A legnagyobb csukámat és harcsámat, több kapitális balatoni fogast és számos más ragadozót köszönhetek a kedvenc gumicsalimnak. Hatrészes sorozatom negyedik epizódjának főszereplője a Storm 360GT Searchbait. Elfogultságtól nem mentes véleményem szerint ez lett a „legütősebb” rész, érdemes végignézni a cikk végén látható filmet! A most következő írásban igyekszem részletesen bemutatni a csalit, sok olyan információt (és halat) is felvillantva, amire a videóban nem jutott idő.
Ahogy a neve is mutatja, a „Searchbait” egy igazi kereső csali. Mit jelent ez? A termékfejlesztők egy olyan univerzális csalit alkottak, amely különösebb trükközés nélkül, folyamatos bevontatás mellett is kellő csáberőt fejt ki a ragadozók számára. Ez nagyon jól jön akkor, ha egy ismeretlen vízterületet kell átpásztáznunk: időt nyerünk, ami több dobást eredményez, így hamarabb beletalálhatunk a halak szájába, mintha lassabb technikákkal emelgetve, játszadozva húznánk a műcsalit. Akciójában rejlik fogóssága. A széles korongfarok verető mozgása mellett a hengeres test ütemesen elfordul közel 180 fokot jobbra-balra, ennek köszönhetően meg-megvillan a világosabb has rész. Ezzel párhuzamosan a műanyag, önsúlyos fejbe rejtett golyó halk csörgő hangot, így plusz rezgéseket közvetít a célhalaink felé.
Hagyományos és védett horgos változatban is kínálja a gyártó, utóbbival igazán bátran dobálhatunk akadós terepen is. A ragadozó harapása nyomán a drótszál behajlik, az eredmény pedig a képeken is látható tökéletes akadás.
Gyári szerelési módjával 0,5-2 m-es mélységben ideális az említett, folyamatosan bevontatós technikához, ami számomra a csukapergetés során vált be igazán. A csatornás horgászatok során sokszor több kilométernyi szakaszokat kellett átfésülnöm, hogy megtaláljam azokat a gócpontokat, ahol a csukák nagyobb darabszámban tartózkodnak. A Searchbait tulajdonságai pont ehhez a pecához ideálisak: hosszú dobásokkal operálva haladtam több kilométeren át, egy-egy megállóban szigorúan két jól sikerült dobást engedélyezve: egyet fel, egyet le. Ezzel a technikával rövid idő alatt nagy területen tudtam átfésülni a partszéli sávot. Lehetséges, hogy elhagytam itt-ott egy-egy csukát, de gyorsan megtaláltam azokat a gócpontokat, ahol több hal tartózkodik. A kapások helyén persze elidőztem, megesett, hogy az első bátortalan ütés után a második próbálkozásra, süllyesztő fázisban törölték be a csalit.
Horgásztársaim körében gyakran tapasztalom, hogy sokan tartanak a nagy csalik használatától. Attól félnek, hogy úgy a kisebb csukák nem akadnak meg. Érdemes megfigyelni a képeken látható csali-zsákmány arányt, több méret körüli csukácska is megakadt a nagy Searchbaiten, a 1,5 kg körüliek pedig már gond nélkül eltüntették torkukban.
A máig legnagyobb, faroktőig 85 cm-es, 8,5 kg-os csukámat is ennek a csalinak köszönhetem. Szintén egy tiszta vizű, növényes csatornaszakaszon kívánta meg a Searchbaitet. A fogás külön érdekessége volt, hogy előttem ugyanazt a szakaszt három pergető horgász dobálta végig, a nagyszerű anyacsuka mégis az én csalimra csábult el.
Az egyik délpesti bányatavon pergetve szintén bebizonyosodott, hogy a kedvenc csalimra tényleg nagyon változatos szituációkban lehet számítani. A legkisebb méretét egyébként épp feketesügér horgászatra tervezték, az amerikai vizeken szép sikereket értek el vele az ottani teszthorgászok.
A Searchbait igazi kedvencemmé a balatoni süllőzések során vált, de itt már elő kellett venni egy kis turpisságot. Ahogy feljebb is írtam, a gyári kiszerelésű csalikkal a folyamatos bevontatással való horgászat zsinórvastagság és tempó függvényében maximum 1,5-2 méter mélységig alkalmazható, ami csukázáshoz teljesen ideális. Ha szakaszosan, klasszikus gumihalazós technikákkal húzzuk be, úgy kicsit mélyebben is eredményesek lehetünk, de a 3-4 méteres mélységek meghorgászásához plusz súlyt kell a gyárilag mellékelt fej mellett vagy helyett alkalmaznunk, főleg, ha erős áramlásban horgászunk. Fontos információ, hogy a gyári csomagoláson feltüntetett adatok a csali teljes tömegét jelentik, a fej tömege annak alján olvasható.
Küszívás idején, partszéli 1 m-es vízen horgászva süllőre is működött a folyamatos bevontatás a legkisebb modell gyári kiszerelésével. Nyár folyamán ugyanígy a déli part előtti maráson vissza-vissza ejtve is sikerült az átlagos méretű balatoni süllőkből csípnem néhányat.
A nyílt vízi, 3-4 méter mélyen található akadók meghorgászásához már kellett az 5-7 g körüli ólom jig fej.
A nagy fogasok célzott horgászatánál újra a legnagyobb, 15 cm-es mérethez nyúltam. A gyárilag mellékelt 12 grammos fejet nem éreztem elegendőnek, ez meglepő is lehet. A Searchbait feje másként viselkedik a vízben, hiába van benne 12 gramm ólom, más a csali felhajtóereje a benne lévő kevés levegő és a műanyag burkolat miatt. A szükséges plusz tömeget egy kihegyezett pálcaólom formájában rejtettem a csali testébe, majd eztán húztam fel a gyári fejre a plasztikot.
Így egy egészen különleges csalit kaptam, ami kevésbé a fej felől, sokkal inkább a hasánál húzva esett vissza a fenékre. A rendhagyó mozgás nem csak nekem tetszett, egy faroktőig 76 cm-es fogas hatalmas ütéssel nyelte el a műcsalit.
A korábban már fejtegetett kereső horgászatot a süllőzés során is érdemes alkalmaznunk. Ekkor a lényeg a fej méretében keresendő. Ugyanazt az elemelem-visszaejtem technikát alkalmazzuk, de a szükséges tömegű fejnél akár aránytalanul nagyobbat használva a teljes mozgássor felgyorsul. Egy adott méretű akadót így gyorsabban vizsgálunk át, hamarabb találunk bele a nagy fogas szájába. Ha a gyors visszaesés nem jönne be nekik, egy-egy odakoppintással általában akkor is elárulják magukat. Ilyenkor a kapás helyére visszadobhatunk egy megszokott, „lassú” csalit is. Amikor először próbáltam ezt az elvet a gyakorlatban a Searchbaittel is igazolni, 15 g-os fejet szúrtam a gumitestbe. Az eredmény egy 5-6 órás horgászat során egyetlen kapás, de az egy faroktőig 78 cm-es szépség volt, miközben több kilométernyi területet pásztáztam végig.
Erősebb áramlás, komolyabb hullámok esetén akár 20 g-os fej is szükséges lehet, így is sikerült átvernem egy öreg fogast.
A sorozat első cikkében már utaltam rá, hogy az írások alján található kisfilmeket egyetlen hétvégén forgattuk le. A zavaros víz miatt a balinozás akkor nem volt sikeres, viszont szép számmal sikerült fognunk kősüllőket. Az ideálisnak remélt helyeken először mindig Searchbaittel indítottam, aztán vettem elő a különböző wobblereket, ezekről szólt a második és harmadik epizód. Amikor a filmekhez elegendő kősüllős anyag elkészült, a nap második felében már kizárólag a legnagyobb méretű Searchbaitet dobáltam, mert nagy fogast szerettem volna mutatni a kamerának. Helyette nem kis meglepetést okozva egy faroktőig 118 cm-es harcsa ugrott be, őt megmutattuk az első kisfilmen is, de a csali miatt ebben a részben is felelevenítjük a fogást.
A nap ezzel még nem ért véget, a nagy fogas reményében szórtam tovább a 15 cm-es Searchbait különböző színeit cserélgetve a kapocsban. Napnyugta előtt egy másik akadón éreztem egy újabb erős rávágást. A filmen látható, hogy a kapás és bevágás körülményei kicsit furcsára sikerültek. A bedobás után hosszú másodperceket vártam, amíg a csali feneket ért. Illetve csak ért volna, mert még az előtt érkezett az újabb harcsaütés! Be is töröltem neki, de a zsinórom nem volt teljesen feszes, így nem értem el rendesen a bevágással a halat. Ezért igyekeztem rákontrázni: gyors hajtókartekerésekkel utolértem a felém induló ragadozót és beakasztottam neki másodjára is. Útját továbbra is a csónak felé folytatta, ami a horgonykötél miatt veszélyes volt, de szerencsére épp elment felette, így már veszélytelen helyen folytathattam a fárasztást. Ezen eset előtt egész életemben összesen fogtam a Balatonból két harcsát pergetve, így talán érthető, miért volt számomra olyan hihetetlen, hogy aznap már a második bajszos köszönt be.
Az eset nem hagyott nyugodni, a hivatalos forgatást követően több alkalommal is úgy indultam csónakos pergetésre, hogy párom, Orsi kamerával a kezében kísért el. Vihar utáni csendesedő szélben, de még erős hullámzásban, zavaros víznél hajóztunk ki, ilyenkor a nagy fogasok étvágya jó szokott lenni. De ismét „mellényúltam”, mert egy szép, 9 kiló körüli harcsa ragadta el az ezúttal már gyári fejjel szerelt Searchbaitemet…
Nem adtam fel, egy nyugodt augusztusi délelőttön sikerült megtalálnom a süllőket. Ezúttal is a gyári fejes Searchbait volt a kapocsban, hasában a plusz ólommal, a 4 méteres mélységhez optimalizálva. Vezetés közben a süllyedő fázisban meg-megrázogattam a csalit, hogy a fejében lévő csörgő még több ingert keltsen. A rávágás is egy ilyen süllyesztő fázisban érkezett, a felvételeken látható, hogy nagyon tetszett neki a csalim, mert maradéktalanul eltüntette a szájában. Pompás balatoni fogast tarthattam a kezemben egy rövid ideig, aztán gyorsan vissza is engedtem, hadd riogassa tovább a keszegeket.
Ezen a horgászaton a videofelvételek elkészülte után operatőrömnek is adott egy szép süllőt a Balaton.
Zárásként szeretném hangsúlyozni a videó végén elhangzott halvédelmi szempontokat. Ha szeretnénk egy kapitális fogast visszaengedni, semmi esetre se tegyük le a csónakban, még matracra sem! Sajnos korábban voltak negatív tapasztalataim ilyen esetekben. A nagy fogas még matracban is össze tudja magát úgy verni, hogy „besokkol” és nem úszik el, a visszaengedést követően a víz felszínén lebeg. Ezzel szemben, ha végig kézben tartottam a kopoltyúfedőnél, illetve a faroknyélnél fogva, mindig elúszott a visszaengedett zsákmány. Fontos még az idő, amit levegőn tölt a hal. Nyáron ennek a lehető legrövidebbnek kell lennie. 2-3 fotó és egy gyors hosszmérés belefér, így jellemzően 30-40 másodpercet szoktak a levegőn tölteni a halaim. Ősszel vagy télen többet kibírnak, de a lefektetést akkor sem javaslom!
Összegzésként a lényeges következtetést alighanem az olvasó is levonta a fentiek alapján: a Storm 360GT Searchbait egy nagyon sokoldalúan használható csali, amely esetében nem túloz a gyártó, amikor a csomagoláson azt írja: „minden fajra”. Engem már meggyőztek, kívánom pergető társaimnak, hogy győződjenek meg róla minél többen! Végezetül még álljon itt a Searchbait szlogenje: „Throw it anywhere, catch fish everywhere!”
… folytatása következik!
Írta: Nagy Gábor
Normark team