgyon, de az égiek megsegítettek, kiszabadult a gonosz tuskóból. Csak úgy tudtam magam felé húzni, ha a spiccet víz alá nyomtam és nagyon „laposan”, határozottan húztam a termetes tükröst. Hamar a lábam elé ért, de az első felfelé irányuló húzásomra egy jó húsz-harminc méteres kirohanással válaszolt, amit még kétszer eljátszott szabadulása érdekében. Amikor először megpillantottam, kigúvadtak a szemeim, hamar kértem a szomszéd bojlis kollégától egy jókora merítő szákot, amibe nagyobb biztonsággal húzhattam bele, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva. Az első vízfelszínre érése után gyorsan alátoltam a termetes hálót - már feladta a küzdelmet, megadóan siklott bele. Hamar lefotóztuk kedves szomszédom segítségével, megmértem a súlyát, és sebfertőtlenítés után - jó szokásomhoz híven - szabadjára engedtem.
- Remek lehetett, de egész nap két kapásra várni nem volt unalmas? Megérte a napon aszalódni?
Természetesen nem csak azzal töltöttem az időmet, hogy a rezgőspiccet nézzem, az valóban unalmas lenne számomra. Ahol tudom, hogy eredményesen horgászhatunk keszegfélékre, kárászokra, ott mindig közbeiktatok egy újabb módszert, amivel eltölthetem az eseménytelen perceket. Ebben az esetben egy rakós bot és egy matchbot töltötte be ezt a szerepet, felváltva horgásztam velük. A rakós botom spicce alá Nagy Ponty folyékony aromával ízesített csemegekukoricát poharaztam, a matchbottal pedig a rakós botos etetésem mögötti pár métert horgásztam meg. A csalit sem bonyolítottam túl, a Kukorica Tuning Nagy Ponty ízesítésű csalit használtam, melyet mindegyik módszerrrel a fenéktől 10-20 centiméterre kínáltam fel.
- Végül is meg vagy elégedve a horgászattal?
Teljes mértékben! Ezen a napon részem volt pörgős kárászozásban, mellette nagy halat is fogtam. A Haldorádó termékek ismét bizonyították eredményességüket, mert mások a tavon nem sok halat fogtak, és messze nem ekkorát! Azt hiszem, az idei év legnagyobb pontyát fogtam a tavon. Remekül éreztem magam, remélem, a továbbiakban hasonlóan eredményes leszek ezekkel a termékekkel. Itt a nyár, egyre több lehetőség nyílik bárki számára horgászni, használjuk ki!
Írta: Hajdu Tamás