Rövidülő nappalok, ködös reggelek és hűvös éjszakák. Bizony, véget ért a nyár! Egy horgász számára viszont mindig nagy öröm, ha ősszel több napig kellemes az idő. Amíg tart a „vénasszonyok nyara”, szívesen látogatok el a Zala folyóra. Ilyenkor a víz már nem olyan zavaros, mint nyáron, és sokszor a vízállás is kedvező egy jó horgászathoz. Vajon ősszel sikeres lehet egy peca ezen a gyönyörű, de szeszélyes vadvízen? A következőkből kiderül!
A Zala folyó egy igazi vadvíz! A telepített tavak egyesek szerint ehhez képest igazi horgászparadicsomok. Engem mégis magával ragad ez a gyönyörű folyó, hiszen van egyfajta varázsa. Kedves emlékek fűznek ehhez a vízhez, gyermekkoromban sokat bicikliztünk errefelé. Már akkor az járt a fejemben, hogy ha horgász leszek, többször is ellátogatok majd ide. Egy kellemes őszi napon is így tettem. Este bekevertem az etetőanyagokat, összepakoltam a felszereléseket, majd egy kiadós alvás után útnak indultam. Mivel kísérletező kedvű horgász vagyok, három különböző etetőanyagot állítottam össze, valamint két botot vittem magammal, egy feedert és egy spiccbotot.
A naturális jellegű kaja jól passzol a spiccbotos módszerhez, hiszen folyamatosan fejti ki a hatását. Ha megtalálják, a halak hosszú ideig a közelben maradnak. Némi plusz aroma persze minden etetőanyagot fogósabbá tehet, de ez nem feltétlenül szükséges. Bizonyos esetekben az aromaszegény vagy aromamentes változatokkal érhetünk el sikereket. A keveréket fél zacskó TOP1 Bream etetőanyagból és fél kg saját készítésű pörkölt etetőanyagból állítottam össze. Ez a két változat jól kiegészíti egymást.
A halas jellegű kaja a szebb keszegek és a pontyok horgászatához ideális. Fél zacskó Maximum Green, egy kevés darált halibut pellet és némi tonhalliszt adta az alapot, amit ásványvízben feloldott Japán Krill adalékkal kevertem be.
Az édes-halas változat pár marék Citromos Vanília etetőanyagból, darát tökmag pelletből és hallisztből állt össze. Ezt a kaját kiegészítettem még egy kevés Nagy Hal Carp Syruppal és Fekete Erő Fluo Flavor aromával.
Főtt kendermagot is vittem magammal, ami egy igen hatékony adalék a természetes vizeken. Legyen tavasz, nyár vagy ősz, ezt a fogós aprómagot szinte mindig belekeverem az alapozásra szánt etetőanyagba. Kipakolás után felszereltem a botokat és elkezdtem az etetést. A spiccbotos horgászathoz a legtöbben úgy etetnek, hogy gyúrnak néhány gombócot, majd ezeket az úszó köré dobálják. Ez azonban nem a legpontosabb megoldás, folyóvízen az áramlatokra is figyelni kell, a gombócok csobbanása pedig elzavarhatja a halakat egy időre. Én egy műanyag csőből készített eszközt használok a spiccbotos horgászat alapozó etetéséhez. E cső elkészítése egyszerű, a megfelelő méretűre kell vágni, majd több helyen kifúrni, végül pedig drótból elkészíthető rá egy fülecske. Ebbe a fülecskébe szoktam kötni egy arasznyi hosszúságú fonott zsinórt, majd rá egy végfület. A spiccbotos szerelék végére mindig egy előkerögzítő gyorskapcsot szerelek, ebbe rögzíthető a végfül. Az etetés után, a gyorskapocsnak köszönhetően a horogelőke felszerelése csak néhány másodperc.
Ez a kis csőből készült „kosárka” évek óta ott lapul a szerelékes ládámban. Egy maréknyi kaját be lehet etetni a segítségével, és a mélységet is meg lehet vele mérni. Miután a mederfenékre ért, a lyukakon át egyből beszivárog a víz és megkezdődik az etetőanyag oldódása. Egy határozott, de nem túl erős, bevágásszerű mozdulattal kiüríthető a tartalma, az etetőanyag pedig oda kerül, ahol lennie kell! Egy olcsó, kompozitból készült spiccbotot szoktam használni az etetéshez, ez gond nélkül elbírja a megtöltött „kosárkát”.
Miután végeztem az etetéssel, feltettem a spiccbotos szerelékre a horogelőkét, majd néhány szem csontit tűztem a 12-es méretű Gamakatsu Maggot Pro horogra. Az előttem lévő vízi növényzet mellé etettem és közvetlenül az etetés felett horgásztam a spiccbottal. A feeder szerelék egy method kosárral, egy gyorskapoccsal, vékony fonott zsinórra kötött mikro szakállas horoggal, csalitüskével és SpéciCorn csalival lett teljes.
Érdemes a spiccbot végére egy arasznyi hosszúságú, vastagabb monofil zsinórt vagy erőgumit kötni. Ezzel az egyszerű megoldással el lehet kerülni a nemkívánatos gubancokat. A szerelék egy karabineres forgóval könnyen rögzíthető. A spiccbotos szereléket 18-as zsinórból kötöttem. A bot teljes, 7 méteres hosszára nem volt szükség, ezért az utolsó két tagot levettem, így egy 5 méteres pálcával tudtam horgászni.
A naturális jellegű etetőanyag hamar felkeltette a kisebb keszegek érdeklődését, néhány perc után már mozdult is az úszó. A feederbot spicce egy darabig nem rezdült. A halas etetésre az édes-halas method etetőanyagot dobtam, bízva abban, hogy a különböző ízeket vegyítő keverék érdekes lehet majd a halak számára. Szerencsére nem kellett sokat várni a kapásra! Az édes kukoricás SpéciCorn gazdára talált.
Úgy gondolom, nem volt rossz ötlet két különböző horgászmódszerrel készülni. A spiccbottal szép számban lehetett fogni a kisebb keszegeket és a tenyeres kárászokat. A feederbotra nyeletőfékes orsót szereltem, így ha esetleg egy nagyobb hal vette volna fel a csalit, az sem okozott volna gondot.
Ez a feeder felszerelés megfelelő a kiakasztott zsinórklipszes technikához és a method feederes horgászathoz, a bot végébe helyezett gyengébb spicc pedig a keszegkapásokat is jól közvetíti. A fenéken kevésbé voltak aktívak a halak, de ezt egy cseppet sem bántam, hiszem az úszót folyamatosan elhúzták a keszegek és a kárászok. A method szereléken frissítettem a csalit és újra bedobtam. Nagyjából fél óra múlva hangos beszélgetésre lettem figyelmes. Először azt hittem, hogy kerékpáros turisták…
A Zala folyón nem csak horgászatra van lehetőség, időnként a kenuzást és a kajakozást is kipróbálhatják az idelátogatók. Kedvelt időtöltés az evezés, az etetésem felett végigszáguldó csapat is láthatóan jól érezte magát. Én már kevésbé örültem a helyzetnek, ugyan is az összes halat elzavarták a környékről. A Zala már csak ilyen, itt szinte mindig történik valami! Morfondírozhattam is azon, hogy miként csalogassam vissza a halakat!
Az édes kukoricás változat már adott egy szép karikakeszeget. Később kipróbáltam az epreset is, ami szintén nagyon jó csali, de nem sikerült vele kapást kicsikarnom. Maradt végül az ananászos, feltűztem a csalitüskére és bedobtam. Eltelt némi idő, de kedvenc gumikukoricám ismét bizonyított!
A Zala folyó alsó szakaszán a spiccbotos módszer több szempontból is ideális lehet az őszi időszakban. A növényzettel borított partközeli részeken könnyebb becserkészni a halakat egy úszós szerelékkel, és a táplálékot kereső példányokat vízközt is meg lehet fogni. Az ereszték hossza ezen a vízen azonban meghatározhatja a sikeres horgászatot. A majdnem fenékig érő, hosszabb ereszték nem jó, mert ha az élő csali a mederfenékre vagy annak közelébe kerül, legtöbbször egy rák húzza el az úszót. A túl rövid ereszték sem az igazi, mert ha sok küsz van a vízben, folyton azok kapják el a felcsalizott horgot. Eddigi tapasztalataim szerint akkor a legjobb a spiccbotos szerelék eresztéke, ha kb. 20-30 cm-rel a mederfenék felett van a horog. Így lehet a legjobban elkerülni a túlzottan apró halakat és a rákokat. A kecskerákok a Zala folyó alsó szakaszán rendkívül gyakoriak. Sok horgász haragszik ezekre az ártalmatlan élőlényekre, mert megnehezítik az itteni horgászatot. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy többféle praktikával is ki lehet őket kerülni! Ők is a vízi élővilág részei, jelenlétük a jó vízminőségre utal és a kisebb példányok a kapitális keszegek, pontyok és harcsák táplálékául szolgálnak. A legfontosabb talán az, hogy a kecskerák védett, ezért a horogra akadt példányt óvatosan ki kell szabadítani és vissza kell engedni!
A mostani horgászat igazán tanulságos volt! A feederbot sajnos nem dolgozott annyit, mint máskor, 3 szép karikakeszeget tudtam fogni a fenéken felkínált gumikukoricákkal. A spiccbotot viszont csak a kapástalan időszakban tudtam letenni a kezemből! Kilószámra lehetett vele fogni a keszegeket és a tenyeres kárászokat. Kárászokkal ritkán szoktam találkozni a Zalán, lehetséges, hogy a közeli faluban található halastóból jutottak a folyóba, de a Kis-Balatonból is felúszhattak. Egy azonban biztos, megtalálták az etetést és ízlett nekik a felkínált csalogatóanyag!
Egy igazán mozgalmas horgászatban volt részem! Nagyon örültem annak, hogy több halfaj is horogra akadt. A karikakeszegek, dévérkeszegek és kárászok mellett egy bodorka, valamint egy törpeharcsa tette változatossá a fogást. Nagyon elégedett voltam, a fogott halak súlya biztosan meghaladta az 5,5-6 kg-ot.
Írta és fényképezte: Járfás Dávid
