Így, a pergető szezon közepén, ahogy egyre romlik az idő, mind több és több horgász mond le az egész napos feederbotos, vagy épp hagyományos fenekező horgászatról és vált át a jóval kevesebb felszerelést, ugyanakkor több mozgást igénylő pergetésre. Sokan keresnek meg minket nap mint nap, hogy segítsünk az első, számukra megfelelő pergető bot, orsó kiválasztásában. Sorozatunk első részében a botválasztáshoz adunk néhány fontos tanácsot.
Mik is azok a legfontosabb szempontok, amit figyelembe kell venni a pergető bot kiválasztásánál?
1. Hely
Hol szeretnénk azt a botot használni, amit vásárolni szeretnénk? Állandó téma a pergető horgászok között a bothossz. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a méret a lényeg… :) Ebben az esetben azonban nem mindig a nagyobb a jobb. Évekig a 3 méteres bot volt a mérvadó, hogy parti horgászbotnak 3 m-esnek kell lennie. Az utóbbi időben ez a „standard” méret elkezdett lecsökkenni. Napjainkban egyre népszerűbbek a 2,7 vagy a 2,4 méteres bothosszok.
Ami támpontot jelenthet a választásban, hogy csónakos horgászat során semmiképp nem javasolt a túl nagy bothossz, és kis folyókon, patakokon, fás területeken végzett cserkeléseken sem érdemes küzdeni a hosszú botokkal. E helyekre ideális a 2,4 méteres, maximum 2,7 méteres hossz. Ezzel szinte bármilyen feladatot meg tudunk oldani, legyen szó parti vagy csónakos pecáról.
Hova lehet kevés ez a bothossz? Ahol nagyon nagy távolságokat kell megdobni és a plusz hossz extra dobótávolsággal is jár. Ezek zömében erőművek alatti területek, ahol a célhalaink a turbinák keltette kavargó, oxigéndús vizekben vadásznak, amik eléréséhez szükséges a nagy dobástávolság. De a hidak környékén is előszeretettel dobálnak a benti hídlábakhoz a horgászok. Ez általában együtt jár a nagy dobósúllyal is, de erről részletesen később… Partról horgászva hazánk nagy folyóin is jól jön a nagy dobótávolság - ha még nem tanultunk meg vízen járni, sok helyen kénytelenek vagyunk nagyot dobni.
2. Használni kívánt műcsalik
Mivel szeretnénk pergetni? Gumihallal, twisterrel, wobblerrel, körforgókkal, támolygókkal? Hogy miért lényeges ez? A műcsalik különböző súllyal rendelkeznek, melyek ebből fakadóan különböző módon terhelik a botot. Ehhez társul még a műcsali vízben való ellenállása is: például egy wobbler hiába csak 10 gramm, a botunk pedig Light kategória, melynek dobósúly-tartománya 5-15 gramm, ha az a wobbler egy mélyre törő wobbler, az első dobás után kínszenvedés lesz egy folyón visszatekerni, ha a műcsali erősen veretve lemegy jó pár méter mélyre. Ne csodálkozzunk, ha a botunk végig karikában lesz már a wobbler ellenállása miatt.
Itt merül fel egy fontos kérdés: egy botot akarunk, ami mindenre jó? Az úgynevezett univerzális botok fogalma nem ismeretlen a pergető botok körében sem. Azt viszont tudni kell, hogy sok mindenre jók, de tökéletesen, 100%-ig nem lehet mindenre megfelelőt kínálni.
Mi az úgynevezett univerzálisnak nevezhető dobósúly-tartomány? A lágyabb kivitel a 15-40 gramm, míg a picit erősebb a 20-50 gramm. Az e tartományokba tartozó botokkal már nyugodtan használhatunk nagyobb (10-20 grammos) jig fejeket, húzgálhatunk velük közepes méretű wobblereket, dobhatunk közepes (10-30 grammos) támolygókat is.
Mire lehet ezekkel horgászni? Csukákra, balinra, süllőre, de a meglepetésként jelentkező kisebb harcsákkal is versenyben tudunk maradni.
Mire nem alkalmasak? Túl kicsi (2-4 grammos) wobblerek dobására, kis (2-4 grammos) jig fejek használatára, mert egyszerűen nem érezni a boton merre jár, mit csinál a műcsali. Szintén nem használhatók túl nagy wobblerek használatára, pl. fenékwobblerezésre, célzott harcsázásra, ahol előfordulhat 10-20+-os harcsa is.
Természetesen kivételek mindig vannak, tehát kijöhet nagy hal is ezekkel a botokkal, de célzottan azokra horgászni velük nem javasolt. Nagy segítséget nyújtanak a választásnál tehát a dobósúlyok, valamint a karakterisztikára utaló jelölések: UL - Ultra Light, L - Light, ML - Medium Light, M - Medium, MH - Medium Heavy, H - Heavy, XH - Extra Heavy. Értelemszerűen light bottal ne kergessük a harcsákat, ugyanakkor extra erős bottal is körülményes a picuri wobblerek dobása. Előbbi bottöréshez, utóbbi szenvedéshez vezethet.
3. A botok tömege
Lehet, ez a pergető botok legfontosabb paramétere, hiszen ennél a módszernél a bot folyamatosan a kezünkben van, így olyat válasszunk, amit kényelmesen és sokáig tudunk tartani. A grammoknak itt komoly jelentősége van. No, nem az első percekben, hanem órákkal később fogjuk ezt érezni - vagy épp nem. Ahogy bot tömegét jelző adat értéke csökken, általában úgy növekedik - ugyanazon kategórián belül - az ár. Ez nem is véletlen, hiszen minél jobb minőségű és minél több könnyű szénszál kerül egy bottestbe (csökkentve a többi, jellemzően nehezebb adalék, pl. műgyanta mennyiségét), annál magasabb lesz a termék ára. A tömeggel együtt a bot hosszát is minden esetben vizsgálni kell, mikor azt latolgatjuk, hogy az adott bot nehéz-e, avagy sem. További szempont a megfelelő súlyeloszlás: két azonos tömegű, azonos hosszú bot is igen eltérő érzetet kelt, ahogy tartjuk, ha súlypontjuk jelentősen eltérő. Az orsótartótól távol eső súlyponttal jellemezhető botokat fejnehéznek érezzük, amin egy nagyobb méretű (nehezebb) orsó csak tompítani tud (azon az áron, hogy az egész felszerelés még nehezebb lesz) - lehetnek azonban olyan helyzetek és célhalak, amik kompromisszumként az egyébként „kényelmetlenebb” botok alkalmazását is elfogadhatóvá teszik. Mindezek miatt nem könnyű általános irányszámot meghatározni, hogy hány gramm alatt „jó” egy bot tömege, már csak azért sem, mert például egy finom 2,4 m-es pergető bot tömege is jóval alacsonyabb, mint egy masszív, erős, de szintén 2,4 m-es harcsázó kivitelé.
Itt egyetlen dolgot lehet tanácsolni: döntsük el, kb. mennyit szeretnénk pergetni. Ha csak évi két-három alkalomban gondolkodunk, akkor talán nem olyan nagy probléma, ha nem a legkönnyebb botot is választjuk ugyanazon kategóriában. A lényeg, hogy ne érezzük azt, hogy egy vaskaró van bot helyett a kezünkben, és ne menjen el az egésztől a kedvünk! Ilyen esetben, pl. a 3 méteres Heavy kategóriában a maximum 250 grammos irányszám jó lehet. Ha viszont rendszeresen szeretnénk a halakat így kergetni, akkor minden grammal könnyebbé tesszük a későbbi dolgunkat, így a 200 gramm alatti tartományokban nézelődjünk, rövid botok esetén pedig még lejjebb…
4. Tagok száma
Érdekes is lehet ez a témakör, meg nem is. Miért? A versenyszerű pergetés során minden apróságnak jelentősége van. Nem véletlenül kínálnak a profi botgyártók egyrészes botokat is a palettájukon. 2,1 méter az a „limit”, ami még általában előfordul egyrészes botoknál, de gyakorta már ezeket is lehet a nyéltagnál „bontani”, tehát magát a nyélrészt kell lehúzni a bottestről.
Minél több „toldás”, annál nagyobb a hibaszázalék esélye, gondolják sokan. Amiben a tagkiosztás minimálisa változtat, az a bot karakterisztikája és a tömege, hiszen az illeszkedési részen „dupla” lesz a falvastagság.
A leggyakoribbak a kétrészes botok, ilyen tagosztásban szinte bármelyik bot megkapható. A 3 méteres botoknál azonban ez már 1,6 méteres szállítási hosszt jelent, ami nem mindig szállításbarát. Pláne, ha csak - mondjuk - kerékpárral járunk ki a vízpartra, de egy ilyen bot elhelyezése még kocsiban sem a legegyszerűbb.
Több gyártó emiatt kínál háromrészes botokat is, melyeknek a szállítási hossza lehetővé teszi, hogy akár folyamatosan a csomagtartóban legyen a horgászbot, akár bevetésre készen is.
5. Gyűrűzés
Hogy a választási nehézség még jobban „begyűrűződjön”, mindenképp meg kell említeni ezt a témakört is, sőt ez akár a legfontosabb helyre is kerülhetne. Jelentősége akkor nő meg, ha valaki kizárólag fonott zsinórral perget. Ez ugyanis extrém terhelésnek teszi ki a gyűrűket, és egy gyengébb minőségű spiccgyűrűt könnyen be tud vágni. A minimális elvárás a jó gyűrűkkel szemben, hogy SiC-betétesek legyenek. Minden egyéb már csak hab a tortán, úgymint a Fuji SiC, a Fuji Titanium SiC gyűrű stb. A bot anyaga mellett a másik leginkább árnövelő tétel a gyűrűsor, ami a bot végső árának meghatározásában meghatározó.
Minél keményebb, könnyebb, simább felületű a gyűrű, annál kisebb lesz a súrlódás, amit okoz, valamint annál kevesebb kárt tud benne tenni a fonott zsinór.
Érdemes még néhány szót ejteni a hagyományos, illetve a Low Rider gyűrűzésről, különbségéről is. A leglényegesebb különbség szembetűnő: a hagyományos gyűrűknél a keverőgyűrűtől a spiccig szinte folyamatosan csökken a gyűrűátmérő, míg a Low Ridernél kisebb, hasonló méretű gyűrűk találhatóak a boton, általában 1-2-vel több, mint ugyanolyan hosszúságú, hagyományos gyűrűkiosztású változatnál.
Az első verziónál a nagy keverőgyűrűtől a 4-5. gyűrűig az orsódobról lepergő zsinór hullámainak amplitúdója folyamatosan csökken, míg teljesen kisimul. A Low Rider gyűrűknél a már eleve kisebb keverőgyűrű csökkenti le drasztikusan a hullám amplitúdóját, a zsinór a többi - kisebb - gyűrűn már simábban halad át. A Low Rider gyűrűzés a megfelelő számú és méretű zsinórvezető révén a maximumot tudja kihozni a bottestből, hiszen a zsinór így a terhelt bot ívéhez nagyon hasonlóan helyezkedik el (ez dobáskor és fárasztáskor is igaz).
6. Orsótartó és a nyéltag
Az orsótartó, illetve a nyéltag kiképzése gyakorta csak esztétikai vagy tuning elemek, mégis elengedhetetlen tartozékai a pergető botoknak, így érdemes ezeket is szemügyre venni. Az orsótartó szintén olyan rész, amiben léteznek magasabb minőségű kivitelek, illetve hagyományos verziók. A japán Fuji cég a mérvadó ebben a szegmensben is, hiszen nem véletlen, hogy a komolyabb botokra e márka orsótartói kerülnek fel. Kialakításában lényeges szempont a kényelem. Ezt tartjuk egész nap a kezünkben, ezt szorítjuk, vagy éppen csak megérintjük, amikor a műcsali fenékre érését várjuk.
E rész további fontos tulajdonsága, hogy a kapást vagy az apró pöccintést megfelelő módon hozza át a bottestből a tenyerünkbe! Ezt a gyártók különböző módon oldják meg.
Az, hogy a nyéltag végső borítását parafával vagy különböző szivacs típusukkal oldják meg, már ízlés és ár dolga. Lényegi különbség, ami bármi módon befolyásolná a használhatóságot, nincs közöttük. Kizárólag design és kényelmi szempontok játszanak szerepet, valamint az, hogy az adott bottípus milyen ár/minőség kategóriába tartozik, hiszen egy jó minőségű parafa nyél kidolgozása növeli a bot végső árát, valamint egy sok extrával felszerelt magas minőségű bottest furcsán mutatna a legolcsóbb szivacsnyél kivitelben.
Végezetül következzen néhány konkrét bottípus - különböző árkategóriákból - amik alkalmasak lehetnek arra, hogy a horgász belevágjon a pergetés művészetébe.
Nevis Legacy Spin 270MH. Dobósúly-tartománya: 20-50 gramm.
További infó: ugrás az áruházba.
Energofish Spin Blade 240M - by Lukácsi & Kovács. Dobósúly-tartománya: 10-30 gramm.
További infó: ugrás az áruházba.
Shimano Aerocast Spinning 240MH. Dobósúly-tartománya: 15-40 gramm.
További infó: ugrás az áruházba.
Daiwa Exceler Spin 270H. Dobósúly-tartománya: 20-60 gramm.
További infó: ugrás az áruházba.
Penn Overseas Pro Spin 240MH. Dobósúly-tartománya: 15-40 gramm.
További infó: ugrás az áruházba.
Fox Rage Spin 240M. Dobósúly-tartománya: 20-50 gramm.
További infó: ugrás az áruházba.
Ez a témakör sokkal összetettebb és bonyolultabb, mintsem azt egy ilyen írásban tisztába lehetne tenni. Mindenesetre összefoglaltuk néhány témakörét, és ez segítséget nyújthat azok számára, akiknél a kedv megvan a pergetéshez, de információ még nincs. Érdemes belevágni! Hogy tovább szőjük a szálakat, a bot kiválasztással a kálvária még nem ér véget, hiszen arra orsó is kell ám! Ezt a témát a következő írásban boncolgatjuk majd!
További sok hasznos információt találhatnak az érdeklődők oldalunk videó tárában, az alábbi linken! Érdemes böngészni a korábban megjelent videós írások között!
