A horog a horgászat talán legemblematikusabb része. Horog - horgász - horoggal horgászó Homo sapiens. Az alapfelszerelés egyik aprócska, mégis oly nélkülözhetetlen része, amelyen nagyon sok múlik, történetesen akár a horgászat eredményessége. Ennek a picike, fémből kialakított apróságnak sokszor a saját tömegét jócskán meghaladó terhet kell elbírnia. Hogyan alakult ki mai formája és milyen sokféle alakban találkozhatunk vele? Többek közt ezt tudhatjátok meg a horgászvizsga sorozat most következő epizódjából.
A horog az eszközhasználó emberiséggel szinte egyidős. A legelső találmányok közé sorolható, jelentősége megkérdőjelezhetetlen - természetesen horgászszemmel nézve. Ősi formáját többé-kevésbé mind a mai napig őrzi, azonban anyaga sokat változott az idők során. Kezdetben csontból csiszolta, majd kovakőből pattintotta az ember, majd a bronzkorban már fémből kovácsolta. Napjainkban már számítógéppel tervezik és csúcstechnológiával, tömeggyártásban készülnek, jellegzetes vonásaik azonban megmaradtak.
A horgász ma már nincsen könnyű helyzetben, ha horgot szeretne választani magának, hiszen körülbelül 100 gyártó nevével találkozhat a piacon, akik közel 30.000-féle terméket forgalmaznak. A döntést nehezíti az is, hogy egyazon márkanév alatt más-más minőséggel is találkozhatunk, így nem elég csak a márka mellett letenni a voksunkat, meg kell jegyeznünk a pontos típust is. A kínálat óriási, a hazai kereskedelemben is több ezer horog közül választhatunk. Nem könnyű eligazodni a horgok útvesztőjében, de vegyük sorra legfontosabb tulajdonságait, részeit!
A horog részei
A horog jellegzetes részei: a hegy, a szakáll, az öböl (szélessége és magassága), a szár és a fej.
Mielőtt azonban egyenként megismerkednénk ezekkel, tegyünk egy kis kitérőt és ejtsünk néhány szót a horog képességeit nagymértékben befolyásoló két sajátosságról, a horog anyagáról és keresztmetszetéről. A ma legkorszerűbbnek számító horgok az úgynevezett karbon horgok.
Ezek anyaga különleges Hi-tech eljárással készülő, nagy széntartalmúvá dúsított, kiváló minőségű acél, amely egyszerre rugalmas és kemény. A horog anyagát kalibrált szálba húzzák, közepesen nagy nyomáson tömörítik, majd az anyag szerkezetét lassú hűtéssel stabilizálják. A felhasznált anyag tulajdonságait a gyártás minden művelete befolyásolja. A horog hegyét a karbonszálak darabolásakor alakítják ki, itt a legfontosabb követelmény az, hogy a kialakuló szakáll ne gyengítse a horgot. (A napjainkban egyre népszerűbb szakáll nélküli (barbless) horgok könnyedén megfelelnek ennek a követelménynek.) A szakáll kialakításakor a horog hegyét tömörítik. A továbbiakban a rudakat alakra hajlítják, szükség szerint lapítják, megtisztítják, zsírmentesítik, különféle fürdőkbe merítik. Ezek után következik a horoggyártás legkritikusabb szakasza, az edzés. Ennek során a horgokat egy edzőműhelybe viszik, ahol az ideálistól való legkisebb hőmérséklet-eltérés is súlyos következményekkel járhat. Az edzés során dől el az, hogy a horog hogyan fogja elviselni a később rá ható erőket. Ha az anyag túlzottan lágy, a horog könnyen kihajlik, ha túl kemény, akkor törik.
A horoghegy és a szakáll kialakításánál régen elég volt azt figyelembe venni, hogy ragadozó halra vagy békés halra szánták a horgot. A ragadozó halaknak kemény, csontos szája van, míg a békés halaknál többnyire lágy szájat kell a horog hegyének átütnie. Napjainkban, mikor sokszor leheletvékony zsinórokkal horgászunk és egészen aprócska méretű horoggal kell tudni megfogni a gyakran termetes zsákmányt, a horoghegy kialakításának egyre nagyobb jelentősége van.
A hosszú szárú, vékony húsú, nagy átütőképességű egyenes horogheggyel és apró szakállal rendelkező horgok a finomszerelékes horgászok kedvencei akkor, ha egészen vékony zsinórral, finom szerelékkel kell a halakat horogra csalni, de ha termetes dévérekből álló csapat jelentkezik az etetésen, rögtön váltanak az előzőekben leírt, de hegyét tekintve visszahajló típusra, mivel ez jobban tartja az öreg dévérek húsos száját. Az ilyen, visszahajló hegy alkalmas az akadós aljzatú folyóvizek meghorgászására, de állóvízen is kevésbé akad el a meder egyenetlenségeiben, kisebb akadóiban. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú horgok a feederbottal horgászók kedvencei. A Drennan Fine Maggot és a Gamakatsu 2260-as horga jól példázza ezt a két horogtípust.
A merevített heggyel, alakjukat tekintve egyenes és ívelt horogheggyel rendelkező, nagy szakállal készült horgok elsősorban akkor jöhetnek számításba, ha a horogra komoly erőhatások várnak. Nádi pontyozásnál, harcsázáshoz használatosak. Jó példázza ezt a típust az Owner 5111 típusú horga.
A horog hegyének mindig tökéletesnek kell lennie, amit régen a horgászok az ún. „körömpróbával” vizsgáltak meg. Ha a körmön végighúzott horog nem akadt meg a körmön, rögtön fenték, reszelték. Napjainkban a kémiai eljárással kifent és lézerrel ellenőrzött horgoknál ez a módszer sokszor hatástalan marad, érdemesebb a kicsorbult hegyű horgot újra cserélni.
Találkozhatunk oldalirányba kihajlított hegyű horgokkal is. Ezek az egyben enyhén befelé hajló hegyű horgok dévérezésnél, pontyozásnál váltak be, míg erősebb kiviteleivel a süllőző horgoknál találkozhatunk.
Nem szabad megfeledkeznünk a horogfej kialakításáról sem, hiszen a horognak ez a része tartja az összeköttetést a zsinórunkkal. Kialakítását tekintve lapkás és füles horgokat különböztetünk meg. A füles horgok lehetnek kifelé és befelé hajlítottak. Elsősorban fűzött csaliknál használjuk ezeket a horgokat, míg a lapkásokat akkor részesítjük előnyben, ha közvetlenül a horogra tűzzük a csalit.
A horgok között találkozhatunk 2-3 ágú horoggal is. Ezek mindegyike kimondottan a ragadozó halak horgászatához ajánlott.
A horog méretezése
A horog számokkal jelzett méreteit a horog öblének szélessége, illetve a horoghegy csúcsáról a szár belső oldalára húzott merőlegesről az öböl legmélyebb pontjára vetített távolság határozza meg. A méretezéshez a kiindulási alapot az 1/0-s horog adja, amelynek öbölszélessége 10 mm. A horoggyártásban nem érdekelt horgászoknak azonban nem kell ilyen mélységig ismerni a horgok méretezésének mikéntjét, lévén, hogy a különböző gyártók azonos méretsorral ellátott horgai is lényeges különbségeket mutatnak fel. Viszonyítási alapnak az alábbi segédtáblázatot érdemes áttekinteni.
| A horgok méretszámozása és az öböl szélessége | ||||||||||||||||||||||||||
| A horog száma: | 10/0 | 9/0 | 8/0 | 7/0 | 6/0 | 5/0 | 4/0 | 3/0 | 2/0 | 1/0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 12 | 14 | 16 | 18 | 20 | 22 |
| Az öböl szélessége (mm) : | 23,5 | 22 | 20,5 | 19 | 17,5 | 16 | 14,5 | 13 | 11,5 | 10 | 9,5 | 9 | 8,5 | 8 | 7,5 | 7 | 6,5 | 6 | 5,5 | 5 | 4,5 | 4 | 3,5 | 3 | 2,5 | 2 |
Forrás: Lányi Gábor - Lányi György: Magyar Horgász Enciklopédia
Sokszor okoz gondot, hogy milyen típusú horgot érdemes választanunk. Ez már önmagában is megérne egy külön írást… helyette inkább a következő, e portálon megtalálható cikkeket ajánlom a kezdő horgászok figyelmébe:
Horgok a feederes horgászathoz 1. rész
Horgok a feederes horgászathoz 2. rész
Horgásziskola kezdőknek rovat - Horgok története alrovat
Írta: Polyák Csaba (csabio)
Felhasznált szakirodalom: Lányi Gábor - Lányi György: Magyar Horgász Enciklopédia
Fotók, illusztrációk: Haldorádó archívum, http://www.drennantackle.com, http://www.gamakatsu.nl, http://www.ownerhooks.com, www.mustad.no
