Idén az előző évekhez hasonlóan ismét meghívott kedves rokonunk, Laci bácsi, hogy töltsünk egy hetet a Ráckevei (Soroksári)-Dunán. Szívesen térek vissza, mivel gyönyörű a környezet és mindig rejteget valami meglepetést a Duna.
Reggel korán keltünk és bepakoltuk a szükséges felszereléseket az autóba. Odaérkezve berendezkedtünk szálláshelyünkön, a dömsödi Duna-parton. A nagy meleg ellenére délután rögtön megpróbálkoztam a horgászattal, ami néhány keszeg díjazott is.
Este korán lefeküdtünk készülve a hajnali horgászatra. Hajnali 4-kor már kint ültünk a stégen, izgatottan vártam az első halakat.
Azt tapasztaltam, hogy bármivel is próbálkoztam, gében és egy-két keszegen kívül nemigen sikerült több órán keresztül egy halat sem fognom.
Délután is próbálkoztunk a nagy melegben, de nem sok eredménnyel. Másnap hajnalban ugyanígy jártam. Nem tudtam, mit csinálok rosszul…
Próbálkoztam kint a partközelben úszóssal és bent feederrel egyaránt. A tapasztalatok azt mutatták, hogy bent több halat sikerül fogni a reggeli órákban, mint kint, partközelben. De azért megkérdeztem a helyi horgászokat, hogy mit kéne csinálnom a jobb eredmény érdekében. Azt javasolták, hogy próbáljam a sötétedés előtti és utáni órákban vallatni a vizet, mivel az utóbbi időszakban ilyenkor lehet szép halakat fogni. Meg is próbálkoztam vele még aznap és igen szép halak jelentkeztek a stégtől 5-6 méterre.
Az első esi peca után nemigen próbálkoztunk reggel, inkább késő délután, nem is eredménytelenül :)
A tájról is ejteni kell néhány szót, mivel egy gyönyörű természetes vízről beszélünk, és az időjárás is a Duna szebbik arcát mutatta a hét folyamán. Ennek köszönhetően gyönyörű pillanatokat sikerült megörökítenünk:
A hét egyik napján Laci bácsi lehozta Hugót, együtt próbálkoztunk a halfogással.
Összességében elégedettek voltunk, hiszen sikerült egy pontyot és gyönyörű keszegeket zsákmányolnunk az egy hét alatt, ráadásul a kirándulásunk befejezéseképp - mivel szeretek focizni - a helyieknek köszönhetően részt vehettem egy lábtenisz versenyen, ahol társammal igen szép eredményt értünk el.
A lábtenisz verseny után rádöbbentem, hogy sajnos eltelt az egyhetes horgásztúra, és reggel útnak kell indulnunk - ekkor már csak a rokonoktól és a Dunától való búcsúzás maradt.
Szerző: Haincz Krisztián (krisz0528)
Fotók: Tokay Ferenc
